Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem kémia-fizika szakon végezte, ahol 1924-ben szerzett doktori fokozatot. Tanulmányai befejeztével az Egyesült Államokban kezdett el dolgozni, ahol a Massachusetts Institute of Technology tanáraként a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. Ekkor alkotta meg az első, kizárólag napenergia hasznosításával fűtött kísérleti lakóházat. Nevéhez számos más szabadalom és felfedezés is fűződik, ebből legtöbb a napenergia hasznosításához kapcsolódik, de az ő felfedezése a hideg tárolása is, ami robbanásszerű fejlődést generált a légkondicionáló-iparban. Munkásságát tizenkét nemzetközi kitüntetéssel ismerték el.
A Magyar Nemzeti Bank 2006. október 18-án az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű bicolor ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján matt alapú mezőben az „1956” évszám ismétlődik, egymás alatti sorokban. A hátlapon látható matt alapú mezőben szintén az „1956” évszám ismétlődik. A matt alapú mezőből az érmemező közepére lyukas nemzeti színű zászló ábrázolása nyúlik be. Az emlékérme szélén köriratban a „MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC” felirat olvasható.
Az érmét tervező Rónay Attila a fémlemezen kidomborodó, sorokba rendezett „1956”-os évszámokkal a szovjet diktatórikus rendszert szimbolizálta. A fémlemezből felszakadó, lyukas nemzeti színű zászló ábrázolása pedig a szabadságharcra utal.
(1)Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, szegélye aranyozott, széle recézett.
Az emlékérméből 10 000 darab készíthető, amelyből 5000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető.
Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatók meg. Az értékesítési helyekről bővebb információ a Magyar Pénzverő Zrt. honlapján található: www.penzvero.hu
A 2020-as Labdarúgó Európa-bajnokság - az Euro 2020 a 16. Európa-bajnokság, amelyet az UEFA szervez a férfi labdarúgó-válogatottak számára. A tornát Európa-szerte 11 városban rendezik.
A Magyar Nemzeti Bank 2004. március 29-én a XXVIII. nyári olimpiai játékok tiszteletére 5000 forint névértékű ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki.
Az érme előlapján látható 5000 forintos értékjelzés nulláinak és a „FORINT” felirat „O” és „R” betűjének ötletes összekapcsolása, továbbá a babérág ábrázolása az olimpiára utal. Az érme hátlapján szorítóban küzdő ökölvívók láthatók.
Az érmét Gáti Gábor szobrászművész tervezte.
Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 12 000 darab verhető, ebből 9000 darab különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatják meg.
Semmelweis Ignác, az "anyák megmentője", a világon elsőként statisztikai adatok és saját tudományos kutatásai, megfigyelései alapján felfedezte, hogy a gyermekágyi láz nem járvány, hanem az orvosok által terjesztett fertőzés. Ok-okozati kapcsolattal igazolta, hogy az addig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz, illetve az azt okozó fertőzés a szülő nőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével megelőzhető. A klórmeszes kézmosás szigorú bevezetésével az általa vezetett szülészeti osztályon 25-30 %-ról 1%-ra esett vissza a halálozási arány. A Semmelweis által javasolt prevenció forradalminak számított, 30 évvel megelőzte korát, de módszerét nehezen fogadta el az akkori orvostudomány. Felfedezését és elméleteit csupán 1877-től, Louis Pasteur és Robert Koch (bakteriológia) illetve Joseph Lister (antiszeptikus műtétvezetés) munkássága hatására kezdték elismerni és alkalmazni.
A HUNOR Magyar Űhajós Programnak köszönhetően Magyarország negyvenöt év után újra embert küldött a világűrbe. Kapu Tibor kutatóűrhajós az Axiom-4 (Ax-4) küldetés tagjaként 20 napot töltött Föld körüli pályán, ebből 18 napot a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Itt magyar egyetemek, cégek és kutatóműhelyek kísérleteit végezte el a világűrben tapasztalható sugárzás és mikrogravitáció által nyújtott egyedi közegben, miközben tartalékos társa, Cserényi Gyula a Földről támogatta a küldetést. Az űrben végzett kísérletek a Földön is hasznosulnak, elősegíti többek között az orvostudományi, a technológiai, és az anyagtudományi innovációkat. Az Ax-4 személyzete 2025. július 15-én tért vissza a Földre a rájuk bízott küldetés sikeres végrehajtása után. A misszió hozzájárult a magyar űrszektor és tudományos élet nemzetközi elismertségének növeléséhez, és új lehetőségeket teremtett, hogy hazánk részese lehessen a világ egyik leggyorsabban fejlődő szektorának. A program egyik fő célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a természettudományok és a technológia iránt, és népszerűsítse az űrkutatást, valamint az emberes űrrepülés jelentőségét a jövő nemzedékének körében.
A HUNOR Magyar Űhajós Programnak köszönhetően Magyarország negyvenöt év után újra embert küldött a világűrbe. Kapu Tibor kutatóűrhajós az Axiom-4 (Ax-4) küldetés tagjaként 20 napot töltött Föld körüli pályán, ebből 18 napot a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Itt magyar egyetemek, cégek és kutatóműhelyek kísérleteit végezte el a világűrben tapasztalható sugárzás és mikrogravitáció által nyújtott egyedi közegben, miközben tartalékos társa, Cserényi Gyula a Földről támogatta a küldetést. Az űrben végzett kísérletek a Földön is hasznosulnak, elősegíti többek között az orvostudományi, a technológiai, és az anyagtudományi innovációkat. Az Ax-4 személyzete 2025. július 15-én tért vissza a Földre a rájuk bízott küldetés sikeres végrehajtása után. A misszió hozzájárult a magyar űrszektor és tudományos élet nemzetközi elismertségének növeléséhez, és új lehetőségeket teremtett, hogy hazánk részese lehessen a világ egyik leggyorsabban fejlődő szektorának. A program egyik fő célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a természettudományok és a technológia iránt, és népszerűsítse az űrkutatást, valamint az emberes űrrepülés jelentőségét a jövő nemzedékének körében.
A magyar történelem legnagyobb múltú és 1946-os feloszlattatásáig legeredményesebb sportegyesületét gróf Esterházy Miksa alapította 1875-ben, Magyar Athletikai Club néven. Az egyesület az évek során huszonegy sportágnak adott otthont, 18 olimpiai bajnoka volt, versenyzői 63 aranyérmet nyertek az olimpiai, világ- és Európa-bajnokságokon.
Gróf Széchenyi István, a magyar reformkor egyik vezéralakja 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot, a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Az intézmény megalapítását az országgyűlés az 1827. évi XI. törvénycikkel iktatta törvénybe. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830. november 17-én tartotta első ülését Pozsonyban, elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt választották, továbbá kinevezték a Társaság első 23 rendes tagját. Az intézmény hamarosan a szellemi élet főszervezőjévé vált, hat osztálya számos tudományágban írt ki pályázatokat, adott ki könyveket. 1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták.
Gróf Széchenyi István, a magyar reformkor egyik vezéralakja 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot, a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Az intézmény megalapítását az országgyűlés az 1827. évi XI. törvénycikkel iktatta törvénybe. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830. november 17-én tartotta első ülését Pozsonyban, elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt választották, továbbá kinevezték a Társaság első 23 rendes tagját. Az intézmény hamarosan a szellemi élet főszervezőjévé vált, hat osztálya számos tudományágban írt ki pályázatokat, adott ki könyveket. 1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták.
A Magyar Nemzeti Bank 2003. május 13-án a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki.
Az érme előlapján az érmét tervező Gáti Gábor szobrászművész a szabadságharc alatt forgalomban lévő Rákóczi-aranydukát portrés oldalát ábrázolta. A hátlapon pedig trombitát fújó kuruc lovas katona látható.
Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 6 000 darab verhető, ebből 3 000 darab különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank épületében (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében névértéken vásárolhatják meg.
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország legrégebben alapított és ma is működő zenekara.
A társaságot 1853-ban alapították, tagjait a Nemzeti Színház, később az Operaház zenészeiből hívták össze. Az önálló testületet az elnök-karnagy és a választmány együtt irányítja. Bemutatkozó hangversenyére 1853. november 20-án került sor, a hangversenyen Erkel Ferenc vezényelt.
Neumann János a XX. század legnagyobb hatású matematikusa volt. A matematika majd minden ágában új eredményeket ért el. Neve a Manhattan-projekttel és a modern elektronikus számítógéppel is összekapcsolódott. Neumann tevékenységének nyoma a matematika mellett ott maradt a kvantumfizikán, a statisztikán, a közgazdaságtanon, a tudomány számítási módszerein, a hidrodinamikán, a számítógép tudományon, a meteorológián és a játékelméleten.
Alpár Ignác József, született Schöckl József (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár. Az MNB épületének tervezője.
A Magyar Nemzeti Bank 2005. november 17-én, „Bocskai István fejedelemmé választásának 400. évfordulója” elnevezéssel, 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján Bocskai István 1605-ben vert tallérjának hátoldala, a hátlapon pedig a fejedelem mellképe látható.
Az érmét Gáti Gábor tervezte.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 6 000 darab verhető, ebből 3000 darab különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatt, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében vásárolhatják meg. Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatók meg.
A Magyar Nemzeti Bank 2006. július 20-án a nándorfehérvári diadal 550. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján egy szablya díszes markolata látható. Az emlékérme hátlapján álló téglalap formájú keretben Hunyadi János és Kapisztrán János egész alakos ábrázolása látható.
Az érmét Soltra E. Tamás szobrászművész tervezte.
Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 6000 darab verhető, ebből 3500 darab különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. Könyves Kálmán körút 38. alatt, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében vásárolhatják meg. Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatók meg.
„Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója” emlékérme
A Magyar Nemzeti Bank 2007. július 16-án, Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából, 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján egy fonográf ábrázolása látható, kottalapokkal, a hátlapon pedig Kodály Zoltán portréja és aláírása látható.
Az érmét Kiss György tervezte.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 10 000 darab készíthető, amelyből 6000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén, a Könyves Kálmán körút 38. sz. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában működő üzlethelyiségében vásárolhatják meg, a kibocsátástól számított három hónapig névértéken.
„150 éves a Budapesti Református Teológiai Akadémia” emlékérme
A Károli Gáspár Református Egyetem jogelődjét 1855. október 10-én a Kálvin téri templomban Báthory Gábor nyitotta meg, akkor még Pesti Theológiai Akadémia néven. Mottója: Soli Deo Gloria.
A Magyar Nemzeti Bank 2008. január 16-án, „Teller Ede születésének 100. évfordulója” megnevezéssel 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján – Teller Ede munkásságára utalva – az atomenergia felszabadításának leghatékonyabb folyamatát szimbolizáló motívum, a deuteron-triton fúziós reakció ábrája, a hátlapon pedig Teller Ede portréja látható.
Az érmét Fritz Mihály tervezte.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 10 000 darab készíthető, amelyből 6000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén, a Könyves Kálmán körút 38. sz. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában működő üzlethelyiségében vásárolhatják meg, a kibocsátástól számított három hónapig névértéken.
2011 első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. A fél évig tartó magyar EU-elnökség lebonyolítása a második Orbán-kormány feladata volt. A magyar elnökség volt az első olyan elnökség, amelynek a feladatait az Európai Unió alapszerződése pontosan rögzíti. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy elnöki triót alkotva elnököl az Európai Unió Tanácsában.
A drámai költemény megfogalmazásának ideje napra pontosan ismert, Madách saját kezűleg jegyezte fel a munkapéldányra az 1859. február 17-i kezdést és 1860. március 26-i befejezést. Arany János bírálatát követően, a Tragédiának az Arany által elnökölt Kisfaludi Társaság számára könyv formában történő első megjelenése 1862. január 12-re tehető (bár maga a nyomtatás 1861. decemberében elkészült, és így az első könyvborítókon 1861 szerepel). Azóta a mű a magyar drámaírás szimbólumává vált, 1883. szeptember 21-i első színpadra állításának 100. évfordulójától kezdve szeptember 21-e a Magyar Dráma Napja.
A Magyar Nemzeti Bank Örkény István születésének 100. évfordulója alkalmából 5000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki az író születésnapján, április 5-én. Az emlékérme a Magyar irodalom alakjai sorozat folytatásaként jelenik meg. A sorozat korábbi tagjai Radnóti Miklós (2009), Kosztolányi Dezső (2010) és Tóth Árpád (2011) előtt tisztelegtek.
Az emlékérmét Király Vilmos tervezte. Az érme előoldalán a „MAGYARORSZÁG” felirat, az „5000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel és a 2012-es verési évszám olvasható. A középmezőben Örkény legismertebb műveinek címéből álló labirintus, ennek középpontjában az író nevének kezdőbetűi láthatóak. Az idézett művek: „TÓTÉK”, „IDŐRENDBEN”, „BABIK”, „TENGERTÁNC”, „FORGATÓKÖNYV”, „LÁGEREK NÉPE”, „MACSKAJÁTÉK”, „ RÓZSAKIÁLLÍTÁS ”, „EGYPERCES NOVELLÁK”, „BEVÉGZETLEN RAGOZÁS”, „MEDDIG ÉL EGY FA?”, „PISTI A VÉRZIVATARBAN”.
Az emlékérme hátlapján, a középmezőben Örkény István portréja látható, mellette két - egymástól függőlegesen elcsúsztatott - oszlopban a nevét, vízszintesen a születési-halálozási évszámait (1929-1979) láthatjuk. A portrétól balra, az emlékérme szélén Király Vilmos tervezőművész mesterjegye látható.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 6000 darab készíthető, ebből 4000 db különleges – ún. proof – technológiával.
Az emlékérmét a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza, megvásárolható 2012. április 5-től a társaság érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, V. ker. Budapest, Szabadság tér 8-9.), illetve a honlapján üzemeltetett webáruházban (www.penzvero.hu), ahol számos, korábban megjelent arany, ezüst és színesfém emlékérme is kapható.
A 2012. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXX. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 2012. július 27. és augusztus 12. között rendeztek meg a nagy-britanniai Londonban. A 2012-es játékok megrendezésével London lett az első város, amely háromszor rendezhetett újkori nyári olimpiát mivel korábban 1908-ban és 1948-ban is e sportesemény házigazdája volt. Magyarországot 157 sportoló képviselte az olimpián.
Az MNB a Magyar Cserkészszövetség alapításának 100. évfordulója alkalmából stílszerűen 100 forintos emlékérmét bocsátott ki. Az érme különleges, 12-szögletes peremmel készült.
Báró Eötvös József (1813 - 1871) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke, Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga. a magyar ápolásügy kiemelkedő alakja, Magyarország első főápolónője, benne tisztelhetjük az első katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót.
Az emlékérme-kibocsátással a magyar katonák hősies helytállása, áldozatvállalása előtt tiszteleg az MNB a Nagy Háború befejezésének centenáriumán.
XXX. Úszó, Műúszó, Műugró és Nyílt vízi Úszó Európa-bajnokság,
Budapest-Balatonfüred
K. Spányi Béla, Spányi Béla (Pest, 1852. március 19. – Budapest, 1914. június 12.) magyar tájképfestő.
Egy ideig Szolnokon, majd Bécsben és Münchenben tanult. A hangulatos, finom tájképek mestere volt. Élt Párizsban és Münchenben is, de legszívesebben bodajki otthonában tartózkodott.. Jelentős megbízásai között volt az Országház éttermének díszítése, valamint a Feszty-körkép és az Erdélyi körkép kidolgozásában is részt vett.
Kizárólag tájképeket festett.
Budapest, 2016. július 29. – A forint bevezetésének 70. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Bank időszaki kiállítással, 10 000 forint névértékű ezüst és 2000 Ft névértékű színesfém emlékérme, valamint az 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatának kibocsátásával emlékezik meg. A kiállítás a Corvinus Egyetem C épületében 2016. augusztus 1. és 2016. szeptember 30. között tekinthető meg. Az évfordulóra készülő érméket Kósa István tervezte, hivatalos kibocsátásukra 2016. augusztus 1-jén, a kiállítás ünnepélyes megnyitóján kerül sor.
A 70 éves a forint kiállítás felöleli a forint pénzrendszer teljes történetét, kitekintve a forint előképének számító középkori magyar aranypénzekre, illetve a XVI. századi ezüst tallérokra is. Fókuszában a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetése óta eltelt 70 év gazdaságtörténeti, numizmatikai bemutatása áll. A kiállítás emellett a bankjegyeken és érméken keresztül megismerteti a bankjegy-hamisítás elleni küzdelmet, a technikai fejlődést. A kiállítás 2016. augusztus 1.-szeptember 30. között tekinthető meg hétköznap 10 és 18 óra között a Corvinus Egyetem C épületében (1094 Bp., Közraktár u. 4-6.). Az ünnepélyes megnyitóra és kibocsátásra augusztus 1-jén 11 órakor kerül sor.
Az MNB augusztus 1-jén, a forint bevezetésének 70. évfordulója alkalmából 10 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 2000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki, valamint forgalomba helyezi az 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát.
Az emlékérmék törvényes fizetőeszközök. Előlapjuk a megújított 20 000 Ft-os bankjegy grafikai elemeit idézi fel, rajtuk mikro-írással az évfordulós megemlékezés legfontosabb üzenetei (ÉRTÉKEK – FEJLŐDÉS – TRADÍCIÓ – IDŐTÁLLÓSÁG – STABILITÁS) kerültek ábrázolásra. Az előlapon találhatóak a kötelező érmeképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 10 000 illetve a 2000 értékjelzés és a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel, valamint a „2016” verési évszám. A grafikai háttérben mikro-írással a jelenleg hivatalban lévő elnök, dr. Matolcsy György aláírása, ezzel párban a hátoldalon a forint bevezetésekor regnáló elnök, dr. Oltványi Imre szignója is helyet kapott.
A hátoldalon az 1946. augusztus 1-jén kibocsátott forint és fillér érmecímletek, valamint az akkori 10 Ft-os bankjegyen látható ún. Kossuth-címer képe jelenik meg fő motívumként. Köriratként a „HETVENÉVES A FORINT” felirat olvasható, alul pedig az 1946-os évszám szerepel a forint bevezetésének évére utalva. Az utalást még inkább erősíti, hogy a dátum első számjegyét az egykori egy forintos érme ihlette. A hátoldalon látható a tervező Kósa István kis méretű mesterjegye.
Az ezüst emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készül, súlya 31,46 gramm; a színesfém réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből, súlya 30,8 gramm, átmérőjük azonos 38,61 mm, szélük recézett. Az ezüst emlékérméből 5000 darab készíthető tükörfényes (proof), a színesfém változatból szintén 5000 darab selyemfényes (BU) kivitelben. A Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza az emlékérméket, amelyek 2016. augusztus 1-től vásárolhatóak meg a társaság érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Az évforduló jelentőségére való tekintettel az MNB az 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát is kibocsátja 2 millió példányban. Az új 50 forintos érme technikai paramétereiben azonos a készpénz-forgalomban szereplő 50 Ft-os érmékkel, névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 50 forintosok névértékes oldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott kerecsensólyom helyett a megújított 10 000 forintos bankjegyről vett motívum, közepén Magyarország címerével látható, alsó köriratban pedig a „HETVENÉVES A FORINT” felirat szerepel.
Az emlékérméket és az új 50-Ft-os tematikus oldalát Kósa István, a Magyar Pénzverő Zrt. nyugalmazott fővésnöke tervezte.
Az új 50 forintos forgalmi érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat majd. A forgalomba még nem került, verdefényes érmékhez a gyűjtők a készlet erejéig a Magyar Pénzverő Zrt. Budapest, V. ker. Hold utca 17. sz. alatti érmeboltjában továbbá az MNB Budapest, V. ker. Kiss Ernő utca 1. sz. alatti lakossági pénztárában, váltás útján tudnak hozzájutni.
