2024. évi Árpád-házi Szent Kinga arany emlékérme, PP
Szent Kinga, a sóbányászok védőszentje, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermeke, Szent Margit és Boldog Jolán no ̋vére, V. Boleszláv lengyel fejedelem hitvese. Lengyelország és Litvánia védőszentje. Szent Kinga gyermekkorától fogva mélyen vallásos volt, ennek hatására fiatalon szüzességi fogadalmat tett, amit házasságában is megtartott. 1241-ben a házasságába hozott teljes hozományával a tatárok elleni védekezést támogatta. A tatárjárást követően férjével együtt Krakkó közelében, Wieliczkában sóbányát nyitott, amihez Magyarországról hívott bányászokat. Erre utal a Szent Kingához fűződő legendák közül az egyik legismertebb, a máramarosi sóbánya aknájába ejtett jegygyűrű története, amelyet a bányászok csodálatos módon a wieliczkai sóbányában találtak meg. A sóbánya jövedelméből kolostorokat, templomokat, kórházakat építtetett. Ebből épült az ószandeci kolostor is, ahová Kinga, férje halálát követően elvonult és ahol szemlélődő életet élt egészen haláláig.
Előlap: Az emlékérme előoldalán Árpád-házi Szent Kinga – Tóth Dávid köztéri szobra által ihletett – ábrázolása látható, bal kezében liliomszállal. Az ábrázolástól balra az előlap felső szélétől jegygyűrű-ábrázolásba futó függőleges vonalháló látható, alatta egy sóbánya-akna nyílásának stilizált képével. Az előlap bal oldalán, a vonalhálóval párhuzamosan az „ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA”, jobb oldalon, a liliomszál ábrázolása körüli félköriratban a „MAGYARORSZÁG”, lent, két sorban Árpád-házi Szent Kinga születésének és halálának évét jelölő „1224” és „1292” felirat olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán a sókristály-motívummal övezett jegygyűrű ábrázolásban az ószandeci kolostorépület részletének ábrázolása látható, alatta az „ÓSZANDEC” felirattal. A hátlap szélén, felső köriratban a „100000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, vízszintesen, bal oldalon a „2024” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel, lent – a sókristály-motívumba illesztve – a „WIELICZKA” felirat olvasható, alatta Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye látható, aki a kompozíció középpontjába a jegygyűrű legendáját helyezte, ezzel képletesen is összhangot teremtve az emlékérme két oldala között.
2024.évi Árpád-házi Szent Kinga színesfém emlékérme, BU
Szent Kinga, a sóbányászok védőszentje, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermeke, Szent Margit és Boldog Jolán no ̋vére, V. Boleszláv lengyel fejedelem hitvese. Lengyelország és Litvánia védőszentje. Szent Kinga gyermekkorától fogva mélyen vallásos volt, ennek hatására fiatalon szüzességi fogadalmat tett, amit házasságában is megtartott. 1241-ben a házasságába hozott teljes hozományával a tatárok elleni védekezést támogatta. A tatárjárást követően férjével együtt Krakkó közelében, Wieliczkában sóbányát nyitott, amihez Magyarországról hívott bányászokat. Erre utal a Szent Kingához fűződő legendák közül az egyik legismertebb, a máramarosi sóbánya aknájába ejtett jegygyűrű története, amelyet a bányászok csodálatos módon a wieliczkai sóbányában találtak meg. A sóbánya jövedelméből kolostorokat, templomokat, kórházakat építtetett. Ebből épült az ószandeci kolostor is, ahová Kinga, férje halálát követően elvonult és ahol szemlélődő életet élt egészen haláláig.
Előlap: Az emlékérme előoldalán Árpád-házi Szent Kinga – Tóth Dávid köztéri szobra által ihletett – ábrázolása látható, bal kezében liliomszállal. Az ábrázolástól balra az előlap felső szélétől jegygyűrű-ábrázolásba futó függőleges vonalháló látható, alatta egy sóbánya-akna nyílásának stilizált képével. Az előlap bal oldalán, a vonalhálóval párhuzamosan az „ÁRPÁD-HÁZI SZENT KINGA”, jobb oldalon, a liliomszál ábrázolása körüli félköriratban a „MAGYARORSZÁG”, lent, két sorban Árpád-házi Szent Kinga születésének és halálának évét jelölő „1224” és „1292” felirat olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán a sókristály-motívummal övezett jegygyűrű ábrázolásban az ószandeci kolostorépület részletének ábrázolása látható, alatta az „ÓSZANDEC” felirattal. A hátlap szélén, felső köriratban a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, vízszintesen, bal oldalon a „2024” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel, lent – a sókristály-motívumba illesztve – a „WIELICZKA” felirat olvasható, alatta Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye látható, aki a kompozíció középpontjába a jegygyűrű legendáját helyezte, ezzel képletesen is összhangot teremtve az emlékérme két oldala között.
