Részletek
A Balaton-felvidék egyik legjelentősebb középkori erődítménye, a nagyvázsonyi vár a 15. század második felében épült. I. Mátyás király 1472-ben hadvezérének, Kinizsi Pálnak adományozta a birtokot a hadjáratokban szerzett érdemei elismeréseként.
A négyszögletes lakótoronnyal rendelkező vár Nagyvázsony alacsonyabban fekvő részén épült. Kedvező elhelyezkedését a közelében húzódó fontos kereskedelmi útvonal, valamint a bővizű forrás biztosította. A vár egyes részei és a közeli Szent Mihály-kolostor romjai napjainkig fennmaradtak. Helyreállítása a 20. század második felében kezdődött meg, ennek során a régészeti kutatások eredményeire támaszkodva rekonstruálták az épületegyüttes egyes részleteit. A 21. századi műemlékvédelmi szemlélet már nemcsak az épített örökség megőrzésére, hanem annak élményszerű bemutatására is törekszik. A legutóbbi fejlesztések keretében látogatói útvonalakat, biztonságos feljárókat és információs táblákat alakítottak ki, a régészeti eredmények alapján helyreállított részletek pedig segítik a vár egykori megjelenésének felidézését. A nagyvázsonyi vár így napjainkban nemcsak történelmi emlék, hanem élő kulturális örökség is.
Előlap: Az emlékérme előlapján a rekonstruált nagyvázsonyi vár belső udvarának ábrázolása látható. Az előlap felső szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent, középen, két sorban az értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a nagyvázsonyi vár külső nézete jelenik meg, a gótikus lakótoronnyal és a barbakánnal. A hátlap felső szélén, köriratban a „NAGYVÁZSONYI VÁR” felirat olvasható. A lakótorony ábrázolása alatt, kissé balra, két sorban a „2026” verési évszám és a „BP.” verdejel, középen pedig az emlékérmét tervező˝ Tóth Zoltán mesterjegye látható.
