Részletek
II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született Borsiban, és már kisdedként az egyik leggazdagabb magyar főúri (fejedelmi) család egyedüli fiúörököse lett. Édesanyja, Zrínyi Ilona hősiesen védte Munkács várát a Habsburgok ellen, ami nagy hatással volt Rákóczi hazafias gondolkodására. A Rákóczi-szabadságharcot 1703-ban indította el a Habsburg-uralom ellen, és az ország nagy része hamarosan a kurucok kezére került. 1705-ben a szécsényi országgyűlés vezérlő fejedelemmé választotta, így ő lett a szabadságharc politikai és katonai vezetője. Diplomáciai érzékét mutatja, hogy kapcsolatot keresett több európai hatalommal, például XIV. Lajos francia királlyal is. A szabadságharc sorsát végül a trencséni csata (1708 pecsételte meg, ahol a kuruc sereg döntő vereséget szenvedett. Rákóczi nem fogadta el a szatmári békét, ezért inkább a száműzetést választotta, mintsem hogy hűséget esküdjön a császárnak. Élete utolsó éveit az Oszmán Birodalomban, Rodostóban (ma Tekirdağ, Törökország) töltötte. Hamvait csak 1906-ban hozták haza ünnepélyes keretek között, és a kassai dómban helyezték örök nyugalomra. Nevét ma számtalan utca, tér, iskola és még a híres Rákóczi-induló is őrzi, így alakja a magyar nemzeti emlékezet egyik legfontosabb szimbóluma.
Előlap: Az 50 forintos forgalmiérme-emlékváltozat tematikai oldalán II. Rákóczi Ferenc lovasportréjának ábrázolása látható, amely a Berán Lajos által II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulója kapcsán tervezett, de forgalmi pénzérmeként nem megvalósított 2 pengős gipszmodellje hátoldali ábrázolásának hiteles adaptációja. Az előlap szélén körbefutó gyöngysorszegélyen belül, köriratban a „MAGYARORSZÁG”, „II. RÁKÓCZI FERENC” felirat és az „1676-1735” születési és halálozási évszám olvasható. A 2026 verési évszám az előlap szélén, lent középen található.
Hátlap: A hátlap a forgalomban lévő 50 Ft-os forgalmi érme névértékes hátlapjával megegyező.