2021. évi Árpád-házi Szent Erzsébet arany emlékérme PP
Szent Erzsébet a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje, a feleségek, a fi atal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. II. András (1205–1235) magyar király és Merániai Gertrúd leánya, IV. Béla húga, Lajos türingiai tartománygróf hitvese. Nagy hatással volt rá kortársa, Assisi Szent Ferenc lelkisége, gyóntatója is ferences volt. Első gyermeke születése után az árvák részére menedéket létesített, második gyermeke születését követően ispotályt alapított. 1225-ben a nagy éhínség idején Wartburg éléstárát kinyittatta, a szegényeket élelmezte, ápolta. Férje halálát követően szerény körülmények között élt 1231-ben, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Bár a császár is feleségül kérte, ő mégis a szegények szolgálatát választotta. IX. Gergely pápa igen rövid idő múlva, már 1235-ben szentté avatta. Ekkor keletkezett legendája az elesettek iránt elkötelezett, a családján túl a tágabb közösségben is tevékeny asszony példaképeként állította a kortársak és az utókor elé.
Előlap: Az emlékérme előlapján két függőleges sáv között Árpád-házi Szent Erzsébettől származó idézet olvasható nyolc vízszintes sorba törve: „AZT MONDOM NEKTEK, HOGY ÖRÖMET KELL SZEREZNÜNK AZ EMBEREKNEK...”.Az emlékérme előoldalán találhatóak a kötelező érmeképi elemek, a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 100 000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2021” verési évszám.
Hátlap: Az emlékérme hátlapjának központi eleme Árpád-házi Szent Erzsébet csúcsíves kapuban álló alakja, melyet a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom festett, fából készült szobra ihletett. A megjelenítés egyszerre utal Árpád-házi Szent Erzsébet két csodájára, a rózsacsodára, valamint a keresztcsodára. Emellett érzékelteti azt is, hogy tisztelete egész Európában elterjedt. Az ábrázolástól balra, négy sorba törve a „SZT. ERZSÉBET” felirat, jobbra, három sorba törve a születésére és halálozására utaló „1207–1231” évszámok olvashatók. A tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolása mellett jobbra lent helyezkedik el.
2021.évi Árpád-házi Szent Erzsébet színesfém emlékérme BU
Szent Erzsébet a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje, a feleségek, a fi atal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. II. András (1205–1235) magyar király és Merániai Gertrúd leánya, IV. Béla húga, Lajos türingiai tartománygróf hitvese. Nagy hatással volt rá kortársa, Assisi Szent Ferenc lelkisége, gyóntatója is ferences volt. Első gyermeke születése után az árvák részére menedéket létesített, második gyermeke születését követően ispotályt alapított. 1225-ben a nagy éhínség idején Wartburg éléstárát kinyittatta, a szegényeket élelmezte, ápolta. Férje halálát követően szerény körülmények között élt 1231-ben, 24 éves korában bekövetkezett haláláig. Bár a császár is feleségül kérte, ő mégis a szegények szolgálatát választotta. IX. Gergely pápa igen rövid idő múlva, már 1235-ben szentté avatta. Ekkor keletkezett legendája az elesettek iránt elkötelezett, a családján túl a tágabb közösségben is tevékeny asszony példaképekéntállította a kortársak és az utókor elé.
Előlap: Az emlékérme előlapján két függőleges sáv között Árpád-házi Szent Erzsébettől származó idézet olvasható nyolc vízszintes sorba törve: „AZT MONDOM NEKTEK, HOGY ÖRÖMET KELL SZEREZNÜNK AZ EMBEREKNEK...”. Az emlékérme előoldalán találhatóak a kötelező érmeképi elemek, a „MAGYARORSZÁG” felirat, az 2000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2021” verési évszám.
Hátlap: Az emlékérme hátlapjának központi eleme Árpád-házi Szent Erzsébet csúcsíves kapuban álló alakja, melyet a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom festett, fából készült szobra ihletett. A megjelenítés egyszerre utal Árpád-házi Szent Erzsébet két csodájára, a rózsacsodára, valamint a keresztcsodára. Emellett érzékelteti azt is, hogy tisztelete egész Európában elterjedt. Az ábrázolástól balra, négy sorba törve a „SZT. ERZSÉBET” felirat, jobbra, három sorba törve a születésére és halálozására utaló „1207–1231” évszámok olvashatók. A tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolása mellett jobbra lent helyezkedik el.
