Részletek
Gróf Széchenyi István, a magyar reformkor egyik vezéralakja 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot, a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Az intézmény megalapítását az országgyűlés az 1827. évi XI. törvénycikkel iktatta törvénybe. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830. november 17-én tartotta első ülését Pozsonyban, elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt választották, továbbá kinevezték a Társaság első 23 rendes tagját. Az intézmény hamarosan a szellemi élet főszervezőjévé vált, hat osztálya számos tudományágban írt ki pályázatokat, adott ki könyveket. 1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták.
Előlap: A 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozat tematikai oldalának előterében – a külső rész szélén futó gyöngysorszegélyt fent és lent megszakítva – allegórikus ábrázolás látható: Hébé, az ifjúság és tudás görög istennője felemelt jobbjával a tudás serlegét nyújtja a nemzetet jelképező sasnak. A nőalak baljában pajzsot tart, a pajzson lévő magyar címer miatt az ábrázolás Hungariaként is értelmezhető. Az érmeábrázolás alapjául Johann Nepomuk Endernek a Magyar Tudományos Akadémia számára Széchenyi István által választott allegóriát megörökítő, 1834-ben készült festménye szolgált. A tematikai oldal külső részén, a gyöngysorszegély és egy belső körgyűrű között, bal oldalon lent vízszintesen a 2025-ös verési évszám, fölötte, köriratban, a kibocsátóra utaló “MAGYARORSZÁG” felirat, jobb oldalon, köriratban a „200 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA” felirat olvasható. A belső részen az MTA épülete délnyugati részletének a külső részre átnyúló vonalas ábrázolása látható.
Hátlap: 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozatok névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 200 forintos érme címletoldalával.