Az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozata díszcsomagolásban is megvásárolható: az elsőnapi (normál verdefényes) veretét sorszámozott díszcsomagolásban, továbbá a 2016. évi forgalmi érmesorban a teljes forgalmi érme címletsorral együtt, (különleges) proof kivitelben kapható a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül.
Budapest, 2018. február 22. – A Magyar Nemzeti Bank „FIFA Világbajnokság Oroszország, 2018” megnevezéssel 5000 forintos címletű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki 2018. február 23-án. A labdarúgósport legrangosabb eseménye tiszteletére a jegybank 1981 óta rendszeresen bocsát ki emlékérmét.
A labdarúgás nemzetközi szervezete, a FIFA 1904-ben Párizsban alakult. Jelenleg zürichi központtal 6 kontinentális konföderációra tagozódik, 211 tagszövetséget tömörít magába. Magyarország 1907-ben csatlakozott a szervezethez. A FIFA férfi és női felnőtt VB-t és további 13 világkupát, világbajnokságot is szervez férfi és női szakágban, különböző korosztályok számára. Minden évben megválasztják az Év férfi és az Év női labdarúgóját, az Év edzőjét és Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az Év legszebb gólját.
A FIFA-világbajnokságok történetében Magyarország kétszer játszott döntőt: 1938-ban Párizsban, 1954-ben Bernben ezüstéremmel zárta a magyar válogatott a világbajnokságot. A magyar labdarúgósport sikereként könyvelhetjük el, hogy 1994-ben Puhl Sándor világbajnoki döntőt vezetett.
A 2018-ban Oroszországban megrendezendő labdarúgó világbajnokság tiszteletére megjelenő emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a figyelemfelkeltés, tisztelgés a nemzetközi sportesemények során nyújtott kiemelkedő teljesítmények, a sport szellemisége előtt. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.
Az emlékérmék előoldalán a Föld stilizált ábrázolása jelenik meg, műhold pályák köríveivel érzékeltetve a Föld forgását, valamint a sport lendületét. A motívum a sportesemény globális jelentőségére utal. Tőle jobbra a XXI. Labdarúgó Világbajnokság hivatalos logója látható. Itt találhatóak továbbá a kötelező alaki kellékek, mint a MAGYARORSZÁG felirat alsó negyedköriratban, és egy blokkban 2 egymás alatti sorban az 5 000 illetve 2000 FORINT felirat és függőleges irányban a „BP.” verdejel és a „2018” verési évszám. Az emlékérmék hamisítás elleni védelmét ezúttal is a verdejel betűit ábrázoló mikroírás segíti, amely a verési évszámtól jobbra induló körvonal bal szélén került elhelyezésre. A biztonsági elem legalább tízszeres nagyítás esetén látható.
Az emlékérmék hátoldalán egy labdarúgó stilizált alakja jelenik meg a mai akrobatikus futball egyik leglátványosabb mozdulata, ollózás közben. A mozdulat dinamikáját a háttérben megjelenő két, időben eltolt fázis erősíti, valamint a repülő futball labdát körülvevő ívek, amelyek az előoldalról is visszaköszönnek. A hátoldalon a FIFA VILÁGBAJNOKSÁG 2018 felirat olvasható 3 egymás alatti sorban. Az emlékérme jobb szélén, lent az emlékérme grafikai tervét készítő Puskás Erika tervezőművész mesterjegye található. A grafikai tervek alapján a gipszmodelleket Kósa István készítette.
Mindkét emlékérme átmérője 30,00 mm, súlya 12,5 g, széle recézett. Az 5 000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült tükörfényes (proof) kivitelben, míg a 2000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből selyemfényes (BU) kivitelben készült. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: 5-5 000 darab készíthető belőlük.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a „FIFA Világbajnokság Oroszország, 2018” ezüst emlékérme három hónapig, a színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg 2018. február 23-tól a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://www.penzvero.hu/).
Budapest, 2017. május 29. – 20 000 forint névértékű ezüst emlékérmét és annak 2000 forintos színesfém változatát bocsátja ki a Magyar Nemzeti Bank 2017. május 29-én, a kiegyezés megkötésének 150. évfordulóján. Az emlékérmék 52,5 mm-es átmérőjükkel különlegesen nagy méretűek, visszahajló belső peremük újszerű kivitelt jelent.
1867. május 29-én, épp 150 évvel ezelőtt a magyar országgyűlés megszavazta a kiegyezésről szóló XII. törvénycikket, amely leszögezte, hogy az uralkodó személye két szuverén államot köt össze, és amely a maga hibáival, hiányosságaival együtt megteremtette Magyarország polgári átalakulásának lehetőségét.
A Kiegyezés emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak. Az ezüst és a színesfém emlékérme érmeképileg azonosak, csak az értékjelzésben térnek el. Mindkét érmeoldal kompozíciója azonos: a kiegyezést kötő magyar és osztrák felek portréja díszíti, háttérben az Osztrák-Magyar Monarchia kiscímerével. Az emlékérmét olyan újszerű tervezési megoldás teszi egyedivé, mint az érme alsó részén visszahajló belső perem, amely megszakítja az emlékérme szélét díszítő gyöngysorszegélyt.
Az érmék előlapján Deák Ferenc portréja jelenik meg ovális medál alakba komponálva, amit Telcs Ede alkotása ihletett. A portré kerete alatt kis méretű betűkkel verve olvasható a haza bölcsének neve. Deák számos szállóigévé vált mondata közül a „Jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeinket.” jelmondatot emeli ki az érme, mintegy a kiegyezés ma is érvényes politikai üzeneteként. Az előlapon szerepelnek még a pénzérmék kötelező alaki kellékei is: MAGYARORSZÁG mint kibocsátó, a 20 000 illetve 2000 FORINT értékjelzés, a 2017-es kibocsátási év, valamint a BP. verdejel, amely csak tízszeres nagyítással érzékelhető, mikroírással készült biztonsági elemet is tartalmaz, az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálva.
A hátlapon a kiegyezést kötő osztrák fél jelenik meg I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyében. A medálszerű keretben ábrázolt portrék alatt szintén kis méretű betűkkel verve olvasható az uralkodó pár neve. Az érme emelt részén alsó köriratban a KIEGYEZÉS felirat olvasható. A hátlap felső részén középen pecsétszerű formában a kiegyezés éve és az emlékérme verési éve egymás alatt jelenik meg, a két évszámot az utolsó számjegyük köti össze, utalva az érme kibocsátásának apropójára.
Az emlékérméket Kósa István, a Magyar Pénzverő Zrt. tavaly nyugdíjba vonult fővésnöke, a forgalmi érmesorunk névértékes oldalát is megálmodó művész tervezte, mesterjegye szintén az érme hátoldalán található.
A 20 000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült, súlya 77,6 gramm, a 2000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 76,5 gramm. A különlegesen nagy méretű érmék átmérője 52,5 mm, szélük egyedi módon recézett, a recék csúcsa homorúan ívelt. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg:
5-5000 darab készíthető belőlük, az ezüstből tükörfényes (proof), míg a színesfémből selyemfényes (BU) kivitelben.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a Kiegyezés ezüst emlékérme három hónapig, a színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg 2017. május 29-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Budapest, 2017. február 16. – A Magyar Nemzeti Bank Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából, a Magyar Ápolók Napja Ünnepségen 10 000 Ft címletű ezüst emlékérmét és annak 2000 Ft címletű színesfém változatát bocsátja ki 2017. február 17-én. Kossuth Lajos húga a magyar ápolásügy kiemelkedő alakja, Magyarország első főápolónője, benne tisztelhetjük az első katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót.
A Kossuth Zsuzsanna emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak. Előoldalukon a külső körgyűrűben találhatóak a kötelező érmeképi elemek: felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban a 10 000 illetve a 2000 forint értékjelzés, bal oldalon a „2017” verési évszám, jobb oldalon a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel. Az előoldal középmezője egy XIX. századi tábori kórházi jelenetet ábrázol, utalva Kossuth Zsuzsannának az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során nyújtott áldozatos munkájára, amelynek eredményeként három hónap alatt 72 tábori kórház létesült, ahol a betegellátás színvonala Európaszerte egyedülállóan magas volt. Női önkénteseket toborzott a betegek ellátására illetve az ápolást segítő eszközök készítésére. Tapasztalatai alapján felvetődött az ápolók professzionális képzésének igénye, amelynek megvalósulását azonban a szabadságharc leverése meghiúsította.
A hátlap központi motívuma Kossuth Zsuzsanna portréja. Kossuth Zsuzsannát bátyja, Kossuth Lajos nevezte ki 1849-ben „az összes tábori kórházak főápolónőjének”: benne tisztelhetjük a legelső katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót, amire az emlékérme hátoldalán megjelenő feliratok („KOSSUTH ZSUZSANNA” és „HAZÁNK ELSŐ FŐÁPOLÓJA”) is utalnak. Itt szerepel a fiatalon elhunyt főápoló születési és halálozási éve: 1817-1854. Az emlékérmét Erőss Ildikó szobrászművész tervezte. Mesterjegye b aloldalon található.
A 10 000 forintos címletű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 30,8 gramm. A két érmetípus mérete azonos, átmérőjük 38,61 mm. Az emlékérmék széle recézett.
Az ezüst emlékpénzből tükörfényes (proof) kivitelben 5000 darab, míg a 2000 forintos címletű színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 6000 darab készíthető.
2014-től minden nemesfémből készült emlékérmét olcsóbb alapanyagú, színesfém változatban is kibocsát az MNB. Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a 10 000 forintos ezüst érme a kibocsátási dátumtól, azaz 2017. február 17-től három hónapig, míg a 2000 forintos címletű színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig a rajtuk szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg 2017. február 17-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 2004. április 30-án 1 millió példányban jubileumi forgalmi érméket bocsátott ki.
Az érmék névértékes oldala megegyezik a forgalomban lévő 50 forintosokéval, a másik oldalon azonban a kerecsensólyom képe helyett a Magyar Köztársaság címere látható. A 2004-es verési évszámot az Európai Uniót jelképező tizenkét csillagból álló koszorú veszi körül. Az érmén külső köriratban a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG”, belső köriratban pedig „AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA” felirat olvasható.
Az érme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 mm, széle sima.
Az érmékből 15 ezer darab extra minőségű veret a minden évben megjelenő, különleges kivitelű forgalmi érmesor részére készült. Az érmék első napi veréséből pedig 12 ezer darab sorszámozott díszcsomagolásban kerül forgalomba.
A jubileumi érmékhez a lakosság a Magyar Nemzeti Bank budapesti pénztárában (Hold u. 7.) és két vidéki (Debrecen, Székesfehérvár) regionális emissziós központjában történő pénzváltással, illetve a pénzforgalomban juthat hozzá.
Az első napi verésű, díszcsomagolású érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatt, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9.) lévő üzlethelyiségében 600 forintos áron vásárolhatják meg. Az 50 forintos jubileumi érméket is tartalmazó 2004. évi forgalmi érmesort 2004 júniusától kezdi árusítani a Magyar Pénzverő Rt.
A Magyar Nemzeti Bank 2004. április 30-án, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása alkalmából 50 000 forint névértékű arany emlékpénzérmét bocsátott ki.
Az érme hátlapjának szélén köriratban a „MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA” felirat olvasható. Az érme közepén a magyar csodaszarvas ábrázolása látható, amint átszökken az Európai Uniót jelképező tizenkét csillagból álló koszorún.
Az érmét Papp László iparművész tervezte.
Az érme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 13,964 gramm, átmérője 25 mm, széle sima.
Az emlékérméből 7000 darab verhető, különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatt, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9.) lévő üzlethelyiségében vásárolhatják meg. Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig 5000 forint felárral kerülnek forgalomba, ezen idő eltelte után pedig 55 000 forint feletti piaci áron vásárolhatók meg. Minden eladott érme után 5000 forint összegű támogatást kap a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete.
József Attila emlékérme
a 10 Ft-os forgalmi érme emlék változata
József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 2005. április 11-én a 10 forintos forgalmi érme emlék változatát bocsátotta ki, 27 000 példányban.
Az emlékérmék névértékes oldala megegyezik a forgalomban lévő 10 forintosokéval, a másik oldalon azonban a köztársasági címer képe helyett József Attila portréja látható. A portré bal, illetve jobb oldalán József Attila születésének és halálának dátuma, az „1905”, illetve az „1937” olvasható.
Az emlékérme József Attila portréját ábrázoló oldala Lebó Ferenc szobrászművész tervei alapján készült.
Az emlékérme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 6,10 gramm, átmérője 24,8 mm, széle szaggatottan recés.
Az emlékérmékből 15 ezer darab extra minőségű veret a 2005. évi különleges kivitelű forgalmi érmesor részére készült, 12 ezer darab veret pedig sorszámozott díszcsomagolásban kerül forgalomba.
A sorszámozott díszcsomagolású emlékérméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatt, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében vásárolhatják meg. A 10 forintos József Attila érméket is tartalmazó 2005. évi forgalmi érmesort 2005 júniusától kezdi árusítani a Magyar Pénzverő Rt.
A Magyar Nemzeti Bank 2005. október 19-én, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fennállásának 15. évfordulója alkalmából 2 millió példányban 50 forintos címletű érmét bocsátott ki.
Az érmék névértékes oldala megegyezik a forgalomban lévő 50 forintosokéval, a másik oldalon azonban a kerecsensólyom képe helyett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat logója látható. A logó mellett a „15 éves a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat” felirat olvasható.
Az új érmeoldalt Kósa István tervezte.
Az érme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 mm, széle sima.
Az érmék első napi veréséből 12 ezer darab sorszámozott díszcsomagolásban kerül forgalomba.
Az első napi verésű, díszcsomagolású érméket az érdeklődők a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat budapesti irodájában (Budapest, Teréz krt. 24.) vásárolhatják meg.
A Magyar Nemzeti Bank 2005. november 17-én, „Bocskai István fejedelemmé választásának 400. évfordulója” elnevezéssel, 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján Bocskai István 1605-ben vert tallérjának hátoldala, a hátlapon pedig a fejedelem mellképe látható.
Az érmét Gáti Gábor tervezte.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 6 000 darab verhető, ebből 3000 darab különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatt, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében vásárolhatják meg. Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatók meg.
A Magyar Nemzeti Bank 2006. július 20-án a nándorfehérvári diadal 550. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján egy szablya díszes markolata látható. Az emlékérme hátlapján álló téglalap formájú keretben Hunyadi János és Kapisztrán János egész alakos ábrázolása látható.
Az érmét Soltra E. Tamás szobrászművész tervezte.
Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 6000 darab verhető, ebből 3500 darab különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. Könyves Kálmán körút 38. alatt, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében vásárolhatják meg. Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatók meg.
A Magyar Nemzeti Bank 2006. szeptember 15-én, a Magyar Vöröskereszt fennállásának 125. évfordulója alkalmából 2 millió példányban 50 forintos címletű érmét bocsátott ki.
Az érmék névértékes oldala megegyezik a forgalomban lévő 50 forintosokéval, a másik oldalon azonban a kerecsensólyom képe helyett a Magyar Vöröskereszt logója látható. A logó alatt a „125 év” felirat olvasható.
Az új érmeoldalt Kósa István tervezte.
Az érme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 mm, széle sima.
Az érmék első napi veréséből 12 ezer darab sorszámozott díszcsomagolásban kerül forgalomba.
Az első napi verésű, díszcsomagolású érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén, a Könyves Kálmán körút 38. sz. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában működő üzlethelyiségében vásárolhatják meg.
A Magyar Nemzeti Bank 2006. október 18-án az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű bicolor ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján matt alapú mezőben az „1956” évszám ismétlődik, egymás alatti sorokban. A hátlapon látható matt alapú mezőben szintén az „1956” évszám ismétlődik. A matt alapú mezőből az érmemező közepére lyukas nemzeti színű zászló ábrázolása nyúlik be. Az emlékérme szélén köriratban a „MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC” felirat olvasható.
Az érmét tervező Rónay Attila a fémlemezen kidomborodó, sorokba rendezett „1956”-os évszámokkal a szovjet diktatórikus rendszert szimbolizálta. A fémlemezből felszakadó, lyukas nemzeti színű zászló ábrázolása pedig a szabadságharcra utal.
(1)Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, szegélye aranyozott, széle recézett.
Az emlékérméből 10 000 darab készíthető, amelyből 5000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető.
Az érmék a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatók meg. Az értékesítési helyekről bővebb információ a Magyar Pénzverő Zrt. honlapján található: www.penzvero.hu
A Magyar Nemzeti Bank 2006. október 20-án, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 2 millió példányban 50 forintos címletű érmét bocsátott ki.
Az érmék névértékes oldala megegyezik a forgalomban lévő 50 forintosokéval, a másik oldalon azonban az Országház épületének a Duna felőli ábrázolása látható, az előtérben lyukas nemzeti színű zászlóval.
Az új érmeoldalt Kósa István tervezte.
Az érme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 mm, széle sima.
Az érmék első napi veréséből 12 ezer darab közös díszcsomagolásban kerül forgalomba az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából ugyancsak 2006. október 20-án kibocsátott 500 forintos bankjeggyel együtt.
A közös díszcsomagolású érméket és bankjegyeket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában működő üzlethelyiségében vásárolhatják meg. Az értékesítésről bővebb információ a Magyar Pénzverő Zrt. honlapján található: www.penzvero.hu
A Magyar Nemzeti Bank 2007. március 25-én, a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából 2 millió példányban 50 forintos forgalmi érme emlék változatát bocsátotta ki.
Az érmék névértékes oldala megegyezik a forgalomban lévő 50 forintosokéval, a másik oldalon pedig az Európai Gazdasági Közösséget megalapító hat ország által 1957. március 25-én aláírt szerződés ábrázolása látható. A szerződés ábrázolása fölött az „EURÓPA” felirat olvasható, a háttérben – az aláírás helyszínére utalva – a római Piazza Del Campidoglio (Michelangelo által tervezett) kövezetét ábrázoló motívum látható. Az érme szélén található körirat és az érme középmezőjében látható motívum között köriratban, fent az „50 ÉVES”, lent pedig „A RÓMAI SZERZŐDÉS” felirat olvasható.
Az évforduló alkalmából valamennyi eurózónabeli ország a fentiekben ismertetett érmeképpel, az adott ország nyelvén írott szövegfeliratokkal 2 eurós forgalmi érmét bocsát ki. A közös érmekép felhasználásával, magyar nyelvű feliratokkal ellátott 50 forintos új érmeoldalát a Magyar Pénzverő Zrt. fővésnöke, Kósa István tervezte.
Az érme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 mm, széle sima.
Az új 50 forintos forgalmi érmékkel a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat majd.
Forgalomba még nem került, verdefényes érméhez a gyűjtők az MNB Budapest, Hold utca 7. sz alatti pénztárában, váltás útján tudnak hozzájutni.
Az érmék első napi veréséből 12 ezer darab sorszámozott díszcsomagolásban kerül forgalomba 2007. március 26-ától, 5 ezer BU és ugyancsak 5 ezer proof kivitelű érme pedig a 2007. évi forgalmi sorban lesz kapható, 2007 május végétől.
A sorszámozott díszcsomagolású érméket és forgalmi sorokat az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén, a Könyves Kálmán körút 38. sz. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjában működő üzlethelyiségében vásárolhatják meg.
„Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója” emlékérme
A Magyar Nemzeti Bank 2007. július 16-án, Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából, 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján egy fonográf ábrázolása látható, kottalapokkal, a hátlapon pedig Kodály Zoltán portréja és aláírása látható.
Az érmét Kiss György tervezte.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 10 000 darab készíthető, amelyből 6000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén, a Könyves Kálmán körút 38. sz. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában működő üzlethelyiségében vásárolhatják meg, a kibocsátástól számított három hónapig névértéken.
