Részletek
Az ezeréves pénzverés kezdetét első királyunk, Szent István által 1001-ben veretett első dénárok jelentették.
A XIII. század közepén Károly Róbert pénzreformja keretében több pénzverő kamarát is felállított, köztük a legjelentősebbet - a Magyar Pénzverő közvetlen elődjét - Körmöcbányán 1328-ban, amely az itt vert aranypénzek mennyisége és minősége révén világhírűvé vált. A körmöcbányai verdét az I. világháborút követően, 1918-ban leszerelték, Budapestre menekítették és mint Magyar Királyi Állami Pénzverőt 1925-ben állították fel Budapesten, az Üllői út - Könyves Kálmán körút sarkán. A pengő rendszer érméi után a II. világháborút követően az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat itt verte a forint pénzrendszer érméit. A Pénzverő 1992-ben részvénytársasággá alakult a Magyar Nemzeti Bank többségi, majd 1998-tól kizárólagos tulajdonlásával. 1996-tól nemzetközi minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. A Társaságba 2001-ben beolvadt az MNB Érmekereskedelmi Rt., majd 2006-ban a cég zártkörűen működő részvénytársasággá alakult. A Magyar Pénzverő Zrt. fő feladata a nemzeti tradíciókon alapuló pénz- és éremgyártó tevékenység magas szintű művelése, a Magyar Nemzeti Bank által a fizetési forgalom zavartalan ellátásához igényelt forgalmi pénzérmék és a kibocsátásra kerülő emlékpénzérmék előállítása. Kiemelt fontossággal bír a Társaság számára az ezeréves múltra visszatekintő magyar pénzverés hagyományainak ápolása, a magyar történelem és kultúra értékeinek bemutatása.
Előlap: Az ezüstérme előoldalán a kötelező érmeképi elemek – 3000 Forintos névérték, BP. verdejel, 2001-es verési évszám, Magyar Köztársaság felirat látható.
Hátlap: Az érme hátoldalán II.Ulászló korabeli, Szent László lovas figuráját ábrázoló guldiner képe. A perem finomrecés, a recéken 1001-2001 évszámok és magyar történelmi pénzverdék verdejelei
