Részletek
Győr Magyarország egyik legrégibb múltra visszatekintő városa, a Kisalföld központja, Győr-Moson-Sopron megye Székhelye. Győr kedvező földrajzi fekvésénél fogva, a szélrózsa minden irányában elágazó közútjai, a hajózható Mosoni-Duna révén a nyugat kapujaként, már az államalapítás idején is fontos szerepet játszott a Kisalföld és az ország életében. Szent István nem véletlenül tette meg e helyet világi és egyházi központtá, mely megalapozta Győr jövőjét. A Buda-Bécs fő közlekedési út mentén fekvő település már a középkorban híres volt kereskedelméről, s az ország politikai életében is fontos szerepet játszott. A település országos jelentősége mellett a lakosságnak az országra törő ellenséggel szembeni hősi magatartása is hozzáárult ahhoz, hogy V. István 1271-ben Győrt a királyi városok sorába emelte. A polgárság szabad bíró választási, vámmentességi, vásártartási és árumegállító jogot nyert. Ezekben a jogokban a káptalan népei is részesültek, de továbbra is földesúri fennhatóság alatt maradtak. A királyi városi jog az Árpád-korban a legmagasabb rendű jogot jelentette, melyet egy település elérhetett. Győr, a győri vár Magyarország és az európai kereszténység védőbástyájaként került be a történelembe.
Előlap: Az emlékérme előlapján Győr város történelmi múltjára utaló logó látható. A logó kakas motívuma a város egyik jelképét, az érckakast és annak legendáját idézi meg. Sokak számára a szabadság, a győzelem, a bátorság és a leleményesség diadalának a szimbóluma, hiszen 1598-ban az érckakas „megszólalása” után sikerült a keresztény csapatoknak visszafoglalniuk a várat a törököktől.
Hátlap: A hátoldalon Győr várossá válásának 750. évfordulójára utaló jubileumi logó látható. Az érmén köriratban az „V. ISTVÁN 750 ÉVE ADOMÁNYOZOTT KIRÁLYI VÁROSI JOGOKAT GYŐRNEK” felirat jelenik meg.