A Magyar Nemzeti Bank 2008. január 16-án, „Teller Ede születésének 100. évfordulója” megnevezéssel 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján – Teller Ede munkásságára utalva – az atomenergia felszabadításának leghatékonyabb folyamatát szimbolizáló motívum, a deuteron-triton fúziós reakció ábrája, a hátlapon pedig Teller Ede portréja látható.
Az érmét Fritz Mihály tervezte.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 10 000 darab készíthető, amelyből 6000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén, a Könyves Kálmán körút 38. sz. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában működő üzlethelyiségében vásárolhatják meg, a kibocsátástól számított három hónapig névértéken.
A Magyar Nemzeti Bank 2008. január 21-én, „Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója” megnevezéssel 50 000 forint névértékű arany emlékérmét bocsátott ki.
Az emlékérme előlapján a kötelező érmeképi elemeken kívül – Hunyadi Mátyás címerére utalva – csőrében gyűrűt tartó holló ábrázolása látható, a hátlapon pedig Hunyadi Mátyás portréja, amely a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, olasz mester által alkotott márvány dombormű alapján készült.
Az érmét ifj. Szlávics László tervezte.
Az emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 10,00 gramm, átmérője 25,00 mm, széle sima.
Az emlékérméből 5000 darab készíthető, különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Zrt. székhelyén, a Könyves Kálmán körút 38. sz. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában működő üzlethelyiségében vásárolhatják meg, a kibocsátástól számított három hónapig névértéken.
A Magyar Nemzeti Bank a „Szent István intelmei” megnevezéssel 50 000 és 500 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki 2010. augusztus 20-án, Szent István ünnepén. Az érmékkel az MNB Szent István királynak a fiához, Szent Imre herceghez intézett, a leendő uralkodó feladatait részletező intelmeinek („Libellus de Institutione Morum”, Intelmek Könyve) állít emléket.
Mindkét emlékérmét Szöllőssy Enikő tervezte, az érmeképük azonos, csak az értékjelzésük különbözik. Az előlapon a kötelező érmeképi elemek („50 000 FORINT” illetve „500 000 FORINT” értékjelzés, a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat, a 2010 verési évszám, valamint a BP. verdejegy) mellett az Intelmek középkori latin nyelvű kézírásos szövegének bevezetése olvasható, szabálytalan pergamenre helyezve.
Az emlékérme hátlapján fő motívumként Szent István király és Szent Imre herceg ábrázolása látható, amely a mateóci (Matejovce, ma a szlovákiai Poprád településrésze) Szent István király plébániatemplom XV. századi szárnyas oltárának főoltárképe alapján készült. Az emlékérme szélén, felső köriratban a „SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI”, alsó köriratban a „SZENT IMRE HERCEGHEZ” felirat olvasható. Az emlékérme alsó részén található Szöllőssy Enikő tervezőművész mesterjegye.
Mindkét emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült. Az 50 000 forint névértékű súlya 6,982 gramm, átmérője 22 mm, széle sima, míg az 500 000 forint névértékű emlékérme súlya 62,838 gramm, átmérője 46 mm, széle sima.
Az 50 000 forint névértékű emlékérméből 5 000 darab, az 500 000 forint névértékű emlékérméből 500 darab verhető különleges – ún. proof – technológiával.
Az emlékérme 2010. augusztus 23-tól vásárolható meg a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, Budapest, V. ker. Szabadság tér 8-9.), illetve honlapján (www.penzvero.hu).
A Magyar Nemzeti Bank a „Szent István intelmei” megnevezéssel 50 000 és 500 000 forintos címletű arany emlékérmét bocsátott ki 2010. augusztus 20-án, Szent István ünnepén. Az érmékkel az MNB Szent István királynak a fiához, Szent Imre herceghez intézett, a leendő uralkodó feladatait részletező intelmeinek („Libellus de Institutione Morum”, Intelmek Könyve) állít emléket.
Mindkét emlékérmét Szöllőssy Enikő tervezte, az érmeképük azonos, csak az értékjelzésük különbözik. Az előlapon a kötelező érmeképi elemek („50 000 FORINT” illetve „500 000 FORINT” értékjelzés, a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat, a 2010 verési évszám, valamint a BP. verdejegy) mellett az Intelmek középkori latin nyelvű kézírásos szövegének bevezetése olvasható, szabálytalan pergamenre helyezve.
Az emlékérme hátlapján fő motívumként Szent István király és Szent Imre herceg ábrázolása látható, amely a mateóci (Matejovce, ma a szlovákiai Poprád településrésze) Szent István király plébániatemplom XV. századi szárnyas oltárának főoltárképe alapján készült. Az emlékérme szélén, felső köriratban a „SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI”, alsó köriratban a „SZENT IMRE HERCEGHEZ” felirat olvasható. Az emlékérme alsó részén található Szöllőssy Enikő tervezőművész mesterjegye.
Mindkét emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült. Az 50 000 forint névértékű súlya 6,982 gramm, átmérője 22 mm, széle sima, míg az 500 000 forint névértékű emlékérme súlya 62,838 gramm, átmérője 46 mm, széle sima.
Az 50 000 forint névértékű emlékérméből 5 000 darab, az 500 000 forint névértékű emlékérméből 500 darab verhető különleges – ún. proof – technológiával.
Az emlékérme 2010. augusztus 23-tól vásárolható meg a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, Budapest, V. ker. Szabadság tér 8-9.), illetve honlapján (www.penzvero.hu).
A Magyar Nemzeti Bank 5000 forintos arany és 5000 forintos ezüst emlékérmét bocsátott ki Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Az aranyérme speciális méretével igazi különlegesség, mivel első magyar kibocsátásként került be „a világ legkisebb aranyérméje” nemzetközi gyűjtői érmeprogramba.
Az aranyérmét Ifj. Szlávics László, az ezüstérmét Kiss György tervezte. A két emlékérme érmeképe részben megegyezik: mindkét érme előlapján megtalálhatóak a kötelező érmeképi elemek (az „5 000 FORINT” értékjelzés, a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat, a „2010” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel). Az ezüst emlékérmén fő motívumként Erkel Ferenc szülőházának ábrázolása látható.
Az arany emlékérme hátlapján Erkel Ferenc portréjának részlete látható. A portré-részlettől balra, egymás alatti vízszintes sorokban az „ERKEL”, a „FERENC” és az „1810-1893” felirat olvasható az emlékérme szélén pedig Ifj. Szlávics László tervezőművész mesterjegye található.
Az ezüst emlékérme hátlapján fő motívumként Erkel Ferenc portréja látható, alatta Erkel Ferenc aláírása. A portrétól balra az „1810”, jobbra az „1893” évszám olvasható. Az emlékérme szélén, az aláírás alatt Kiss György tervezőművész mesterjegye található.
Az arany emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 0,5 gramm, átmérője 11 mm, széle sima; az ezüst emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az arany emlékérméből 10 000 darab készíthető, különleges ún. prooflike technológiával, az ezüst emlékérméből 5000 darab, ún. proof technológiával.
Az emlékérmék meg vásárolhatóak 2010. november 8-tól a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, V. ker. Budapest, Szabadság tér 8-9.), illetve honlapján (www.penzvero.hu).
A Magyar Nemzeti Bank 5000 forintos arany és 5000 forintos ezüst emlékérmét bocsátott ki Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Az aranyérme speciális méretével igazi különlegesség, mivel első magyar kibocsátásként került be „a világ legkisebb aranyérméje” nemzetközi gyűjtői érmeprogramba.
Az aranyérmét Ifj. Szlávics László, az ezüstérmét Kiss György tervezte. A két emlékérme érmeképe részben megegyezik: mindkét érme előlapján megtalálhatóak a kötelező érmeképi elemek (az „5 000 FORINT” értékjelzés, a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat, a „2010” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel). Az ezüst emlékérmén fő motívumként Erkel Ferenc szülőházának ábrázolása látható.
Az arany emlékérme hátlapján Erkel Ferenc portréjának részlete látható. A portré-részlettől balra, egymás alatti vízszintes sorokban az „ERKEL”, a „FERENC” és az „1810-1893” felirat olvasható az emlékérme szélén pedig Ifj. Szlávics László tervezőművész mesterjegye található.
Az ezüst emlékérme hátlapján fő motívumként Erkel Ferenc portréja látható, alatta Erkel Ferenc aláírása. A portrétól balra az „1810”, jobbra az „1893” évszám olvasható. Az emlékérme szélén, az aláírás alatt Kiss György tervezőművész mesterjegye található.
Az arany emlékérme 999 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 0,5 gramm, átmérője 11 mm, széle sima; az ezüst emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az arany emlékérméből 10 000 darab készíthető, különleges ún. prooflike technológiával, az ezüst emlékérméből 5000 darab, ún. proof technológiával.
Az emlékérmék meg vásárolhatóak 2010. november 8-tól a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, V. ker. Budapest, Szabadság tér 8-9.), illetve honlapján (www.penzvero.hu).
A Magyar Nemzeti Bank Örkény István születésének 100. évfordulója alkalmából 5000 forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki az író születésnapján, április 5-én. Az emlékérme a Magyar irodalom alakjai sorozat folytatásaként jelenik meg. A sorozat korábbi tagjai Radnóti Miklós (2009), Kosztolányi Dezső (2010) és Tóth Árpád (2011) előtt tisztelegtek.
Az emlékérmét Király Vilmos tervezte. Az érme előoldalán a „MAGYARORSZÁG” felirat, az „5000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel és a 2012-es verési évszám olvasható. A középmezőben Örkény legismertebb műveinek címéből álló labirintus, ennek középpontjában az író nevének kezdőbetűi láthatóak. Az idézett művek: „TÓTÉK”, „IDŐRENDBEN”, „BABIK”, „TENGERTÁNC”, „FORGATÓKÖNYV”, „LÁGEREK NÉPE”, „MACSKAJÁTÉK”, „ RÓZSAKIÁLLÍTÁS ”, „EGYPERCES NOVELLÁK”, „BEVÉGZETLEN RAGOZÁS”, „MEDDIG ÉL EGY FA?”, „PISTI A VÉRZIVATARBAN”.
Az emlékérme hátlapján, a középmezőben Örkény István portréja látható, mellette két - egymástól függőlegesen elcsúsztatott - oszlopban a nevét, vízszintesen a születési-halálozási évszámait (1929-1979) láthatjuk. A portrétól balra, az emlékérme szélén Király Vilmos tervezőművész mesterjegye látható.
Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 6000 darab készíthető, ebből 4000 db különleges – ún. proof – technológiával.
Az emlékérmét a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza, megvásárolható 2012. április 5-től a társaság érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, V. ker. Budapest, Szabadság tér 8-9.), illetve a honlapján üzemeltetett webáruházban (www.penzvero.hu), ahol számos, korábban megjelent arany, ezüst és színesfém emlékérme is kapható.
Budapest, 2014. november 18. — Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulójára ezüst és színesfém emlékérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az 1620. május 3-án született magyar–horvát arisztokrata egyszerre volt a korszak legkiválóbb magyar hadvezére, meghatározó politikusa, maradandót alkotó hadtudományi írója és kiemelkedő költője.
Az emlékérme előlapján, a középmezőben Zrínyi Miklós – Jan Thomas festménye alapján készült – portréjának ábrázolása látható. Az emlékérme szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban az „5000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon a „2014” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel választja el.
Az emlékérme hátlapján, a középmezőben Csáktornya vára, alatta egy folyó stilizált ábrázolása látható. A vár fölötti vízszintes sorban, középen az „1620-1664” felirat, a folyó ábrázolása alatti, szalagot formáló hullámos sávban a „CSÁKTORNYA” felirat olvasható, alatta, középen Hunyadi László tervezőművész mesterjegye látható. Az emlékérme szélén, felső köriratban „ZRÍNYI MIKLÓS”, alsó köriratban a „SORS BONA, NIHIL ALIUD” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal és jobb oldalon egy-egy pont választja el egymástól.
Az ezüst emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 12,5 gramm, átmérője 30 mm, széle recézett. Az emlékérme színesfém változata réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 12,5 gramm, átmérője megegyezik az ezüstével.
Az 5 000 forint névértékű Zrínyi Miklós ezüst emlékérme a kibocsátástól számított három hónapig, a 2000 forint névértékű színesfém emlékérme a teljes készlet erejéig a névértékkel azonos áron vásárolható meg.
A Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza az emlékérmét, amely megvásárolható 2014. november 18-tól a társaság érmeboltjában (Budapest, V. ker. Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/), ahol számos, korábban megjelent arany, ezüst és színesfém emlékérme is kapható.
Budapest, 2014. december 15. — Homoki-Nagy István, Kossuth-díjas filmrendező, operatőr születésének 100. évfordulójára ezüst és színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. A rendező filmjei a magyar tájat és élővilágát mutatták be. Homoki neve Magyarországon egybeforrt a természetfilmezéssel.
Az emlékérme előlapján, a középmezőben a Homoki-Nagy István által rendezett Cimborák című film főalakjaira utalva, Fickó, a magyar vizsla, Pletyka, a tacskó és Nimród, a vadászhéja ábrázolása látható. Az emlékérme szélén, lent a „MAGYARORSZÁG” felirat, fent, jobbra, egymás alatti két vízszintes sorban az értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. Az emlékérme bal és jobb oldalán egy filmszalag perforációjának motívuma látható, amelyben – az emlékérme bal oldali peremmel párhuzamosan - a „BP.” verdejel és a „2014” verési évszám olvasható.
Az emlékérme hátlapján, a jobb oldali mezőben Homoki-Nagy István – a filmrendezőt forgatás közben, kamerával ábrázoló - portréja látható. A portré jobb alsó szélén Horváth Andrea tervezőművész mesterjegye látható. A portrétól balra, egymás alatti vízszintes sorokban fent a „HOMOKI-NAGY” és az „ISTVÁN”, középen az „1914-1979”, lent, kézírással a „Gyöngyvirágtól” és a „lombhullásig” felirat olvasható.
A normál veret 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 30 mm, széle sima. A színesfém változat súlya 22,5 gramm; méretében és éremképben nem tér el a normál verettől.
Az ezüst veretből 3000 darab tükörfényes, a színesfém változatból pedig 3000 db selyemfényes készíthető.
2014-től minden nemesfémből készült emlékérmét olcsóbb alapanyagú, színesfém változatban is kibocsát az MNB, ezzel kedvezve azoknak az érdeklődőknek, akik egy-egy téma művészi megvalósítását mérsékeltebb áron szeretnék megvásárolni. Emellett az MNB és a Magyar Pénzverő Zrt. a fiatalabb korosztály érmegyűjtési kedvét kívánja ösztönözni azzal, hogy számukra is megfizethetővé teszi az emlékérméket. Így az ezüst érme 10 000 forint névértékű veretével azonos éremképpel, 2000 forintos névértékben, színesfém változatban is készül.
A Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza az emlékérmét, amely megvásárolható 2014. december 15-től a társaság érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/), ahol számos, korábban megjelent arany, ezüst és színesfém emlékérme is kapható.
Budapest, 2014. december 15. — Homoki-Nagy István, Kossuth-díjas filmrendező, operatőr születésének 100. évfordulójára ezüst és színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. A rendező filmjei a magyar tájat és élővilágát mutatták be. Homoki neve Magyarországon egybeforrt a természetfilmezéssel.
Az emlékérme előlapján, a középmezőben a Homoki-Nagy István által rendezett Cimborák című film főalakjaira utalva, Fickó, a magyar vizsla, Pletyka, a tacskó és Nimród, a vadászhéja ábrázolása látható. Az emlékérme szélén, lent a „MAGYARORSZÁG” felirat, fent, jobbra, egymás alatti két vízszintes sorban az értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. Az emlékérme bal és jobb oldalán egy filmszalag perforációjának motívuma látható, amelyben – az emlékérme bal oldali peremmel párhuzamosan - a „BP.” verdejel és a „2014” verési évszám olvasható.
Az emlékérme hátlapján, a jobb oldali mezőben Homoki-Nagy István – a filmrendezőt forgatás közben, kamerával ábrázoló - portréja látható. A portré jobb alsó szélén Horváth Andrea tervezőművész mesterjegye látható. A portrétól balra, egymás alatti vízszintes sorokban fent a „HOMOKI-NAGY” és az „ISTVÁN”, középen az „1914-1979”, lent, kézírással a „Gyöngyvirágtól” és a „lombhullásig” felirat olvasható.
A normál veret 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 30 mm, széle sima. A színesfém változat súlya 22,5 gramm; méretében és éremképben nem tér el a normál verettől.
Az ezüst veretből 3000 darab tükörfényes, a színesfém változatból pedig 3000 db selyemfényes készíthető.
2014-től minden nemesfémből készült emlékérmét olcsóbb alapanyagú, színesfém változatban is kibocsát az MNB, ezzel kedvezve azoknak az érdeklődőknek, akik egy-egy téma művészi megvalósítását mérsékeltebb áron szeretnék megvásárolni. Emellett az MNB és a Magyar Pénzverő Zrt. a fiatalabb korosztály érmegyűjtési kedvét kívánja ösztönözni azzal, hogy számukra is megfizethetővé teszi az emlékérméket. Így az ezüst érme 10 000 forint névértékű veretével azonos éremképpel, 2000 forintos névértékben, színesfém változatban is készül.
A Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza az emlékérmét, amely megvásárolható 2014. december 15-től a társaság érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/), ahol számos, korábban megjelent arany, ezüst és színesfém emlékérme is kapható.
Az érme technikai paramétereiben megegyezik a készpénz-forgalomban szereplő 50 Ft-os érmékkel: réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 mm, peremvastagsága 1,8 mm, széle sima.
Az új 50 forintos érmék névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 50 forintosok névértékes oldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott kerecsensólyom helyett kettős csomót ábrázoló embléma látható, amely az érmét álló helyzetben tartva a nemzeti emlékhelyek, 45 fokkal elforgatva pedig a történelmi emlékhelyek emblémájának felel meg.
Az érme tematikus oldalának a tervezője Kósa István, a Magyar Pénzverő Zrt. fővésnöke.
Az új 50 forintos forgalmi érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat majd. A forgalomba még nem került, verdefényes érmékhez a gyűjtők a készlet erejéig a Magyar Pénzverő Zrt. Budapest, V. ker. Hold utca 17. sz. alatti érmeboltjában továbbá az MNB Budapest, V. ker. Kiss Ernő utca 1. sz. alatti lakossági pénztárában, váltás útján tudnak hozzájutni.
Az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozata díszcsomagolásban is megvásárolható: az elsőnapi (normál verdefényes) veretét sorszámozott díszcsomagolásban, továbbá a 2015. évi forgalmi érmesorban a teljes forgalmi érme címletsorral együtt, (különleges) proof kivitelben kapható a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Budapest, 2016. július 29. – A forint bevezetésének 70. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Bank időszaki kiállítással, 10 000 forint névértékű ezüst és 2000 Ft névértékű színesfém emlékérme, valamint az 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatának kibocsátásával emlékezik meg. A kiállítás a Corvinus Egyetem C épületében 2016. augusztus 1. és 2016. szeptember 30. között tekinthető meg. Az évfordulóra készülő érméket Kósa István tervezte, hivatalos kibocsátásukra 2016. augusztus 1-jén, a kiállítás ünnepélyes megnyitóján kerül sor.
A 70 éves a forint kiállítás felöleli a forint pénzrendszer teljes történetét, kitekintve a forint előképének számító középkori magyar aranypénzekre, illetve a XVI. századi ezüst tallérokra is. Fókuszában a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetése óta eltelt 70 év gazdaságtörténeti, numizmatikai bemutatása áll. A kiállítás emellett a bankjegyeken és érméken keresztül megismerteti a bankjegy-hamisítás elleni küzdelmet, a technikai fejlődést. A kiállítás 2016. augusztus 1.-szeptember 30. között tekinthető meg hétköznap 10 és 18 óra között a Corvinus Egyetem C épületében (1094 Bp., Közraktár u. 4-6.). Az ünnepélyes megnyitóra és kibocsátásra augusztus 1-jén 11 órakor kerül sor.