2019. évi Árpád-házi Szent Piroska arany emlékérme, Proof
Szent Piroskát (Szent László király lánya, Komnenosz János bizánci császár felesége) mind a keleti, mind a nyugati egyházban szentként tisztelik. Bizánci császárnéként a béke, békesség jelentésű Eiréné nevet kapta. Piroska nem vett közvetlenül részt a politikában, bár (Könyves) Kálmán politikáját ellenző, és Bizáncban menedéket kereső magyarokat lehetőségei szerint támogatta. Rendszeresen fogadott Magyarországról érkező küldötteket, szentföldi zarándokokat, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Aktívan tevékenykedett a szociális ügyekben: a szegényeket, betegeket támogatta, az egészségügyi ellátást igyekezett számukra is megszervezni. 1118-ban megalapította a konstantinápolyi (mai Isztambul) Pantokrátor kolostort, amely az akkori világ legnagyobb kolostoraként épült. Kezdettől tartozott hozzá egy ötven ágyas karitatív kórház is, mely a későbbi arab és európai kórházak építésekor mintául szolgált.
Előlap: Az előoldal központi motívumaként a Szent által alapított, konstantinápolyi Pantokrátor kolostor jelenik meg, melynek építési munkálatait férje fejezte be. A kolostor a császári család temetkező helyeként is funkcionált, és a több százezer lakosú Konstantinápoly egyik legfontosabb vallási és szociális intézménye lett. Az előlapon felső köriratban, kissé balra tolva PANTOKRÁTOR KOLOSTOR felirat, alsó köriratban, középen az 50000 értékjelzés és Ft felirat, balra a BP. verdejel, jobbra 2019verési évszám olvasható.
Hátlap:A hátlapon Szent Piroska félalakos ábrázolása látható, kezében a kolostor alapító okiratával. Az érmeoldalt az isztambuli Hagia Sophia-ban található mozaik ihlette, melyet Szent Piroska egyetlen hiteles ábrázolásaként tartunk számon. Szent Piroska alakja mellett a bal oldalon magyar neve (Szent Piroska), illetve születési és halálozási évszáma (1088-1134), jobb oldalon bizánci császárnéként viselt neve (Eiréné) olvasható, görög betűkkel írva. A Szent alakjától balra lent látható az emlékérmét tervező Király Fanni ötvösművész mesterjegye. Felső köriratban a MAGYARORSZÁG félkörirat olvasható.
Keresőszavak:vallás, egyház, egyháztörténet,szentek, arany, érmesorozat
2019. évi Árpád-házi Szent Piroska színesfém emlékérme, BU
Szent Piroskát (Szent László király lánya, Komnenosz János bizánci császár felesége) mind a keleti, mind a nyugati egyházban szentként tisztelik. Bizánci császárnéként a béke, békesség jelentésű Eiréné nevet kapta. Piroska nem vett közvetlenül részt a politikában, bár (Könyves) Kálmán politikáját ellenző, és Bizáncban menedéket kereső magyarokat lehetőségei szerint támogatta. Rendszeresen fogadott Magyarországról érkező küldötteket, szentföldi zarándokokat, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Aktívan tevékenykedett a szociális ügyekben: a szegényeket, betegeket támogatta, az egészségügyi ellátást igyekezett számukra is megszervezni. 1118-ban megalapította a konstantinápolyi (mai Isztambul) Pantokrátor kolostort, amely az akkori világ legnagyobb kolostoraként épült. Kezdettől tartozott hozzá egy ötven ágyas karitatív kórház is, mely a későbbi arab és európai kórházak építésekor mintául szolgált.
Előlap: Az előoldal központi motívumaként a Szent által alapított, konstantinápolyi Pantokrátor kolostor jelenik meg, melynek építési munkálatait férje fejezte be. A kolostor a császári család temetkező helyeként is funkcionált, és a több százezer lakosú Konstantinápoly egyik legfontosabb vallási és szociális intézménye lett. Az előlapon felső köriratban, kissé balra tolva PANTOKRÁTOR KOLOSTOR felirat, alsó köriratban, középen az 2000 értékjelzés és Ft felirat, balra a BP. verdejel, jobbra 2019verési évszám olvasható.
Hátlap:A hátlapon Szent Piroska félalakos ábrázolása látható, kezében a kolostor alapító okiratával. Az érmeoldalt az isztambuli Hagia Sophia-ban található mozaik ihlette, melyet Szent Piroska egyetlen hiteles ábrázolásaként tartunk számon. Szent Piroska alakja mellett a bal oldalon magyar neve (Szent Piroska), illetve születési és halálozási évszáma (1088-1134), jobb oldalon bizánci császárnéként viselt neve (Eiréné) olvasható, görög betűkkel írva. A Szent alakjától balra lent látható az emlékérmét tervező Király Fanni ötvösművész mesterjegye. Felső köriratban a MAGYARORSZÁG félkörirat olvasható.