Az MNB augusztus 1-jén, a forint bevezetésének 70. évfordulója alkalmából 10 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 2000 Ft névértékű színesfém változatát bocsátja ki, valamint forgalomba helyezi az 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát.
Az emlékérmék törvényes fizetőeszközök. Előlapjuk a megújított 20 000 Ft-os bankjegy grafikai elemeit idézi fel, rajtuk mikro-írással az évfordulós megemlékezés legfontosabb üzenetei (ÉRTÉKEK – FEJLŐDÉS – TRADÍCIÓ – IDŐTÁLLÓSÁG – STABILITÁS) kerültek ábrázolásra. Az előlapon találhatóak a kötelező érmeképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 10 000 illetve a 2000 értékjelzés és a „FORINT” felirat, a „BP.” verdejel, valamint a „2016” verési évszám. A grafikai háttérben mikro-írással a jelenleg hivatalban lévő elnök, dr. Matolcsy György aláírása, ezzel párban a hátoldalon a forint bevezetésekor regnáló elnök, dr. Oltványi Imre szignója is helyet kapott.
A hátoldalon az 1946. augusztus 1-jén kibocsátott forint és fillér érmecímletek, valamint az akkori 10 Ft-os bankjegyen látható ún. Kossuth-címer képe jelenik meg fő motívumként. Köriratként a „HETVENÉVES A FORINT” felirat olvasható, alul pedig az 1946-os évszám szerepel a forint bevezetésének évére utalva. Az utalást még inkább erősíti, hogy a dátum első számjegyét az egykori egy forintos érme ihlette. A hátoldalon látható a tervező Kósa István kis méretű mesterjegye.
Az ezüst emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készül, súlya 31,46 gramm; a színesfém réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből, súlya 30,8 gramm, átmérőjük azonos 38,61 mm, szélük recézett. Az ezüst emlékérméből 5000 darab készíthető tükörfényes (proof), a színesfém változatból szintén 5000 darab selyemfényes (BU) kivitelben. A Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza az emlékérméket, amelyek 2016. augusztus 1-től vásárolhatóak meg a társaság érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Az évforduló jelentőségére való tekintettel az MNB az 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát is kibocsátja 2 millió példányban. Az új 50 forintos érme technikai paramétereiben azonos a készpénz-forgalomban szereplő 50 Ft-os érmékkel, névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 50 forintosok névértékes oldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott kerecsensólyom helyett a megújított 10 000 forintos bankjegyről vett motívum, közepén Magyarország címerével látható, alsó köriratban pedig a „HETVENÉVES A FORINT” felirat szerepel.
Az emlékérméket és az új 50-Ft-os tematikus oldalát Kósa István, a Magyar Pénzverő Zrt. nyugalmazott fővésnöke tervezte.
Az új 50 forintos forgalmi érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat majd. A forgalomba még nem került, verdefényes érmékhez a gyűjtők a készlet erejéig a Magyar Pénzverő Zrt. Budapest, V. ker. Hold utca 17. sz. alatti érmeboltjában továbbá az MNB Budapest, V. ker. Kiss Ernő utca 1. sz. alatti lakossági pénztárában, váltás útján tudnak hozzájutni.
Az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozata díszcsomagolásban is megvásárolható: az elsőnapi (normál verdefényes) veretét sorszámozott díszcsomagolásban, továbbá a 2016. évi forgalmi érmesorban a teljes forgalmi érme címletsorral együtt, (különleges) proof kivitelben kapható a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül.
Budapest, 2016. augusztus 8. – A Magyar Nemzeti Bank a Fővárosi Állat- és Növénykert fennállásának 150. évfordulója alkalmából különleges, álló téglalap alakú 10 000 forintos címletű ezüst valamint 2 000 forintos címletű színesfém emlékérmét bocsát ki 2016. augusztus 9-én. A Budapesti Állatkert hazánk első állatkertjeként 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuját. Az intézmény azóta is méltán büszke diverzifikált állatállományára, szaporítási programja egyedülálló sikereire, valamint műemléképületeire. Ezeket a büszkeségeket komplex módon jelenítik meg a „Fővárosi Állat- és Növénykert” emlékérmék, amelyek különleges, ún. mikroírással készült biztonsági elemet is tartalmaznak.
Az emlékpénzek törvényes fizetőeszközök. Mindkét emlékpénz azonos érmeképpel jelenik meg, csak az értékjelzés különbözik címletenként. Az előlapon az előtérben a Kárpátmedence őshonos madara, a rózsás gödény vízen úszó alakja jelenik meg, háttérben az Állatkert egyik emblematikus épülete, a Kós Károly tervezte Ausztrálház (volt Madárház) látható. A pelikán kopár fán ülő sziluettként is feltűnik az előoldalon. Itt találhatóak továbbá a kötelező érmeképi elemek is: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 10 000 illetve a 2 000 forint értékjelzés, a „BP.” verdejel valamint a „2016” kibocsátási évszám.
Az emlékérme-kibocsátás idei újítása az emlékérmék verdejelében megjelenő biztonsági elemek: A verdejelre felvitt, mikroírással készült „B” illetve „P” betűk szabad szemmel nem láthatóak, minimum tízszeres nagyítással vehetők ki, biztonsági elemként az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálják.
Az érme hátoldalán az előtérben szélesszájú orrszarvú és kölyke egymás felé forduló alakja látható, utalva az Állatkert szaporítási programjának szenzációs sikereire, amelynek eredményeképp hazánkban született az első mesterséges megtermékenyítéssel szaporított orrszarvú bébi. A hátoldal hátterében a Fővárosi Állat- és Növénykertben található Nagyszikla (Benke Gyula, Josef Botti szobrászművészek és Végh Gyula mérnök munkája). Az Állatkert fennállásának 150. évfordulójára utalnak a hátlap felső részén olvasható „150 ÉVES AZ ÁLLATKERT” felirat, valamint az alsó részén látható 1866-2016 évszámok. Az emlékérme bal alsó sarkában található a tervező, Kereszthury Gábor kis méretű mesterjegye.
A 10 000 forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 2 000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 27 gramm. A két érmetípus mérete azonos, 39,6*26,4 mm-es álló téglalap. Az emlékérmék széle sima.
2014-től minden nemesfémből készült emlékérmét olcsóbb alapanyagú, színesfém változatban is kibocsát az MNB. Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a 10 000 forintos címletű ezüst emlékérme a kibocsátást követő három hónapban, a 2 000 forintos címletű színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig a rajtuk szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg.
A 10 000 forintos címletű ezüst emlékpénzből tükörfényes (proof) kivitelben 3000 darab, míg a 2000 forintos címletű színesfém emlékpénzből selyemfényes (BU) kivitelben 10 000 darab készíthető.
A Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza az emlékérméket, amelyek 2016. augusztus 9-től vásárolhatóak meg a társaság érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/), ahol számos, korábban megjelent arany, ezüst és színesfém emlékérme is kapható.
Budapest, 2016. szeptember 20. – A Magyar Nemzeti Bank Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából 20 000 forintos címletű ezüst emlékérmét, valamint annak 2000 forintos címletű színesfém változatát bocsátja ki 2016. szeptember 21-én. Az emlékérmék rendhagyó címlettel és mérettel jelennek meg, mintegy reflektálva Kossuth Széchenyiről írt jellemzésére: a legnagyobb ezüst emlékérme (átmérője 52,5 mm) „a magyarok legnagyobbikának”. Az emlékérmék további különlegessége, hogy recézett szélük egyedi kiosztású, a recék csoportosítása Széchenyi István születési évére utal, ezáltal tartalmat adva az érme „harmadik” oldalának.
Az emlékpénzek törvényes fizetőeszközök. Mindkét emlékpénz azonos érmeképpel jelenik meg, csak az értékjelzés különbözik címletenként.
Széchenyi a reformkori politikai küzdelmek vezéralakja, a hazai polgári átalakulás első programadó egyénisége, akinek nevéhez a magyar gazdaság és közélet, a közlekedés, európai kapcsolataink, a tudományok anyanyelvi fejlesztése és a sport területén végrehajtott jelentős reformkezdeményezések fűződnek. Az emlékérme előoldalán fő motívumként az általa alapított Magyar Tudományos Akadémia épülete jelenik meg, előterében parkrészlet és Engel József Széchenyi István szobrának ábrázolása látható. A szobor érmeképi elemként történő megjelenése ritkaságnak számít. Az előoldalon találhatóak továbbá a kötelező érmeképi elemek is: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 20 000 illetve a 2000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2016” kibocsátási évszám.
Az emlékérme hátoldalán a középmezőben Széchenyi István félalakos ábrázolása látható, háttérben az első magyarországi vasútvonal menetrendjének részletével, felette egy gőzmozdony ábrázolásával. A háttérben megjelenő motívum arra utal, hogy Széchenyi az 1848-ban megalakult Batthyány-kormány közlekedési minisztereként kidolgoztatta hazánk első országos vasúthálózatának tervét. Az emlékérme-kibocsátás apropóját a felső félköriratban olvasható „225 ÉVE SZÜLETETT SZÉCHENYI ISTVÁN” felirat világítja meg. Az emlékérmét Fritz Mihály tervezte, mesterjegye a hátoldal jobb alsó szélén található.
A 20 000 forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 77,76 gramm. A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 66,9 gramm. A két érmetípus mérete azonos, átmérője 52,5 mm, széle egyedi – Széchenyi István születési évére utaló – osztásban recézett.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a 20 000 forintos címletű ezüst emlékérme a kibocsátást követő három hónapban, a 2000 forintos címletű színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig a rajtuk szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg.
A 20 000 forintos címletű ezüst emlékpénzből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5-5000 darab készíthető.
A Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza az emlékérméket, amelyek 2016. szeptember 21-től vásárolhatóak meg a társaság érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Budapest, 2016. szeptember 20. – A Magyar Nemzeti Bank Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából 20 000 forintos címletű ezüst emlékérmét, valamint annak 2000 forintos címletű színesfém változatát bocsátja ki 2016. szeptember 21-én. Az emlékérmék rendhagyó címlettel és mérettel jelennek meg, mintegy reflektálva Kossuth Széchenyiről írt jellemzésére: a legnagyobb ezüst emlékérme (átmérője 52,5 mm) „a magyarok legnagyobbikának”. Az emlékérmék további különlegessége, hogy recézett szélük egyedi kiosztású, a recék csoportosítása Széchenyi István születési évére utal, ezáltal tartalmat adva az érme „harmadik” oldalának.
Az emlékpénzek törvényes fizetőeszközök. Mindkét emlékpénz azonos érmeképpel jelenik meg, csak az értékjelzés különbözik címletenként.
Széchenyi a reformkori politikai küzdelmek vezéralakja, a hazai polgári átalakulás első programadó egyénisége, akinek nevéhez a magyar gazdaság és közélet, a közlekedés, európai kapcsolataink, a tudományok anyanyelvi fejlesztése és a sport területén végrehajtott jelentős reformkezdeményezések fűződnek. Az emlékérme előoldalán fő motívumként az általa alapított Magyar Tudományos Akadémia épülete jelenik meg, előterében parkrészlet és Engel József Széchenyi István szobrának ábrázolása látható. A szobor érmeképi elemként történő megjelenése ritkaságnak számít. Az előoldalon találhatóak továbbá a kötelező érmeképi elemek is: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 20 000 illetve a 2000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2016” kibocsátási évszám.
Az emlékérme hátoldalán a középmezőben Széchenyi István félalakos ábrázolása látható, háttérben az első magyarországi vasútvonal menetrendjének részletével, felette egy gőzmozdony ábrázolásával. A háttérben megjelenő motívum arra utal, hogy Széchenyi az 1848-ban megalakult Batthyány-kormány közlekedési minisztereként kidolgoztatta hazánk első országos vasúthálózatának tervét. Az emlékérme-kibocsátás apropóját a felső félköriratban olvasható „225 ÉVE SZÜLETETT SZÉCHENYI ISTVÁN” felirat világítja meg. Az emlékérmét Fritz Mihály tervezte, mesterjegye a hátoldal jobb alsó szélén található.
A 20 000 forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 77,76 gramm. A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 66,9 gramm. A két érmetípus mérete azonos, átmérője 52,5 mm, széle egyedi – Széchenyi István születési évére utaló – osztásban recézett.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a 20 000 forintos címletű ezüst emlékérme a kibocsátást követő három hónapban, a 2000 forintos címletű színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig a rajtuk szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg.
A 20 000 forintos címletű ezüst emlékpénzből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5-5000 darab készíthető.
A Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza az emlékérméket, amelyek 2016. szeptember 21-től vásárolhatóak meg a társaság érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Budapest, 2016. november 2. – A Magyar Nemzeti Bank az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából 2000 forintos címletű színesfém emlékérmét bocsát ki 2016. november 3-án. Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézetének kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kupavár, valamint a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyeket követi a sorban.
A Rákoskeresztúri Újköztemető Nemzeti Emlékhely elnevezésű emlékpénz törvényes fizetőeszköz. Az emlékérme előoldalán találhatóak a kötelező érmeképi elemek, a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 2000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2016” kibocsátási évszám, melyek minden törvényes fizetőeszköz kellékei. Az előlapon két stilizált kopjafa ábrázolása utal a nemzeti emlékhely részét képező 298-as és a 301-es parcella fejfáira.
A Rákoskeresztúri Újköztemető 298., 300. és 301. parcellája, összefoglaló néven nemzeti gyászpark 2012-ben vált nemzeti emlékhellyé. A 298-as, 300-as és 301-es parcella az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, közemberek, diákok földi maradványai nyugszanak. Az emlékhely 1990 előtt a fennálló hatalommal szembeni, 1956 emlékét idéző néma tüntetések helyszíne volt, napjainkban az ország második világháború utáni történelmének egyik legfontosabb szimbolikus tere, a nemzeti emlékezet és gyász színhelye, az 1956-os forradalom és szabadságharc mementója.
A három parcella közül a 301-es vált leginkább fogalommá, az ötvenhatos forradalom emblematikus emlékhelyévé. Az itt található sírok legnagyobb csoportját az 1956-ot követő megtorlás áldozatainak nyughelyei alkotják. A parcella 301 db egyedi faragású kopjafája 1989-ben került a helyére.
Az emlékérme tematikai oldalán kiemelt helyet kapott a 301-es parcellát jelző parcellakő, mely mögött, a háttérben a Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellájában található kopjafák és egy harangláb ábrázolása látható. A hátoldal peremén körbefutó „RÁKOSKERESZTÚRI ÚJKÖZTEMETŐ NEMZETI EMLÉKHELY” feliratot a nemzeti emlékhelyek kettős csomós emblémája zárja le, amely közös elemként tűnik fel a sorozat korábban megjelent emlékérméin is.
Az emlékérmét a 2012-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Kligl Sándor, Munkácsy-díjas szobrászművész tervezte, mesterjegye a hátoldal jobb alsó szélén található.
Az emlékérme 90% réz és 10% nikkel ötvözetéből készült, súlya 18,4 gramm, átmérője 37 mm, széle recézett. Az emlékérméből 5000 darab készíthető, bronzpatinázott kivitelben.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő a 2000 forintos címletű színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig a rajta szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg 2016. november 3-tól a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Hold u. 17.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Budapest, 2017. május 29. – 20 000 forint névértékű ezüst emlékérmét és annak 2000 forintos színesfém változatát bocsátja ki a Magyar Nemzeti Bank 2017. május 29-én, a kiegyezés megkötésének 150. évfordulóján. Az emlékérmék 52,5 mm-es átmérőjükkel különlegesen nagy méretűek, visszahajló belső peremük újszerű kivitelt jelent.
1867. május 29-én, épp 150 évvel ezelőtt a magyar országgyűlés megszavazta a kiegyezésről szóló XII. törvénycikket, amely leszögezte, hogy az uralkodó személye két szuverén államot köt össze, és amely a maga hibáival, hiányosságaival együtt megteremtette Magyarország polgári átalakulásának lehetőségét.
A Kiegyezés emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak. Az ezüst és a színesfém emlékérme érmeképileg azonosak, csak az értékjelzésben térnek el. Mindkét érmeoldal kompozíciója azonos: a kiegyezést kötő magyar és osztrák felek portréja díszíti, háttérben az Osztrák-Magyar Monarchia kiscímerével. Az emlékérmét olyan újszerű tervezési megoldás teszi egyedivé, mint az érme alsó részén visszahajló belső perem, amely megszakítja az emlékérme szélét díszítő gyöngysorszegélyt.
Az érmék előlapján Deák Ferenc portréja jelenik meg ovális medál alakba komponálva, amit Telcs Ede alkotása ihletett. A portré kerete alatt kis méretű betűkkel verve olvasható a haza bölcsének neve. Deák számos szállóigévé vált mondata közül a „Jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeinket.” jelmondatot emeli ki az érme, mintegy a kiegyezés ma is érvényes politikai üzeneteként. Az előlapon szerepelnek még a pénzérmék kötelező alaki kellékei is: MAGYARORSZÁG mint kibocsátó, a 20 000 illetve 2000 FORINT értékjelzés, a 2017-es kibocsátási év, valamint a BP. verdejel, amely csak tízszeres nagyítással érzékelhető, mikroírással készült biztonsági elemet is tartalmaz, az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálva.
A hátlapon a kiegyezést kötő osztrák fél jelenik meg I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyében. A medálszerű keretben ábrázolt portrék alatt szintén kis méretű betűkkel verve olvasható az uralkodó pár neve. Az érme emelt részén alsó köriratban a KIEGYEZÉS felirat olvasható. A hátlap felső részén középen pecsétszerű formában a kiegyezés éve és az emlékérme verési éve egymás alatt jelenik meg, a két évszámot az utolsó számjegyük köti össze, utalva az érme kibocsátásának apropójára.
Az emlékérméket Kósa István, a Magyar Pénzverő Zrt. tavaly nyugdíjba vonult fővésnöke, a forgalmi érmesorunk névértékes oldalát is megálmodó művész tervezte, mesterjegye szintén az érme hátoldalán található.
A 20 000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült, súlya 77,6 gramm, a 2000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 76,5 gramm. A különlegesen nagy méretű érmék átmérője 52,5 mm, szélük egyedi módon recézett, a recék csúcsa homorúan ívelt. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg:
5-5000 darab készíthető belőlük, az ezüstből tükörfényes (proof), míg a színesfémből selyemfényes (BU) kivitelben.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a Kiegyezés ezüst emlékérme három hónapig, a színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg 2017. május 29-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Budapest, 2017. május 29. – 20 000 forint névértékű ezüst emlékérmét és annak 2000 forintos színesfém változatát bocsátja ki a Magyar Nemzeti Bank 2017. május 29-én, a kiegyezés megkötésének 150. évfordulóján. Az emlékérmék 52,5 mm-es átmérőjükkel különlegesen nagy méretűek, visszahajló belső peremük újszerű kivitelt jelent.
1867. május 29-én, épp 150 évvel ezelőtt a magyar országgyűlés megszavazta a kiegyezésről szóló XII. törvénycikket, amely leszögezte, hogy az uralkodó személye két szuverén államot köt össze, és amely a maga hibáival, hiányosságaival együtt megteremtette Magyarország polgári átalakulásának lehetőségét.
A Kiegyezés emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak. Az ezüst és a színesfém emlékérme érmeképileg azonosak, csak az értékjelzésben térnek el. Mindkét érmeoldal kompozíciója azonos: a kiegyezést kötő magyar és osztrák felek portréja díszíti, háttérben az Osztrák-Magyar Monarchia kiscímerével. Az emlékérmét olyan újszerű tervezési megoldás teszi egyedivé, mint az érme alsó részén visszahajló belső perem, amely megszakítja az emlékérme szélét díszítő gyöngysorszegélyt.
Az érmék előlapján Deák Ferenc portréja jelenik meg ovális medál alakba komponálva, amit Telcs Ede alkotása ihletett. A portré kerete alatt kis méretű betűkkel verve olvasható a haza bölcsének neve. Deák számos szállóigévé vált mondata közül a „Jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeinket.” jelmondatot emeli ki az érme, mintegy a kiegyezés ma is érvényes politikai üzeneteként. Az előlapon szerepelnek még a pénzérmék kötelező alaki kellékei is: MAGYARORSZÁG mint kibocsátó, a 20 000 illetve 2000 FORINT értékjelzés, a 2017-es kibocsátási év, valamint a BP. verdejel, amely csak tízszeres nagyítással érzékelhető, mikroírással készült biztonsági elemet is tartalmaz, az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálva.
A hátlapon a kiegyezést kötő osztrák fél jelenik meg I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyében. A medálszerű keretben ábrázolt portrék alatt szintén kis méretű betűkkel verve olvasható az uralkodó pár neve. Az érme emelt részén alsó köriratban a KIEGYEZÉS felirat olvasható. A hátlap felső részén középen pecsétszerű formában a kiegyezés éve és az emlékérme verési éve egymás alatt jelenik meg, a két évszámot az utolsó számjegyük köti össze, utalva az érme kibocsátásának apropójára.
Az emlékérméket Kósa István, a Magyar Pénzverő Zrt. tavaly nyugdíjba vonult fővésnöke, a forgalmi érmesorunk névértékes oldalát is megálmodó művész tervezte, mesterjegye szintén az érme hátoldalán található.
A 20 000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült, súlya 77,6 gramm, a 2000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 76,5 gramm. A különlegesen nagy méretű érmék átmérője 52,5 mm, szélük egyedi módon recézett, a recék csúcsa homorúan ívelt. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg:
5-5000 darab készíthető belőlük, az ezüstből tükörfényes (proof), míg a színesfémből selyemfényes (BU) kivitelben.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a Kiegyezés ezüst emlékérme három hónapig, a színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg 2017. május 29-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu/).
Budapest, 2017. június 14. – A Magyarországon megrendezésre kerülő 2017-es FINA Világbajnokság alkalmából az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozatát bocsátja ki a Magyar Nemzeti Bank. A különleges fémpénz 2 millió példányban kerül forgalomba, közülük 12 000 érme díszcsomagolt első napi veretként (verdefényes kivitelben), 7000 különleges, tükörfényes veret pedig a 2017-es forgalmi sor részeként.
A kibocsátásra kerülő 50 forintos érmék névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 50 forintos érmecímletével, a tematikus oldalon azonban a megszokott kerecsensólyom helyett a 2017-es FINA Világbajnokság logója jelenik meg.
Az érme tematikus oldalát Kósa István tervezte. Az érme technikai paramétereiben megegyezik a készpénz-forgalomban használt 50 Ft-os érmékkel: réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 mm, peremvastagsága 1,8 mm, széle sima.
Az új 50 forintos forgalmi érmével a lakosság a készpénzfizetési forgalomban, a mindennapi vásárlások során találkozhat majd. Forgalomba még nem került, verdefényes érmékhez a gyűjtők a készlet erejéig a Magyar Pénzverő Zrt. Budapest, V. ker. Báthory u. 7. sz. alatti érmeboltjában továbbá – a kibocsátást követő három hónapban – az MNB Budapest, V. ker. Kiss Ernő utca 1. sz. alatti lakossági pénztárában, váltás útján tudnak hozzájutni.
Az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozata 2 millió példányban készül. 12 000 darab elsőnapi (normál verdefényes) veret sorszámozott díszcsomagolásban vásárolható meg a kibocsátás napjától, 2017. június 14-től a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül, a társaság érmeboltjában, valamint a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban(http://penzvero.hu/).
Az új 50 forintos forgalmi érme 7000 darab különleges technikával készült, tükörfényes (proof) veretét a 2017. évi forgalmi érmesorban a teljes forgalmi érme címletsorral együtt forgalmazza a Magyar Pénzverő Zrt. a világbajnokság ideje alatt és azt követően.
Budapest, 2018. február 22. – A Magyar Nemzeti Bank „FIFA Világbajnokság Oroszország, 2018” megnevezéssel 5000 forintos címletű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki 2018. február 23-án. A labdarúgósport legrangosabb eseménye tiszteletére a jegybank 1981 óta rendszeresen bocsát ki emlékérmét.
A labdarúgás nemzetközi szervezete, a FIFA 1904-ben Párizsban alakult. Jelenleg zürichi központtal 6 kontinentális konföderációra tagozódik, 211 tagszövetséget tömörít magába. Magyarország 1907-ben csatlakozott a szervezethez. A FIFA férfi és női felnőtt VB-t és további 13 világkupát, világbajnokságot is szervez férfi és női szakágban, különböző korosztályok számára. Minden évben megválasztják az Év férfi és az Év női labdarúgóját, az Év edzőjét és Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az Év legszebb gólját.
A FIFA-világbajnokságok történetében Magyarország kétszer játszott döntőt: 1938-ban Párizsban, 1954-ben Bernben ezüstéremmel zárta a magyar válogatott a világbajnokságot. A magyar labdarúgósport sikereként könyvelhetjük el, hogy 1994-ben Puhl Sándor világbajnoki döntőt vezetett.
A 2018-ban Oroszországban megrendezendő labdarúgó világbajnokság tiszteletére megjelenő emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a figyelemfelkeltés, tisztelgés a nemzetközi sportesemények során nyújtott kiemelkedő teljesítmények, a sport szellemisége előtt. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.
Az emlékérmék előoldalán a Föld stilizált ábrázolása jelenik meg, műhold pályák köríveivel érzékeltetve a Föld forgását, valamint a sport lendületét. A motívum a sportesemény globális jelentőségére utal. Tőle jobbra a XXI. Labdarúgó Világbajnokság hivatalos logója látható. Itt találhatóak továbbá a kötelező alaki kellékek, mint a MAGYARORSZÁG felirat alsó negyedköriratban, és egy blokkban 2 egymás alatti sorban az 5 000 illetve 2000 FORINT felirat és függőleges irányban a „BP.” verdejel és a „2018” verési évszám. Az emlékérmék hamisítás elleni védelmét ezúttal is a verdejel betűit ábrázoló mikroírás segíti, amely a verési évszámtól jobbra induló körvonal bal szélén került elhelyezésre. A biztonsági elem legalább tízszeres nagyítás esetén látható.
Az emlékérmék hátoldalán egy labdarúgó stilizált alakja jelenik meg a mai akrobatikus futball egyik leglátványosabb mozdulata, ollózás közben. A mozdulat dinamikáját a háttérben megjelenő két, időben eltolt fázis erősíti, valamint a repülő futball labdát körülvevő ívek, amelyek az előoldalról is visszaköszönnek. A hátoldalon a FIFA VILÁGBAJNOKSÁG 2018 felirat olvasható 3 egymás alatti sorban. Az emlékérme jobb szélén, lent az emlékérme grafikai tervét készítő Puskás Erika tervezőművész mesterjegye található. A grafikai tervek alapján a gipszmodelleket Kósa István készítette.
Mindkét emlékérme átmérője 30,00 mm, súlya 12,5 g, széle recézett. Az 5 000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült tükörfényes (proof) kivitelben, míg a 2000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből selyemfényes (BU) kivitelben készült. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: 5-5 000 darab készíthető belőlük.
Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a „FIFA Világbajnokság Oroszország, 2018” ezüst emlékérme három hónapig, a színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig névértéken vásárolható meg 2018. február 23-tól a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://www.penzvero.hu/).
Budapest, 2018. május 24. – A Családok éve tiszteletére új 50 forintos forgalmi érme-emlékváltozatot, valamint 10 000 Ft névértékű ezüst és 2000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank 2018. május 25-én. A különleges forgalmi pénz 2 millió példányban kerül forgalomba, közülük 12 000 érme díszcsomagolt első napi veretként, míg az emlékérmék 5-5 ezer példányban verhetőek.
Hazánkban 2018-at a Családok évének nyilvánította a Magyar Kormány. A programsorozat keretében különösen kiemelt szerepet kapnak a családtámogatási intézkedések, illetve azok megismertetése, népszerűsítése, a család értékeinek képviselete. A Családok éve tiszteletére új 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatot, valamint 10 000 Ft névértékű ezüst és 2000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank 2018. május 25-én.
A kibocsátásra kerülő 50 forintos érmék névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 50 forintos érme címletoldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott kerecsensólyom helyett a Családok éve program logója szerepel, központjában stilizált családábrázolással. A logót körbeveszi a MAGYARORSZÁG felső félkörirat illetve a 2018-as verési évszám, melyek a Családok éve programot térben és időben elhelyezik.
Az érme tematikus oldalát Kósa István tervezte. Az érme technikai paramétereiben megegyezik a készpénz-forgalomban használt 50 Ft-os érmékkel: réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,7 gramm, átmérője 27,4 mm, peremvastagsága 1,8 mm, széle sima.
Az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozata 2 millió példányban készül. 12 000 darab elsőnapi (normál verdefényes) veret sorszámozott díszcsomagolásban vásárolható meg a kibocsátás napjától, 2018. május 25-től a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin keresztül, a társaság érmeboltjában, valamint a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (https://penzvero.hu/).
A kibocsátást követő három hónapban az MNB a lakossági pénztárában (Budapest, V. ker. Kiss Ernő utca 1.) – korlátozott mennyiségben – címletváltás keretében is biztosítja az érméhez való hozzájutást.
Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank 2003. április 8-án 20 Ft-os jubileumi forgalmi érmét bocsátott ki. Az 1 millió példányban készülő 20 forintos érméket a megszokott magyar nőszirom helyett Deák Ferenc portréja díszíti.
Az érme réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetéből készült, súlya 6,90 gramm, átmérője 26,3 mm, széle recés.
Az érmékből 15 ezer darab extra minőségű veret a minden évben megjelenő, különleges kivitelű forgalmi érmesor részére készült. Az érmék első napi veréséből pedig 12 ezer darab sorszámozott díszcsomagolásban kerül forgalomba.
A jubileumi érmékhez a lakosság a Magyar Nemzeti Bank budapesti pénztárában (Hold u. 7.) és két vidéki (Debrecen, Székesfehérvár) regionális emissziós központjában történő pénzváltással, illetve a pénzforgalomban juthat hozzá.
Az első napi verésű, díszcsomagolású érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank épületében (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében 600 forintos áron vásárolhatják meg. A Deák jubileumi érméket is tartalmazó 2003. évi forgalmi érmesort 2003. májusától kezdi árusítani a Magyar Pénzverő Rt.
A Magyar Nemzeti Bank 2003. május 13-án a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki.
Az érme előlapján az érmét tervező Gáti Gábor szobrászművész a szabadságharc alatt forgalomban lévő Rákóczi-aranydukát portrés oldalát ábrázolta. A hátlapon pedig trombitát fújó kuruc lovas katona látható.
Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 6 000 darab verhető, ebből 3 000 darab különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank épületében (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében névértéken vásárolhatják meg.
A Magyar Nemzeti Bank 2004. március 29-én a XXVIII. nyári olimpiai játékok tiszteletére 5000 forint névértékű ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki.
Az érme előlapján látható 5000 forintos értékjelzés nulláinak és a „FORINT” felirat „O” és „R” betűjének ötletes összekapcsolása, továbbá a babérág ábrázolása az olimpiára utal. Az érme hátlapján szorítóban küzdő ökölvívók láthatók.
Az érmét Gáti Gábor szobrászművész tervezte.
Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett.
Az emlékérméből 12 000 darab verhető, ebből 9000 darab különleges – ún. proof – technológiával.
Az érméket az érdeklődők a Magyar Pénzverő Rt. Könyves Kálmán körút 38. alatti, valamint a Magyar Nemzeti Bank Látógatóközpontjában (Budapest, Szabadság tér 8/9) lévő üzlethelyiségében a kibocsátástól számított három hónapig névértéken vásárolhatják meg.
Magyarországon a súlyos fokban látássérült gyermekek oktatásánaknevelésének legnagyobb méretű, országos speciális intézménye a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona. A vak gyermekek nevelésére-oktatására létrehozott országos intézménynagy múltra tekint vissza, hiszen a látássérültek intézményes nevelése 1825 óta mu˝ködik Magyarországon.
Magyarországon a súlyos fokban látássérült gyermekek oktatásánaknevelésének legnagyobb méretű, országos speciális intézménye a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona. A vak gyermekek nevelésére-oktatására létrehozott országos intézménynagy múltra tekint vissza, hiszen a látássérültek intézményes nevelése 1825 óta mu˝ködik Magyarországon.
1825. február 18-án, Komáromban született Jókai Mór, a magyar irodalom egyik legkiválóbb alakja. Rendkívül eredményes szerző, aki számos irodalmi műfajban alkotott (vers, regény, novella, színmű, újságcikk). Politikai és társadalmi tevékenysége is jelentős. Petőfivel még iskolai évei alatt ismerkedett meg. A márciusi ifjak egyikeként a forradalmi események egyik központi alakja volt, az 1848-49. évi szabadságharcban is részt vett. Évtizedeken keresztül országgyűlési képviselőként, később a Főrendiház tagjaként politizált. 1860-tól a Kisfaludy Társaság, 1892-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának tagja volt. Számos díjjal ismerték el munkásságát. Jókai Mór születése és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása ugyanarra az évre, 1825-re esett. A 79 évet élt író alkotói pályája a kultúra, a technika, a tudományok területén jelentkező változások közepette zajlott. Népszerűségét részben annak köszönhette, hogy regényei izgalmas történetvezetésének hátterét úgy szövik át az innovációk és a tudomány legújabb eredményei, hogy azok sok esetben hitelesen tükrözik a korban hozzáférhető ismereteket. Másrészt szép- és szakíróként hazája történelmének ezer évét dolgozta fel népszerűsítő formában. Korabeli olvasóközönsége 50 éves írói jubileumán köszönte meg a tartalmilag és műfajilag rendkívül gazdag életművet, melyet a Révai Testvérek kiadóvállalat díszkiadásban tett közzé. Alkotóművészetének szimbóluma lett ez a 100 kötetes Jókai nemzeti kiadás.
Az ügyvédi kamarák és az ügyvédség hosszú múltra tekintenek vissza és kiemelkedő szerepet játszanak hazánk jogrendszerének fejlődésében, illetve alkotmányos intézményeinek támogatásában. Ferenc József osztrák császár és magyar király, 1874. december 4-én szentesítette a XXXIV. törvénycikket, amely megteremtette a magyar ügyvédség szervezeti kereteinek közjogi hátterét. Az 1875-ben hatályba lépett fenti jogszabály egyik legfontosabb újítása volt, hogy létrehozta a hivatásrend függetlenségét és területi szervezetrendszerét biztosító területi kamarákat, és az ügyvédség számára előírta a kötelező kamarai tagságot. A törvény hatálybalépését követően, 1875 januárjától sorra alakultak meg az ügyvédi kamarák a történelmi Magyarországon, melyek az elmúlt 150 évben – függetlenül a történelem viharaitól – az ügyvédség önkormányzati elven alapuló szakmai és érdekképviseleti szerveiként szolgálták a hivatás gyakorlóit és a jogkeresőket. Hazánk területén jelenleg 20 ügyvédi kamara működik vármegyei szinten és Budapesten.
Az ügyvédi kamarák és az ügyvédség hosszú múltra tekintenek vissza és kiemelkedő szerepet játszanak hazánk jogrendszerének fejlődésében, illetve alkotmányos intézményeinek támogatásában. Ferenc József osztrák császár és magyar király, 1874. december 4-én szentesítette a XXXIV. törvénycikket, amely megteremtette a magyar ügyvédség szervezeti kereteinek közjogi hátterét. Az 1875-ben hatályba lépett fenti jogszabály egyik legfontosabb újítása volt, hogy létrehozta a hivatásrend függetlenségét és területi szervezetrendszerét biztosító területi kamarákat, és az ügyvédség számára előírta a kötelező kamarai tagságot. A törvény hatálybalépését követően, 1875 januárjától sorra alakultak meg az ügyvédi kamarák a történelmi Magyarországon, melyek az elmúlt 150 évben – függetlenül a történelem viharaitól – az ügyvédség önkormányzati elven alapuló szakmai és érdekképviseleti szerveiként szolgálták a hivatás gyakorlóit és a jogkeresőket. Hazánk területén jelenleg 20 ügyvédi kamara működik vármegyei szinten és Budapesten.
Apáczai Csere János (1625. június 10. – 1659. december 31.) pedagógus, filozófus, kálvinista teológus szegény szülők gyermekeként az erdélyi, barcasági Apácán született. Püspöki ösztöndíjjal tanult, majd felsőfokú tanulmányait a teológia doktoraként zárta Hollandiában. 1653-tól a gyulafehérvári kollégium tanára, 1656-tól a kolozsvári református kollégium igazgatója volt. Egy korszerű erdélyi egyetem alapítására tervezetet nyújtott be az erdélyi fejedelem részére, ami az Oszmán Birodalommal kialakult konfliktus árnyékában már nem valósult meg. A magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára volt. Életművének meghatározó eszmei forrását a puritán etika, a karteziánus módszer, valamint az enciklopédikus tudás iránti igény jelentette. Az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar ismerőinek és követőinek egyike volt.
Apáczai Csere János (1625. június 10. – 1659. december 31.) pedagógus, filozófus, kálvinista teológus szegény szülők gyermekeként az erdélyi, barcasági Apácán született. Püspöki ösztöndíjjal tanult, majd felsőfokú tanulmányait a teológia doktoraként zárta Hollandiában. 1653-tól a gyulafehérvári kollégium tanára, 1656-tól a kolozsvári református kollégium igazgatója volt. Egy korszerű erdélyi egyetem alapítására tervezetet nyújtott be az erdélyi fejedelem részére, ami az Oszmán Birodalommal kialakult konfliktus árnyékában már nem valósult meg. A magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára volt. Életművének meghatározó eszmei forrását a puritán etika, a karteziánus módszer, valamint az enciklopédikus tudás iránti igény jelentette. Az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar ismerőinek és követőinek egyike volt.
A szett az alábbi érmeket tartalmazza:
Orvosi érem - Korányi Sándor érem ezüst
Orvosi érem - Semmelweis Ignác érem ezüst
Orvosi érem - Fodor József érem ezüst
A szett az alábbi érméket tartalmazza:
2015. évi Semmelweis Ignác miniarany emlékérme
2018. évi Semmelweis Ignác színesfém emlékérme
2019. évi Semmelweis Egyetem ezüst emlékérme
A szett az alábbi érméket tartalmazza:
2022. évi Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő ezüst emlékérme
2017. évi Kossuth Zsuzsanna ezüst emlékérme
Brunszvik Teréz 1775-ben született grófi arisztokrata családban. Korának egyik legműveltebb nőalakjaként azok közé tartozott, akik a világon legelőször mutattak rá a kisgyermekek nevelésének fontosságára. Az 1828-ban Budán, családja Mikó utcai házában általa megnyitott „kisgyermeki őr- és védintézete” nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is az első óvoda volt. A mintát számára az akkor a világon elsőként létrehozott angol óvodák nyújtották. Brunszvik Teréz az óvodáztatás országossá tétele érdekében, hazánk egyik első civil szervezeteként, egyesületet hozott létre. Munkásságának köszönhetően az általa kiváló pedagógiai tudással működtetett első intézményt hamarosan számos további óvoda követte Pest-Budán és vidéken, de Ausztria és Dél-Németország első óvodái is az ő hatására és közreműködésével nyitották meg kapuikat. Brunszvik Teréz 1861-ben, 86 éves korában hunyt el. Úttörő munkásságának öröksége a záloga annak a pedagógiai munkának, mely a magyar intézményes kisgyermeknevelést szakmailag immár két évszázada a nemzetközi élvonalban helyezi.