Keresőszavak:vallás, egyház, egyháztörténet,szentek, színesfém, érmesorozat
2017. évi Szent Margit arany emlékérme, PP
Árpád-házi Szent Margit születésének 775. évfordulója
Árpád-házi Szent Margit (1242 - 1270) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Szent Erzsébet unokahúga. Az önfegyelmezés és a keresztényi szeretet mintaképének tekintett szentet bemutató emlékérme, mely egy új, az Árpád-házi Szenteket bemutató sorozat első tagja!
Előlap: Előoldalán találhatóak a kötelező érmeképi elemek, a „MAGYARORSZÁG” felirat, az 50000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2017” verési évszám. Az előoldal fő motívuma a Margit-szigeti Domonkos-rendi apácakolostor romjainak egy mostani részlete. A vesztes muhi csatát követően született királylányt szülei isteni szolgálatra ajánlották fel, és 3 éves korától a veszprémi domonkos rendi apácák nevelték. IV. Béla 1252-ben építtetett kolostort a Nyulak szigetén (mai Margit-sziget), ahol Margit 1254-ben örökfogadalmat tett, és domonkos apácaként élt 1270-ben bekövetkezett haláláig. Az épületet többször átépítették, a kolostor mai állapotokat tükröző faltöredéke jelenik meg az emlékérmén.
Hátlap:A hátlap központi eleme Szent Margit félalakos ábrázolása, ami Simone Martini Assissiben található Szent Margit freskója alapján készült. A Szent ábrázolása körül megjelenített oszlopok a zárt és nyitott tér képzetét hivatottak alakítani, utalva ezzel Szent Margit élethivatására, a kolostori bezárkózás és a közügyekben való részvétel kettősségére. Szent Margit a korára jellemzően, apácaként sem vonult el a közügyektől, fontos közéleti és diplomáciai szerepet játszott. A XIV. század elejéig a kolostorok nem jelentettek teljes elzárkózást a világtól. Befolyásos, nemesi származású hölgyek éltek itt, így az apácák levelezések, tanácskozások révén meghatározó közéleti tevékenységet folytattak. A hátlap bal oldalán a „SZENT MARGIT” körirat olvasható, a központi motívum alatt az „1242-1270” évszámok szerepelnek, utalva Szent Margit születési és halálozási évére.
Keresőszavak:vallás, egyház, egyháztörténet,szentek, arany, érmesorozat
2017. évi Szent Margit színesfém emlékérme, BU
Árpád-házi Szent Margit születésének 775. évfordulója
Árpád-házi Szent Margit (1242 - 1270) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Szent Erzsébet unokahúga. Az önfegyelmezés és a keresztényi szeretet mintaképének tekintett szentet bemutató emlékérme, mely egy új, az Árpád-házi Szenteket bemutató sorozat első tagja!
Előlap: Előoldalán találhatóak a kötelező érmeképi elemek, a „MAGYARORSZÁG” felirat, az 2000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2017” verési évszám. Az előoldal fő motívuma a Margit-szigeti Domonkos-rendi apácakolostor romjainak egy mostani részlete. A vesztes muhi csatát követően született királylányt szülei isteni szolgálatra ajánlották fel, és 3 éves korától a veszprémi domonkos rendi apácák nevelték. IV. Béla 1252-ben építtetett kolostort a Nyulak szigetén (mai Margit-sziget), ahol Margit 1254-ben örökfogadalmat tett, és domonkos apácaként élt 1270-ben bekövetkezett haláláig. Az épületet többször átépítették, a kolostor mai állapotokat tükröző faltöredéke jelenik meg az emlékérmén.
Hátlap:A hátlap központi eleme Szent Margit félalakos ábrázolása, ami Simone Martini Assissiben található Szent Margit freskója alapján készült. A Szent ábrázolása körül megjelenített oszlopok a zárt és nyitott tér képzetét hivatottak alakítani, utalva ezzel Szent Margit élethivatására, a kolostori bezárkózás és a közügyekben való részvétel kettősségére. Szent Margit a korára jellemzően, apácaként sem vonult el a közügyektől, fontos közéleti és diplomáciai szerepet játszott. A XIV. század elejéig a kolostorok nem jelentettek teljes elzárkózást a világtól. Befolyásos, nemesi származású hölgyek éltek itt, így az apácák levelezések, tanácskozások révén meghatározó közéleti tevékenységet folytattak. A hátlap bal oldalán a „SZENT MARGIT” körirat olvasható, a központi motívum alatt az „1242-1270” évszámok szerepelnek, utalva Szent Margit születési és halálozási évére.
Keresőszavak:vallás, egyház, egyháztörténet,szentek, színesfém, érmesorozat