Brunszvik Teréz 1775-ben született grófi arisztokrata családban. Korának egyik legműveltebb nőalakjaként azok közé tartozott, akik a világon legelőször mutattak rá a kisgyermekek nevelésének fontosságára. Az 1828-ban Budán, családja Mikó utcai házában általa megnyitott „kisgyermeki őr- és védintézete” nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is az első óvoda volt. A mintát számára az akkor a világon elsőként létrehozott angol óvodák nyújtották. Brunszvik Teréz az óvodáztatás országossá tétele érdekében, hazánk egyik első civil szervezeteként, egyesületet hozott létre. Munkásságának köszönhetően az általa kiváló pedagógiai tudással működtetett első intézményt hamarosan számos további óvoda követte Pest-Budán és vidéken, de Ausztria és Dél-Németország első óvodái is az ő hatására és közreműködésével nyitották meg kapuikat. Brunszvik Teréz 1861-ben, 86 éves korában hunyt el. Úttörő munkásságának öröksége a záloga annak a pedagógiai munkának, mely a magyar intézményes kisgyermeknevelést szakmailag immár két évszázada a nemzetközi élvonalban helyezi.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét a tagállamok látják el, hatályosan 2030-ig előre meghatározott sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács formális ülései zárják le. Az Európai Unió Tanácsának három egymást követő soros elnöksége úgynevezett elnökségi triót alkot. Magyarország a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol-belga-magyar trió keretében töltötte be először a soros elnöki tisztséget, 2011. január 1-jétől június 30-ig. 2024. július 1. és december 31. között ismét Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, immár másodszor, szintén a spanyol-belga-magyar trió keretében.
A magyar elnökség jelmondata: „Tegyük naggyá Európát!”, ennek jegyében átfogó prioritással bír a programjában az EU globális versenyképességének növelése és az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása; az európai védelempolitika megerősítése; a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika; az illegális migráció megfékezése; a kohéziós politika jövőjének kialakítása; a gazdaközpontú uniós agrárpolitika, illetve a demográfiai kihívások kezelése.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét a tagállamok látják el, hatályosan 2030-ig előre meghatározott sorrendben. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács formális ülései zárják le. Az Európai Unió Tanácsának három egymást követő soros elnöksége úgynevezett elnökségi triót alkot. Magyarország a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol-belga-magyar trió keretében töltötte be először a soros elnöki tisztséget, 2011. január 1-jétől június 30-ig. 2024. július 1. és december 31. között ismét Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, immár másodszor, szintén a spanyol-belga-magyar trió keretében.
A magyar elnökség jelmondata: „Tegyük naggyá Európát!”, ennek jegyében átfogó prioritással bír a programjában az EU globális versenyképességének növelése és az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása; az európai védelempolitika megerősítése; a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika; az illegális migráció megfékezése; a kohéziós politika jövőjének kialakítása; a gazdaközpontú uniós agrárpolitika, illetve a demográfiai kihívások kezelése.
Az emlékérme a Rubik-kocka® feltalálásának 50. évfordulója alkalmából, és egyben ifjabb Rubik Ernő 80. születésnapja előtt tisztelegve jelent meg.
A Rubik-kocka® háromdimenziós mechanikus logikai játék, amit 1974 tavaszán talált fel ifjabb Rubik Ernő. A térbeli mozgás szemléltetésére is kiválóan alkalmas tanulási segédeszközben hamar felismerte az alkotó az izgalmas játék lehetőségét, ami egyszerre egyszerű és bonyolult, egyéni és közösségi. A Rubik-kocka® néhány év alatt meghódította a világot, 1982. június 5-én szervezték meg az első Rubik-kocka®-világbajnokságot, amit 2003 óta kétévente rendeznek meg. A Rubik-kockát® ma a legnagyobb, legsikeresebb magyar találmányok között tartják számon. Rubik Ernő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Állami Díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló, egyetemi tanár 1975. január 30-án adta be igényét bűvös kocka névvel találmánya szabadalmaztatására, amit végül 1977. december 31-én kapott meg. A szabadalmi leírás szerint: „A találmány lényege abban van, hogy a nagy kockát alkotó 27 elem, szétszedés, tehát a nagy kocka megbontása nélkül hozható új helyzetbe, aminek eléréséhez, egyetlen homológ művelet: a nagy kocka bármelyik lapját alkotó kilenc kis kockának elforgatása szükséges.” A szabadalmi bejegyzést követően hamarosan megjelentek hazánkban az első bűvös kockák, és ezzel a játék önálló életre kelt. 1980-ban a bűvös kockát Rubik-kockára® nevezték át és csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek belőle. A Rubik-kocka® töretlen népszerűségét bizonyítja, hogy az eddig a világon eladott példányszáma meghaladja az 500 millió darabot. A kockának nemcsak a kereskedelmi sikere óriási, hiszen az elmúlt évtizedekben rengeteg művészeti alkotást is inspirált.
A Magyar Gyermekorvosok Társasága hazánk egyik legjelentősebb gyermekgyógyászati tudományos szervezete, melynek megalakulását Bókay János elnöklete alatt Flesch Ármin, Heim Pál és Torday Ferenc gyermekgyógyászokból álló bizottság készítette elő. A Társaság az 1924. december 14-i alakuló ülése óta szolgálja a gyermekek egészségét és jólétét. Az elmúlt évszázad során mintegy 15 millió gyermek egészségének megőrzéséhez járultak hozzá, és bár a gyermekorvosi szakma rengeteget fejlődött, azok az alapelvek, amelyekre a Társaság épült – a tudományos ismereteken alapuló gyógyítás, a gyermekek egészségének védelme, a családok támogatása és a szakmai közösség összefogása – ma is irányadóak számára.
Magyarországon már a XIII. század végétől működtek pápai vagy császári kinevezésű közjegyzők, akik kizárólag egyházi ügyekben voltak jogosultak eljárni. A modern közjegyzőség megszületéséig azonban 1874-ig kellett várni, amikor a kiegyezést követő igazságügyi reform keretében az országgyűlés elfogadta a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket. Azóta a nemperes igazságszolgáltatás megtestesítőjeként áll a közjegyzőség a jogkereső közönség rendelkezésére a „jog vita nélkül” jelmondat szellemében. Az 1949-ben bekövetkezett államosítással a polgári közjegyzőség államivá alakult, de a rendszerváltást követően ismét létrejött a kamarai önkormányzaton alapuló közjegyzőség. Napjaink gazdasági és társadalmi életének fontos tényezőjeként feladata a közhitelességi feladatok (fides publica) ellátása és a nemperes igazságszolgáltatás (justitia) pártatlan gyakorlása. Az emlékérmék a közjegyzőség legfőbb szimbólumát helyezik a fókuszba, valamint tisztelegnek Ökröss Bálint, az 1874. évi közjegyzői törvény előkészítője előtt. Ökröss Bálint (1829-1889) a magyar közjegyzőség kiemelkedő alakja, az MTA levelező tagja, illetve a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke volt. Nevéhez fűződik a ma is megjelenő Jogtudományi Közlöny 1866. évi megalapítása és kiadása.
Magyarországon már a XIII. század végétől működtek pápai vagy császári kinevezésű közjegyzők, akik kizárólag egyházi ügyekben voltak jogosultak eljárni. A modern közjegyzőség megszületéséig azonban 1874-ig kellett várni, amikor a kiegyezést követő igazságügyi reform keretében az országgyűlés elfogadta a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket. Azóta a nemperes igazságszolgáltatás megtestesítőjeként áll a közjegyzőség a jogkereső közönség rendelkezésére a „jog vita nélkül” jelmondat szellemében. Az 1949-ben bekövetkezett államosítással a polgári közjegyzőség államivá alakult, de a rendszerváltást követően ismét létrejött a kamarai önkormányzaton alapuló közjegyzőség. Napjaink gazdasági és társadalmi életének fontos tényezőjeként feladata a közhitelességi feladatok (fides publica) ellátása és a nemperes igazságszolgáltatás (justitia) pártatlan gyakorlása. z emlékérmék a közjegyzőség legfőbb szimbólumát helyezik a fókuszba, valamint tisztelegnek Ökröss Bálint, az 1874. évi közjegyzői törvény előkészítője előtt. Ökröss Bálint (1829-1889) a magyar közjegyzőség kiemelkedő alakja, az MTA levelező tagja, illetve a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke volt. Nevéhez fűződik a ma is megjelenő Jogtudományi Közlöny 1866. évi megalapítása és kiadása.
1825. február 18-án, Komáromban született Jókai Mór, a magyar irodalom egyik legkiválóbb alakja. Rendkívül eredményes szerző, aki számos irodalmi műfajban alkotott (vers, regény, novella, színmű, újságcikk). Politikai és társadalmi tevékenysége is jelentős. Petőfivel még iskolai évei alatt ismerkedett meg. A márciusi ifjak egyikeként a forradalmi események egyik központi alakja volt, az 1848-49. évi szabadságharcban is részt vett. Évtizedeken keresztül országgyűlési képviselőként, később a Főrendiház tagjaként politizált. 1860-tól a Kisfaludy Társaság, 1892-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának tagja volt. Számos díjjal ismerték el munkásságát. Jókai Mór születése és a Magyar Tudományos Akadémia alapítása ugyanarra az évre, 1825-re esett. A 79 évet élt író alkotói pályája a kultúra, a technika, a tudományok területén jelentkező változások közepette zajlott. Népszerűségét részben annak köszönhette, hogy regényei izgalmas történetvezetésének hátterét úgy szövik át az innovációk és a tudomány legújabb eredményei, hogy azok sok esetben hitelesen tükrözik a korban hozzáférhető ismereteket. Másrészt szép- és szakíróként hazája történelmének ezer évét dolgozta fel népszerűsítő formában. Korabeli olvasóközönsége 50 éves írói jubileumán köszönte meg a tartalmilag és műfajilag rendkívül gazdag életművet, melyet a Révai Testvérek kiadóvállalat díszkiadásban tett közzé. Alkotóművészetének szimbóluma lett ez a 100 kötetes Jókai nemzeti kiadás.
Deák Ferenc (1803. október 17. – 1876. január 28.) a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, az első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere. 1848 tavaszán, a forradalom győzelmét követően fontos szerepet játszott a modern, immár polgári magyar állam megteremtésében. A szabadságharc leverése után a passzív ellenállás vezéralakja, majd az 1867-es kiegyezést létrehozó tárgyalássorozat sikeres vezetője.
A segítségével megalkotott dualista monarchián belül zajlott le a következő fél évszázadban Magyarország virágzó gazdasági és társadalmi fejlődése, anyagi és szellemi gyarapodása.
A „Deák Ferenc” emlékérmék fókuszában a „haza bölcse” jogalkotói tevékenysége áll, hiszen jogászként és miniszterként egyik vezetője volt a polgári átalakulás és a nemzeti modernizáció jogi kereteit és joganyagát megvalósító törvényhozási és igazgatási tevékenységnek. Az érmék egyúttal utalnak az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb eredményére, az első felelős magyar kormány megalakulására, amelynek idén ünnepeljük a 175. évfordulóját.
Deák Ferenc (1803. október 17. – 1876. január 28.) a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, az első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere. 1848 tavaszán, a forradalom győzelmét követően fontos szerepet játszott a modern, immár polgári magyar állam megteremtésében. A szabadságharc leverése után a passzív ellenállás vezéralakja, majd az 1867-es kiegyezést létrehozó tárgyalássorozat sikeres vezetője.
A segítségével megalkotott dualista monarchián belül zajlott le a következő fél évszázadban Magyarország virágzó gazdasági és társadalmi fejlődése, anyagi és szellemi gyarapodása.
A „Deák Ferenc” emlékérmék fókuszában a „haza bölcse” jogalkotói tevékenysége áll, hiszen jogászként és miniszterként egyik vezetője volt a polgári átalakulás és a nemzeti modernizáció jogi kereteit és joganyagát megvalósító törvényhozási és igazgatási tevékenységnek. Az érmék egyúttal utalnak az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb eredményére, az első felelős magyar kormány megalakulására, amelynek idén ünnepeljük a 175. évfordulóját.
Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született 1773. november 17-én, nagyapja református lelkész, édesapja Csokonai Vitéz József, tanult, megbecsült borbély és sebész. Édesanyja Diószegi Sára, jómódú szabómester olvasott, művelt lánya. A gyakran poeta doctusnak (tudós költőnek) nevezett Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás korának nagy műveltségű, kiemelkedő írója, költője, műfordítója. Tartalmi és formai tekintetben a magyar költészet nyelvének megújítója. Több nyelven (latin, görög, német, francia, olasz, spanyol) olvasó és beszélő, a költészet minden műfaját kipróbáló, kísérletező alkatú szerző, aki – a daltól az ódáig, az alkalmi versektől, a vaskos diákköltészeten át, a rokokó szerelmi líráig, a színműig, komikus eposzig, a bölcselő filozófiai költeményekig – számos műfajban alkotott. Csokonai a Debreceni Református Kollégium diákja lett, itt végezte gimnáziumi osztályait, majd itt kezdte meg teológiai tanulmányait. Diákkorától írt verseket. 1794–1795-ben már a poétai osztály legendás és közkedvelt tanára volt; 1795-ben, kifogásolhatónak minősített magaviselete miatt tanárai eltanácsolták a Kollégiumból. 1795–1796-ban a Sárospataki Kollégium joghallgatója, ám a tanulással felhagyva hamarosan a pozsonyi országgyűlésre utazott, innen Komáromba indult, hogy verseinek kiadót szerezzen. Itt ismerkedett meg 1797-ben Vajda Juliannával, verseinek Lilla néven híressé vált múzsájával. Bár Lilla viszontszerette, tehetős szülei nem egyeztek bele házasságukba; lányukat hamarosan egy módos kereskedőhöz adták férjhez. Csokonai két évnyi (1798–1799) Somogy megyei tartózkodás után,–amelyből egy sikeres évet helyettesítő tanárként a csurgói református gimnáziumban töltött – hazatért Debrecenbe. Itt halt meg tüdőbajban 1805. január 28-án. Hányatott életéből egyként hiányzott a hétköznapi megélhetés biztonsága, a nyomtatott kötetek formájában megnyilvánuló irodalmi siker és a magánélet boldogsága. Barátai közé tartozott Földi János és Fazekas Mihály. Tehetségét a nála 14 évvel idősebb Kazinczy Ferenc nagyra tartotta, de költészetét sokszor kritizálta. Írásai, versei, amelyek életében népszerűvé tették, kéziratos formában terjedtek. Költeményeit – gyűjteményes formában – 1813-ban Márton József, összes műveit 1844-ben Toldy (Schedel) Ferenc adta ki.
Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született 1773. november 17-én, nagyapja református lelkész, édesapja Csokonai Vitéz József, tanult, megbecsült borbély és sebész. Édesanyja Diószegi Sára, jómódú szabómester olvasott, művelt lánya. A gyakran poeta doctusnak (tudós költőnek) nevezett Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás korának nagy műveltségű, kiemelkedő írója, költője, műfordítója. Tartalmi és formai tekintetben a magyar költészet nyelvének megújítója. Több nyelven (latin, görög, német, francia, olasz, spanyol) olvasó és beszélő, a költészet minden műfaját kipróbáló, kísérletező alkatú szerző, aki – a daltól az ódáig, az alkalmi versektől, a vaskos diákköltészeten át, a rokokó szerelmi líráig, a színműig, komikus eposzig, a bölcselő filozófiai költeményekig – számos műfajban alkotott. Csokonai a Debreceni Református Kollégium diákja lett, itt végezte gimnáziumi osztályait, majd itt kezdte meg teológiai tanulmányait. Diákkorától írt verseket. 1794–1795-ben már a poétai osztály legendás és közkedvelt tanára volt; 1795-ben, kifogásolhatónak minősített magaviselete miatt tanárai eltanácsolták a Kollégiumból. 1795–1796-ban a Sárospataki Kollégium joghallgatója, ám a tanulással felhagyva hamarosan a pozsonyi országgyűlésre utazott, innen Komáromba indult, hogy verseinek kiadót szerezzen. Itt ismerkedett meg 1797-ben Vajda Juliannával, verseinek Lilla néven híressé vált múzsájával. Bár Lilla viszontszerette, tehetős szülei nem egyeztek bele házasságukba; lányukat hamarosan egy módos kereskedőhöz adták férjhez. Csokonai két évnyi (1798–1799) Somogy megyei tartózkodás után,–amelyből egy sikeres évet helyettesítő tanárként a csurgói református gimnáziumban töltött – hazatért Debrecenbe. Itt halt meg tüdőbajban 1805. január 28-án. Hányatott életéből egyként hiányzott a hétköznapi megélhetés biztonsága, a nyomtatott kötetek formájában megnyilvánuló irodalmi siker és a magánélet boldogsága. Barátai közé tartozott Földi János és Fazekas Mihály. Tehetségét a nála 14 évvel idősebb Kazinczy Ferenc nagyra tartotta, de költészetét sokszor kritizálta. Írásai, versei, amelyek életében népszerűvé tették, kéziratos formában terjedtek. Költeményeit – gyűjteményes formában – 1813-ban Márton József, összes műveit 1844-ben Toldy (Schedel) Ferenc adta ki.
„Iustitia Regnorum Fundamentum”, azaz „Az igazság a birodalmak alapja” állott az Igazságügyi Palota egykori homlokzatán, amely épület sokáig a Kúriának adott otthont. Idén háromszáz éve, hogy 1723-ban a pozsonyi diéta a Magyar Királyi Curiát mint rögzített hatáskörű, állandóan működő felsőbíróságot megalapította. III. Károly magyar király az 1723-ban lezajlott bírósági szervezeti reform keretében telepítette le a Hétszemélyes Táblát és Királyi Táblát magába foglaló Kúriát Pesten. Bár nem ekkor jött létre, a története egészen a 11. századra nyúlik vissza, mégis ezen időpont tekinthető a köztudatban a Kúria születési időpontjának. Bármilyen valószínűtlen is volt fennmaradása a történelem viharaiban, a Kúria jelenleg is áll, a benne folyó munka zajlik. A Kúria működése szilárd, magabiztos, megbízható alapokon nyugszik. Az Alaptörvény 25. cikke szerint a Kúria Magyarország legfőbb bírósága. Legfőbb ítélkező bírói fórumként a Kúria gondoskodik az egységes bírósági ítélkezésről. A bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat, meghatározott ügyekben elbírálja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmeket.
„Iustitia Regnorum Fundamentum”, azaz „Az igazság a birodalmak alapja” állott az Igazságügyi Palota egykori homlokzatán, amely épület sokáig a Kúriának adott otthont. Idén háromszáz éve, hogy 1723-ban a pozsonyi diéta a Magyar Királyi Curiát mint rögzített hatáskörű, állandóan működő felsőbíróságot megalapította. III. Károly magyar király az 1723-ban lezajlott bírósági szervezeti reform keretében telepítette le a Hétszemélyes Táblát és Királyi Táblát magába foglaló Kúriát Pesten. Bár nem ekkor jött létre, a története egészen a 11. századra nyúlik vissza, mégis ezen időpont tekinthető a köztudatban a Kúria születési időpontjának. Bármilyen valószínűtlen is volt fennmaradása a történelem viharaiban, a Kúria jelenleg is áll, a benne folyó munka zajlik. A Kúria működése szilárd, magabiztos, megbízható alapokon nyugszik. Az Alaptörvény 25. cikke szerint a Kúria Magyarország legfőbb bírósága. Legfőbb ítélkező bírói fórumként a Kúria gondoskodik az egységes bírósági ítélkezésről. A bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat, meghatározott ügyekben elbírálja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmeket.
Kincsem, a verhetetlen csodakanca Magyarországon tenyésztett angol telivér, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. A sportsikerei révén világhírűvé vált versenyló Magyarországon kívül Európa több országában 54 alkalommal állt rajthoz és 54 győzelmet aratott. Egyik legemlékezetesebb futama, az 1878. augusztus 1-jei Goodwood-i verseny volt, ahol a szokatlanul nehéz versenypálya ellenére is magabiztosan nyert. A másik pedig az alig egy hónappal későbbi Baden-Baden-i verseny (1878. szeptember 9.), ahol az első futamban holtverseny alakult ki, ezért az akkori szabályok szerint, újból minden versenyzőnek rajthoz kellett állnia. Kincsem a második futamon, 5 hosszal verte az ellenfelét. Kincsem 1874. március 17-én született Blaskovich Ernő ménesében. Sorozatos győzelmeinek titka – nyugodt természetén felül – rendkívüli fizikai adottságaiban és egyedi tulajdonságaira kialakított edzéstervében rejlett, amit idomárja, Hesp Róbert dolgozott ki számára. Kincsem sikeres szerepléséhez hozzájárult még kedves fekete-fehér macska barátja, aki versenyein és utazásai során elmaradhatatlan társa volt. Kincsem kettő és öt éves kora között versenyzett, azonban sérülése miatt, Blaskovich Ernő úgy döntött, hogy a versenyeket hátrahagyva, tenyészkancaként kamatoztatja kiváló tulajdonságait Kisbéren, ahol Kincsem később öt csikót ellett. A verhetetlen csodakanca 13 évesen, épp a születésnapján halt meg. Idomárja, Hesp Róbert csak 39 nappal élte túl Kincsemet, 1887. április 25-én elhunyt.
Kincsem, a verhetetlen csodakanca Magyarországon tenyésztett angol telivér, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. A sportsikerei révén világhírűvé vált versenyló Magyarországon kívül Európa több országában 54 alkalommal állt rajthoz és 54 győzelmet aratott. Egyik legemlékezetesebb futama, az 1878. augusztus 1-jei Goodwood-i verseny volt, ahol a szokatlanul nehéz versenypálya ellenére is magabiztosan nyert. A másik pedig az alig egy hónappal későbbi Baden-Baden-i verseny (1878. szeptember 9.), ahol az első futamban holtverseny alakult ki, ezért az akkori szabályok szerint, újból minden versenyzőnek rajthoz kellett állnia. Kincsem a második futamon, 5 hosszal verte az ellenfelét. Kincsem 1874. március 17-én született Blaskovich Ernő ménesében. Sorozatos győzelmeinek titka – nyugodt természetén felül – rendkívüli fizikai adottságaiban és egyedi tulajdonságaira kialakított edzéstervében rejlett, amit idomárja, Hesp Róbert dolgozott ki számára. Kincsem sikeres szerepléséhez hozzájárult még kedves fekete-fehér macska barátja, aki versenyein és utazásai során elmaradhatatlan társa volt. Kincsem kettő és öt éves kora között versenyzett, azonban sérülése miatt, Blaskovich Ernő úgy döntött, hogy a versenyeket hátrahagyva, tenyészkancaként kamatoztatja kiváló tulajdonságait Kisbéren, ahol Kincsem később öt csikót ellett. A verhetetlen csodakanca 13 évesen, épp a születésnapján halt meg. Idomárja, Hesp Róbert csak 39 nappal élte túl Kincsemet, 1887. április 25-én elhunyt.
2024. július 26. és augusztus 11. között a világ legnagyobb sporteseménye, a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok, míg augusztus 28-tól szeptember 8-ig a fogyatékossággal élők sport mozgalmának legrangosabb versenye, a XVII. Nyári Paralimpiai Játékok kerül megrendezésre Párizsban. A francia főváros a második város a történelemben, amely harmadszor ad otthont nyári olimpiának, és első alkalommal rendez paralimpiát. A párizsi ötkarikás játékokon több mint kétszáz ország 10 500 sportolója küzd meg az érmekért, 32 sportág összesen 329 versenyszámában avatnak bajnokot. A Magyar Olimpiai Csapat – amely az elmúlt 128 év során összesen 525 érmet, köztük 184 aranyat szerzett az olimpiákon – várhatóan 190 sportolóval képviselteti magát a párizsi játékokon. A tokiói paralimpiához hasonlóan Párizsban is 22 sportág legjobbjai mérhetik össze tudásukat, azonban ezúttal már 549 versenyszámban osztanak majd érmet a sportolóknak. A magyar parasportolók eddig 160 érmet szereztek a paralimpiai játékokon, csapatuk Párizsban 50 főt meghaladó versenyzői létszámmal indul, célul tűzve ki, hogy minden idők legjobb eredményeit szerezze meg.
2024. július 26. és augusztus 11. között a világ legnagyobb sporteseménye, a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok, míg augusztus 28-tól szeptember 8-ig a fogyatékossággal élők sport mozgalmának legrangosabb versenye, a XVII. Nyári Paralimpiai Játékok kerül megrendezésre Párizsban. A francia főváros a második város a történelemben, amely harmadszor ad otthont nyári olimpiának, és első alkalommal rendez paralimpiát. A párizsi ötkarikás játékokon több mint kétszáz ország 10 500 sportolója küzd meg az érmekért, 32 sportág összesen 329 versenyszámában avatnak bajnokot. A Magyar Olimpiai Csapat – amely az elmúlt 128 év során összesen 525 érmet, köztük 184 aranyat szerzett az olimpiákon – várhatóan 190 sportolóval képviselteti magát a párizsi játékokon. A tokiói paralimpiához hasonlóan Párizsban is 22 sportág legjobbjai mérhetik össze tudásukat, azonban ezúttal már 549 versenyszámban osztanak majd érmet a sportolóknak. A magyar parasportolók eddig 160 érmet szereztek a paralimpiai játékokon, csapatuk Párizsban 50 főt meghaladó versenyzői létszámmal indul, célul tűzve ki, hogy minden idők legjobb eredményeit szerezze meg.
Salkaházi Sára (eredeti neve: Schalkház Sarolta Klotild) a Szociális Testvérek Társasága vértanú-halált halt apácanővére, a nyilas rémuralom idején közel száz magyarországi zsidó megmentője. Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán. Tanulmányai végeztével tanítónőként helyezkedett el, majd az első világháború után újságíróként dolgozott. Írásaiban hamar megmutatkozott a kisebbségi csoportok iránti érzékenysége, mely csak fokozódott, miután megismerkedett a Slachta Margit által alapított Szociális Testvérek Társasága katolikus szerzetesrend tagjaival, melybe 1929-ben belépett. Kassán és Komáromban karitatív szervezeteket alapított, emellett tanított, gyermekkonyhát, kegytárgyüzletet vezetett, szegényházat felügyelt. Salkaházi Sára a nyilas rémuralom idején a Bokréta utcai munkásnőotthont vezette, menedéket nyújtva az üldözötteknek, közel száz magyarországi zsidó ember életét mentette meg. Tettéért a nyilasok 1944. december 27-én többedmagával a jeges Duna vízébe lőtték a Szabadság híd lábánál. A húsz évvel későbbi nyilasper bírósági tárgyalásán az egyik vádlott visszaemlékezéséből derült fény Sára testvér vértanúságának körülményeire. A sortűz eldördülése előtt a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, és térdre ereszkedve az ég felé fordulva keresztet vetett. Salkaházi Sárát a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1969-ben a Világ Igaza díjjal tüntette ki, a katolikus egyház 2006. szeptember 17-én boldoggá avatta.
Salkaházi Sára (eredeti neve: Schalkház Sarolta Klotild) a Szociális Testvérek Társasága vértanú-halált halt apácanővére, a nyilas rémuralom idején közel száz magyarországi zsidó megmentője. Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán. Tanulmányai végeztével tanítónőként helyezkedett el, majd az első világháború után újságíróként dolgozott. Írásaiban hamar megmutatkozott a kisebbségi csoportok iránti érzékenysége, mely csak fokozódott, miután megismerkedett a Slachta Margit által alapított Szociális Testvérek Társasága katolikus szerzetesrend tagjaival, melybe 1929-ben belépett. Kassán és Komáromban karitatív szervezeteket alapított, emellett tanított, gyermekkonyhát, kegytárgyüzletet vezetett, szegényházat felügyelt. Salkaházi Sára a nyilas rémuralom idején a Bokréta utcai munkásnőotthont vezette, menedéket nyújtva az üldözötteknek, közel száz magyarországi zsidó ember életét mentette meg. Tettéért a nyilasok 1944. december 27-én többedmagával a jeges Duna vízébe lőtték a Szabadság híd lábánál. A húsz évvel későbbi nyilasper bírósági tárgyalásán az egyik vádlott visszaemlékezéséből derült fény Sára testvér vértanúságának körülményeire. A sortűz eldördülése előtt a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, és térdre ereszkedve az ég felé fordulva keresztet vetett. Salkaházi Sárát a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1969-ben a Világ Igaza díjjal tüntette ki, a katolikus egyház 2006. szeptember 17-én boldoggá avatta.
A Magyar Nemzeti Bank hazánk központi bankjaként a monetáris politikáért, a pénzügyi stabilitás fenntartásáért, a pénzforgalom zavartalan lebonyolításáért, továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatok ellátásáért felelős. A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, de kiemelt céljai között szerepel a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos törekvések támogatása, valamint a lakosság és a gazdasági szereplők pénzügyi tudatosságának fejlesztése is. A független jegybank hazánk szuverenitásának egyik legfontosabb szimbóluma, létrehozásának igénye már az 1848-as forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont között is szerepelt. Végül 1924. június 24-én valósulhatott meg a márciusi ifjak akarata, amikor az önálló magyar jegybank megkezdte munkáját. A Magyar Nemzeti Bank első feladata a háborún átesett ország gazdaságának stabilizálása volt.
A Magyar Nemzeti Bank hazánk központi bankjaként a monetáris politikáért, a pénzügyi stabilitás fenntartásáért, a pénzforgalom zavartalan lebonyolításáért, továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatok ellátásáért felelős. A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, de kiemelt céljai között szerepel a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos törekvések támogatása, valamint a lakosság és a gazdasági szereplők pénzügyi tudatosságának fejlesztése is. A független jegybank hazánk szuverenitásának egyik legfontosabb szimbóluma, létrehozásának igénye már az 1848-as forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont között is szerepelt. Végül 1924. június 24-én valósulhatott meg a márciusi ifjak akarata, amikor az önálló magyar jegybank megkezdte munkáját. A Magyar Nemzeti Bank első feladata a háborún átesett ország gazdaságának stabilizálása volt.
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban – a kézirat tanúsága szerint – e napon fejezte be a Hymnus megírását. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg a kéziraton szereplő „’a Magyar nép’ zivataros századaibol” alcím nélkül; 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi-gőzös vízre bocsátásakor. Míg az 1840-es évek végén ünnepi alkalmakkor még felváltva, vagy együtt énekelték a Hymnust és a Szózatot, addig az ötvenes években a Hymnus lett a nemzeti érzelmeket jobban kifejező népének. A Hymnust hivatalosan csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény 36. paragrafusa iktatta nemzeti jelképeink sorába, s a XIV. fejezet 75. paragrafusaként emelte be az alkotmányba. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény alapvetésének I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban – a kézirat tanúsága szerint – e napon fejezte be a Hymnus megírását. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg a kéziraton szereplő „’a Magyar nép’ zivataros századaibol” alcím nélkül; 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi-gőzös vízre bocsátásakor. Míg az 1840-es évek végén ünnepi alkalmakkor még felváltva, vagy együtt énekelték a Hymnust és a Szózatot, addig az ötvenes években a Hymnus lett a nemzeti érzelmeket jobban kifejező népének. A Hymnust hivatalosan csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény 36. paragrafusa iktatta nemzeti jelképeink sorába, s a XIV. fejezet 75. paragrafusaként emelte be az alkotmányba. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény alapvetésének I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
Petőfi Sándor a magyar irodalom és kultúra egyik legikonikusabb alakja. Olyan megkerülhetetlen viszonyítási pont, akihez minden nemzedék kapcsolódik a 19. század közepétől napjainkig. Petrovics Sándor néven született 1823-ban Kiskőrösön. Életében többféle szerepben, hivatásban is kipróbálta magát, így volt vándorszínész, katona és lapszerkesztő. Ezek mellett Magyarországon először próbált írói tevékenységéből megélni. Egyénisége, élete, munkássága, a szabadság mellett elkötelezett politikai állásfoglalása olyan etalon, amely írói, képzőművészi és zeneszerzői nemzedékek folytonos inspirációs forrása. Műveit máig generációk tanulják a közoktatásban, alakja a magyar kulturális identitás megkerülhetetlen eleme. Egyik legikonikusabb műve, a Nemzeti dal, melyet 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írt. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort. Petőfi a verset eredetileg a pesti ifjúság által március 19-ére tervezett népgyűlésre szánta. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. Így először március 15-én olvasta fel a verset Pesten, a Pilvax kávéházban. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában.
Petőfi Sándor a magyar irodalom és kultúra egyik legikonikusabb alakja. Olyan megkerülhetetlen viszonyítási pont, akihez minden nemzedék kapcsolódik a 19. század közepétől napjainkig. Petrovics Sándor néven született 1823-ban Kiskőrösön. Életében többféle szerepben, hivatásban is kipróbálta magát, így volt vándorszínész, katona és lapszerkesztő. Ezek mellett Magyarországon először próbált írói tevékenységéből megélni. Egyénisége, élete, munkássága, a szabadság mellett elkötelezett politikai állásfoglalása olyan etalon, amely írói, képzőművészi és zeneszerzői nemzedékek folytonos inspirációs forrása. Műveit máig generációk tanulják a közoktatásban, alakja a magyar kulturális identitás megkerülhetetlen eleme. Egyik legikonikusabb műve, a Nemzeti dal, melyet 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írt. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort. Petőfi a verset eredetileg a pesti ifjúság által március 19-ére tervezett népgyűlésre szánta. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. Így először március 15-én olvasta fel a verset Pesten, a Pilvax kávéházban. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában.
Az Országos Mentőszolgálat hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, amely 75 éve látja el feladatait. A szervezett életmentés előzményei a 19. század második felére nyúlnak vissza hazánkban, ahol 1887-ben Európában elsőként indult meg a szervezett életmentés. Ekkor alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület, Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Országos kiterjedésű mentőállomás-hálózat az első világháború után, 1926-ban jött létre. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) alapításával 1948. május 10-től vált a mentési szolgálat egységessé, és állami irányításúvá. Míg 1926-ban 76, ma 265 mentőállomás működik szerte az országban, hogy hatékonyan segítse a betegellátást. A magyar rendszer unikális vonásokkal is rendelkezik. Kizárólag Magyarországon van főiskolai szintű mentőtiszti képzés. Az Országos Mentőszolgálat a helyszíni ellátást kiemelt fontosságúnak tartja: a beteg állapotát a helyszínen igyekeznek stabilizálni, ami komoly felszereltséget és szaktudást igényel a mentősök részéről.
Az Országos Mentőszolgálat hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, amely 75 éve látja el feladatait. A szervezett életmentés előzményei a 19. század második felére nyúlnak vissza hazánkban, ahol 1887-ben Európában elsőként indult meg a szervezett életmentés. Ekkor alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület, Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Országos kiterjedésű mentőállomás-hálózat az első világháború után, 1926-ban jött létre. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) alapításával 1948. május 10-től vált a mentési szolgálat egységessé, és állami irányításúvá. Míg 1926-ban 76, ma 265 mentőállomás működik szerte az országban, hogy hatékonyan segítse a betegellátást. A magyar rendszer unikális vonásokkal is rendelkezik. Kizárólag Magyarországon van főiskolai szintű mentőtiszti képzés. Az Országos Mentőszolgálat a helyszíni ellátást kiemelt fontosságúnak tartja: a beteg állapotát a helyszínen igyekeznek stabilizálni, ami komoly felszereltséget és szaktudást igényel a mentősök részéről.
Neumann János, a világ egyik leghíresebb magyar matematikusa 1903. december 28-án született Budapesten. Közel három évtizedes munkássága alatt számos egyéb tudományágat is gazdagított felfeldezéseivel, a halmazelmélet, a játékelmélet és a kvantummechanika terén is koraszalkotó felismerésekre jutott, miközben lerakta a ma ismert informatika alapjait. Korán megmutatkozó tehetségét a korszak egyik legszínvonalasabb oktatási intézményében, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejlesztették tovább tanárai. A gyors gondolkodásáról és rendkívüli fejszámolási képességéről híres Neumann János 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt a korszak jelentős tudósaitól tanulhatott külföldön, ez alapozta meg későbbi nagysikerű pályáját. Matematikusi doktori címét 1926-ban szerezte meg. Egy évvel később a berlini egyetem magántanáraként tanított, majd az 1930-as évektől – kivételesen fiatalon – az amerikai Princeton Egyetem vendégprofesszora, később professzora lett. A második világháború idején bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba, ami számos tudományos kitüntetést és magasrangú állami megbízást hozott számára. Az 1940-es években lefektette a számítógép működési elvét, és megépítette az EDVAC-t, az első belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógépet, ezáltal korszakváltást hozva a tudományos életben és a mindennapokban. Neumann János 1957-ben hunyt el.
Neumann János, a világ egyik leghíresebb magyar matematikusa 1903. december 28-án született Budapesten. Közel három évtizedes munkássága alatt számos egyéb tudományágat is gazdagított felfeldezéseivel, a halmazelmélet, a játékelmélet és a kvantummechanika terén is koraszalkotó felismerésekre jutott, miközben lerakta a ma ismert informatika alapjait. Korán megmutatkozó tehetségét a korszak egyik legszínvonalasabb oktatási intézményében, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejlesztették tovább tanárai. A gyors gondolkodásáról és rendkívüli fejszámolási képességéről híres Neumann János 1921-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt a korszak jelentős tudósaitól tanulhatott külföldön, ez alapozta meg későbbi nagysikerű pályáját. Matematikusi doktori címét 1926-ban szerezte meg. Egy évvel később a berlini egyetem magántanáraként tanított, majd az 1930-as évektől – kivételesen fiatalon – az amerikai Princeton Egyetem vendégprofesszora, később professzora lett. A második világháború idején bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba, ami számos tudományos kitüntetést és magasrangú állami megbízást hozott számára. Az 1940-es években lefektette a számítógép működési elvét, és megépítette az EDVAC-t, az első belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógépet, ezáltal korszakváltást hozva a tudományos életben és a mindennapokban. Neumann János 1957-ben hunyt el.
Az Aranybulla a magyar történelem egyik legismertebb dokumentuma, amely nevét aranypecsétjéről kapta. Az 1222 tavaszán, II. András magyar király által kiadott oklevél Magyarország jogtörténetének kiemelkedő emléke, a magyar történeti alkotmány jelképe. Az Aranybulla fennmaradását azáltal kívánták biztosítani, hogy az oklevelet hét eredeti példányban állították ki, de ezek közül sajnos egy sem maradt fenn. A dekrétum teljes szövegét a Prímási Levéltárban őrzött legkorábbi, 1318-ban készült, négy főpap által hitelesített másolatból ismerjük. Az Aranybulla igazi jelentősége nem saját korához, hanem utóéletéhez kapcsolódik. Azt követően ugyanis, hogy Nagy Lajos király (1342-1382) 1351-ben megerősítette és törvénybe foglalta az 1222. évi oklevél szövegét, évszázadokon át a magyar nemesi kiváltságok foglalatának tekintették. Így került be Werbőczy Istvánnak a középkori magyar jogot összefoglaló tekintélyes művébe, az 1517-ben kiadott Hármaskönyvbe. Werbőczy révén pedig egészen 1848-ig az Aranybulla lett a magyar rendi ellenállás- nak, mondhatni, a magyar függetlenségi törekvéseknek egyik sarokköve.
Az Aranybulla a magyar történelem egyik legismertebb dokumentuma, amely nevét aranypecsétjéről kapta. Az 1222 tavaszán, II. András magyar király által kiadott oklevél Magyarország jogtörténetének kiemelkedő emléke, a magyar történeti alkotmány jelképe. Az Aranybulla fennmaradását azáltal kívánták biztosítani, hogy az oklevelet hét eredeti példányban állították ki, de ezek közül sajnos egy sem maradt fenn. A dekrétum teljes szövegét a Prímási Levéltárban őrzött legkorábbi, 1318-ban készült, négy főpap által hitelesített másolatból ismerjük. Az Aranybulla igazi jelentősége nem saját korához, hanem utóéletéhez kapcsolódik. Azt követően ugyanis, hogy Nagy Lajos király (1342-1382) 1351-ben megerősítette és törvénybe foglalta az 1222. évi oklevél szövegét, évszázadokon át a magyar nemesi kiváltságok foglalatának tekintették. Így került be Werbőczy Istvánnak a középkori magyar jogot összefoglaló tekintélyes művébe, az 1517-ben kiadott Hármaskönyvbe. Werbőczy révén pedig egészen 1848-ig az Aranybulla lett a magyar rendi ellenállás- nak, mondhatni, a magyar függetlenségi törekvéseknek egyik sarokköve.
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő 1847. szeptember 30-án grófi családban született. Autodidakta módon képezte magát, megtanulta a betegápolást és a gyógyászat alapjait, majd a zürichi egyetemen férje és apja engedélyével, de anyagi támogatásuk nélkül tanult tovább. Családi ékszereit eladva, finanszírozta egyetemi tanulmányait. Végül elhivatottságával elérte célját, 1879-ben lediplomázott és orvossá avatták. Hiába szerették volna a friss diplomás doktornőt Svájcban tartani, állásajánlattal marasztalták, ő mégis hazaindult. A magyar orvosi bizottság engedélyezte volna, hogy diplomáját honosítsa, azonban az akkori politikai rendszer ezt nem tette lehetővé. Magyarországon elvégezte a bábaképzést, így félig legálisan, és gyakran honorárium nélkül, de praktizálhatott. Hugonnai Vilma hangsúlyt fektetett az egészségügyi nevelésre, ezért a szegényebb rétegeknek is tartott előadásokat. Küzdött a nők egyenjogúságáért, tanulmányt írt a munka és családi életegyensúlyáról, valamint a leányok iskoláztatásának fontosságáról. 1895-ben elérkezett a várva várt pillanat a törvény lehetővé tette a nők számára is az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karok látogatását, sőt a külföldön megszerzett diplomák honosítását is. Hugonnai 1897-ben így Magyarországon is leszigorlatozott, és Ferenc József jelenlétében átvehette első nőként orvosi diplomáját. Az első világháború idején 65 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és ugyan a frontvonalra nem került ki, de tizennégy vidéki városban szervezett betegmegfigyelő központokat. 1915-ben kitüntetést kapott a hadi egészségügyi ellátásban végzett munkájáért. Hugonnai Vilma 1922-ben hunyt el. Nemcsak orvosként mutatott példát, de a női jogokért folytatott harcának köszönhetően, a nőknek egyre több lehetősége adódott: munkát vállalhattak, továbbtanulhattak vagy akár diplomát is szerezhettek.
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő 1847. szeptember 30-án grófi családban született. Autodidakta módon képezte magát, megtanulta a betegápolást és a gyógyászat alapjait, majd a zürichi egyetemen férje és apja engedélyével, de anyagi támogatásuk nélkül tanult tovább. Családi ékszereit eladva, finanszírozta egyetemi tanulmányait. Végül elhivatottságával elérte célját, 1879-ben lediplomázott és orvossá avatták. Hiába szerették volna a friss diplomás doktornőt Svájcban tartani, állásajánlattal marasztalták, ő mégis hazaindult. A magyar orvosi bizottság engedélyezte volna, hogy diplomáját honosítsa, azonban az akkori politikai rendszer ezt nem tette lehetővé. Magyarországon elvégezte a bábaképzést, így félig legálisan, és gyakran honorárium nélkül, de praktizálhatott. Hugonnai Vilma hangsúlyt fektetett az egészségügyi nevelésre, ezért a szegényebb rétegeknek is tartott előadásokat. Küzdött a nők egyenjogúságáért, tanulmányt írt a munka és családi életegyensúlyáról, valamint a leányok iskoláztatásának fontosságáról. 1895-ben elérkezett a várva várt pillanat a törvény lehetővé tette a nők számára is az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karok látogatását, sőt a külföldön megszerzett diplomák honosítását is. Hugonnai 1897-ben így Magyarországon is leszigorlatozott, és Ferenc József jelenlétében átvehette első nőként orvosi diplomáját. Az első világháború idején 65 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és ugyan a frontvonalra nem került ki, de tizennégy vidéki városban szervezett betegmegfigyelő központokat. 1915-ben kitüntetést kapott a hadi egészségügyi ellátásban végzett munkájáért. Hugonnai Vilma 1922-ben hunyt el. Nemcsak orvosként mutatott példát, de a női jogokért folytatott harcának köszönhetően, a nőknek egyre több lehetősége adódott: munkát vállalhattak, továbbtanulhattak vagy akár diplomát is szerezhettek.
Világhírű magyar származású zongoraművész és zongoravirtuóz. Csodagyerek:nyolcéves korától a Zeneakadémián tanult, ahol Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre voltak a tanárai.
Az ígéretes karriert előbb a világháború és az oroszországi hadifogság, majd egy 1950-es sikertelen emigrálási kísérletet követően három év börtön és munkatábor törte ketté. A bárzongoristaként tengődő Cziffra a kollégák-barátok segítségével az 1950-es évek közepén újra a pódiumra került, felvételeket készíthetett és Liszt-díjat kapott. 1956. október 22-én az Erkel Színházban Bartók 2. zongoraversenyét hatalmas sikerrel adta elő. A koncerttel a zenetörténet és a forradalom története egy pillanatra összekapcsolódott – a határ másnap megnyílt és Cziffra családjával együtt Párizsba emigrált. A következő évek szárnyalása szöges ellentétben állt a korábbi évtized megpróbáltatásaival: Cziffra csakhamar kora egyik legkeresettebb zongoristája lesz, versengtek érte a zenekarok és a koncerttermek – a Carnegie Hall, a Royal Festival Hall, a Hollywood Bowl vagy éppen a Tonhalle. 1969-ben saját nemzetközi versenyt alapított Versailles-ban, felújította és koncertteremmé alakíttatta a romos senlis-i királyi kápolnát, amelyet Liszt Ferencről nevezett el, és ahol évről évre a legnevesebb muzsikusok lépnek fel.
Csodálatos és egyedülálló karrierje, tudása, egyénisége, fiatalokat felkaroló munkássága ma is példaértékű. Cziffra tengernyi szenvedés árán kiharcolt életeszménye és művészi krédójának lényege ugyanaz – az ember és a zene szabadsága. Magyarországi emlékezetét a minden évben megrendezésre kerülő Cziffra Fesztivál őrzi, melyet Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész alapított. A világhírű zongoraművész születésének 100. évfordulójára nemzetközileg is magasra pozícionált eseménysorozatok valósultak meg Cziffra György emléke és öröksége nyomán a nemzetközi zenei élet legjelentősebb koncerttermeiben a legkiválóbb
művészek részvételével.
Világhírű magyar származású zongoraművész és zongoravirtuóz. Csodagyerek:nyolcéves korától a Zeneakadémián tanult, ahol Weiner Leó, Ferenczy György és Keéri-Szántó Imre voltak a tanárai.
Az ígéretes karriert előbb a világháború és az oroszországi hadifogság, majd egy 1950-es sikertelen emigrálási kísérletet követően három év börtön és munkatábor törte ketté. A bárzongoristaként tengődő Cziffra a kollégák-barátok segítségével az 1950-es évek közepén újra a pódiumra került, felvételeket készíthetett és Liszt-díjat kapott. 1956. október 22-én az Erkel Színházban Bartók 2. zongoraversenyét hatalmas sikerrel adta elő. A koncerttel a zenetörténet és a forradalom története egy pillanatra összekapcsolódott – a határ másnap megnyílt és Cziffra családjával együtt Párizsba emigrált. A következő évek szárnyalása szöges ellentétben állt a korábbi évtized megpróbáltatásaival: Cziffra csakhamar kora egyik legkeresettebb zongoristája lesz, versengtek érte a zenekarok és a koncerttermek – a Carnegie Hall, a Royal Festival Hall, a Hollywood Bowl vagy éppen a Tonhalle. 1969-ben saját nemzetközi versenyt alapított Versailles-ban, felújította és koncertteremmé alakíttatta a romos senlis-i királyi kápolnát, amelyet Liszt Ferencről nevezett el, és ahol évről évre a legnevesebb muzsikusok lépnek fel.
Csodálatos és egyedülálló karrierje, tudása, egyénisége, fiatalokat felkaroló munkássága ma is példaértékű. Cziffra tengernyi szenvedés árán kiharcolt életeszménye és művészi krédójának lényege ugyanaz – az ember és a zene szabadsága. Magyarországi emlékezetét a minden évben megrendezésre kerülő Cziffra Fesztivál őrzi, melyet Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész alapított. A világhírű zongoraművész születésének 100. évfordulójára nemzetközileg is magasra pozícionált eseménysorozatok valósultak meg Cziffra György emléke és öröksége nyomán a nemzetközi zenei élet legjelentősebb koncerttermeiben a legkiválóbb
művészek részvételével.
A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik leghíresebb felsőoktatási intézménye, 2010-től kutatóegyetem, 2013 óta kiemelt felsőoktatási intézmény. Eszmetörténeti gyökerét a Kolozsvári Egyetem 1581-es (440 évvel ezelőtti) alapítása jelenti. 1921-ben, a trianoni békekötés következtében az egyetem Szegedre költözött, ettől az időponttól számítjuk a szegedi felsőoktatás elindulását. Az egyetem tudománytörténeti jelentőségét professzori karának hazai és nemzetközi súlya adja meg. Tanárai közül kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, akit az egyetemen végzett kutatásaiért 1937-ben Nobel-díjjal tüntettek ki. A brit Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási listáján a legjobb magyar egyetemként rangsorolt Szegedi Tudományegyetem 13 képzési területen kínál továbbtanulási lehetőséget. Az egyetem tizenkét karán és Tanárképző Központjában az élethosszig tartó tanulás jegyében sok száz alap-, mester-, egységes, osztatlan és doktori képzéssel, felsőoktatási szakképzéssel, szakirányú továbbképzési és felnőttképzési programmal várja a tanulni vágyókat az egészségügyi szakoktól kezdve a bölcsészeti, gazdasági, jogi, természettudományi és pedagógusképzésen át az agrár,mérnöki és művészeti programokig.
A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik leghíresebb felsőoktatási intézménye, 2010-től kutatóegyetem, 2013 óta kiemelt felsőoktatási intézmény. Eszmetörténeti gyökerét a Kolozsvári Egyetem 1581-es (440 évvel ezelőtti) alapítása jelenti. 1921-ben, a trianoni békekötés következtében az egyetem Szegedre költözött, ettől az időponttól számítjuk a szegedi felsőoktatás elindulását. Az egyetem tudománytörténeti jelentőségét professzori karának hazai és nemzetközi súlya adja meg. Tanárai közül kiemelkedik Szent-Györgyi Albert, akit az egyetemen végzett kutatásaiért 1937-ben Nobel-díjjal tüntettek ki. A brit Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási listáján a legjobb magyar egyetemként rangsorolt Szegedi Tudományegyetem 13 képzési területen kínál továbbtanulási lehetőséget. Az egyetem tizenkét karán és Tanárképző Központjában az élethosszig tartó tanulás jegyében sok száz alap-, mester-, egységes, osztatlan és doktori képzéssel, felsőoktatási szakképzéssel, szakirányú továbbképzési és felnőttképzési programmal várja a tanulni vágyókat az egészségügyi szakoktól kezdve a bölcsészeti, gazdasági, jogi, természettudományi és pedagógusképzésen át az agrár,mérnöki és művészeti programokig.
Magyarország Alaptörvényét 2010-ben alkotta meg az Alkotmányozó 2/3-os többség birtokában . Az Alaptörvény betölti a hagyományos alkotmányok állam- és társadalomszervező szerepét, de a jelen kor kihívásainak is megfelel. Az Alaptörvény hazánk jogrendszerének alapja, Magyarország történelmének első olyan írott alkotmánya, amelyet demokratikusan választott törvényhozás fogadott el.
Magyarország Alaptörvényét 2010-ben alkotta meg az Alkotmányozó 2/3-os többség birtokában . Az Alaptörvény betölti a hagyományos alkotmányok állam- és társadalomszervező szerepét, de a jelen kor kihívásainak is megfelel. Az Alaptörvény hazánk jogrendszerének alapja, Magyarország történelmének első olyan írott alkotmánya, amelyet demokratikusan választott törvényhozás fogadott el.
Pilinszky János (1921. november 27. – 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Költészetét befolyásolták lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra és katolikus hite. Lírái mellett epikai és drámai műveket is alkotott.
Első köteteiben Pilinszky a személyesség, a vágy, a szerelem, a bűnösség és a fenyegetettség világot átfogó mintázatába húzza magával olvasóit. Olyan nyelvet működtet, amely a szenvedély fájdalomközeli határain szólal meg. Később az evangéliumi esztétika kerül költészetének centrumába - az elmozdulás a jambikusan szenvedélyes, lüktető nyelvhasználattól a ragyogó reménytelenség és a nyelvi szegénység, kopárság felé egyre inkább tetten érhető. Költészete mind szűkszavúbb lett, szinte megidézve korábbi esszéjét: „nem lehet nem eleget tenni e hívásnak (»a tények mögül száműzött Isten«-nek), ha mindjárt a végleges és tökéletes elnémulás kockázata árán is”.
Pilinszky János (1921. november 27. – 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Költészetét befolyásolták lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra és katolikus hite. Lírái mellett epikai és drámai műveket is alkotott.
Első köteteiben Pilinszky a személyesség, a vágy, a szerelem, a bűnösség és a fenyegetettség világot átfogó mintázatába húzza magával olvasóit. Olyan nyelvet működtet, amely a szenvedély fájdalomközeli határain szólal meg. Később az evangéliumi esztétika kerül költészetének centrumába - az elmozdulás a jambikusan szenvedélyes, lüktető nyelvhasználattól a ragyogó reménytelenség és a nyelvi szegénység, kopárság felé egyre inkább tetten érhető. Költészete mind szűkszavúbb lett, szinte megidézve korábbi esszéjét: „nem lehet nem eleget tenni e hívásnak (»a tények mögül száműzött Isten«-nek), ha mindjárt a végleges és tökéletes elnémulás kockázata árán is”.
Sopronban, 1921. december 14-15-én sorsdöntő napok zajlottak. Sorsdöntőek voltak nem csak a város, de a korabeli Magyarország életében is, ugyanis Sopron város lakosságának népszavazással kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz tartozzon-e, vagy Ausztriához csatlakozzon. Ez a népszavazás befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország hovatartozása körül kialakult,elhúzódó viszálynak, mely az első világháborút követő területelosztás miatt alakult ki. A népszavazás egyúttal az akkori magyar kormányzat legjelentősebb politikai sikerét jelentette. December 14-15-én Sopronban és a városhoz tartozó Brennbergbányán 16-án további nyolc szomszédos, illetve közeli községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) szavaztak a terület hovatartozásáról. A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopron és környékén megtartott népszavazás eredményeként – a velencei szerződés értelmében – Sopront és a várost körülvevő nyolc községet 1922. január 1-én visszaadta a magyar államnak. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. A szavazással Sopron kiérdemelte a „Civitas Fidelissima”, a „Leghűségesebb Város” jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította.
Sopronban, 1921. december 14-15-én sorsdöntő napok zajlottak. Sorsdöntőek voltak nem csak a város, de a korabeli Magyarország életében is, ugyanis Sopron város lakosságának népszavazással kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz tartozzon-e, vagy Ausztriához csatlakozzon. Ez a népszavazás befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország hovatartozása körül kialakult,elhúzódó viszálynak, mely az első világháborút követő területelosztás miatt alakult ki. A népszavazás egyúttal az akkori magyar kormányzat legjelentősebb politikai sikerét jelentette. December 14-15-én Sopronban és a városhoz tartozó Brennbergbányán 16-án további nyolc szomszédos, illetve közeli községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) szavaztak a terület hovatartozásáról. A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopron és környékén megtartott népszavazás eredményeként – a velencei szerződés értelmében – Sopront és a várost körülvevő nyolc községet 1922. január 1-én visszaadta a magyar államnak. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. A szavazással Sopron kiérdemelte a „Civitas Fidelissima”, a „Leghűségesebb Város” jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította.
A hírvivő RNS (messenger RNS, mRNS) alapú COVID-19 vakcinák biztonságosnak és nagyon hatásosnak bizonyultak a SARS-CoV-2 vírus elleni védekezésben, és jelentős szerepet játszanak a világméretű járvány visszaszorításában, leküzdésében. Az mRNS-alapú vakcinák kidolgozását lehetővé tevő találmány létrehozásában sok tudós, kutató együttműködésére volt szükség. Közülük is kiemelkedik két magyar kutató. Karikó Katalinnak köszönhető, hogy az mRNS molekula szervezetbe juttatása biztonságossá vált, Pardi Norbertnek pedig, hogy az mRNS hatékony sejtekbe juttatását és az mRNS instabilitásának kiküszöbölését zsírmolekulába csomagolással lehet elérni. Ez a siker megalapozza a további mRNS-alapú vakcinafejlesztéseket olyan fontos kórokozók ellen is, mint például az infl uenzavírus, a herpeszvírus és a HIV. Továbbá, számos új alkalmazási terület nyílik meg mRNS-alapú szerek alkalmazásával, mint például a gyógyíthatatlan betegségek kezelése génszerkesztéssel, rák elleni vakcina kifejlesztése. A vakcinaplatform két fő alkotóelemének (nukleozid-módosított mRNS és a hordozó lipid nanopartikula) kifejlesztése és tesztelése több évtizedes kitartó kutatómunka eredménye.
A hírvivő RNS (messenger RNS, mRNS) alapú COVID-19 vakcinák biztonságosnak és nagyon hatásosnak bizonyultak a SARS-CoV-2 vírus elleni védekezésben, és jelentős szerepet játszanak a világméretű járvány visszaszorításában, leküzdésében. Az mRNS-alapú vakcinák kidolgozását lehetővé tevő találmány létrehozásában sok tudós, kutató együttműködésére volt szükség. Közülük is kiemelkedik két magyar kutató. Karikó Katalinnak köszönhető, hogy az mRNS molekula szervezetbe juttatása biztonságossá vált, Pardi Norbertnek pedig, hogy az mRNS hatékony sejtekbe juttatását és az mRNS instabilitásának kiküszöbölését zsírmolekulába csomagolással lehet elérni. Ez a siker megalapozza a további mRNS-alapú vakcinafejlesztéseket olyan fontos kórokozók ellen is, mint például az infl uenzavírus, a herpeszvírus és a HIV. Továbbá, számos új alkalmazási terület nyílik meg mRNS-alapú szerek alkalmazásával, mint például a gyógyíthatatlan betegségek kezelése génszerkesztéssel, rák elleni vakcina kifejlesztése. A vakcinaplatform két fő alkotóelemének (nukleozid-módosított mRNS és a hordozó lipid nanopartikula) kifejlesztése és tesztelése több évtizedes kitartó kutatómunka eredménye.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista. Már diákkorában írt verseket. Folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete Kettős világban címmel jelent meg 1946-ban, melyért Baumgarten-díjjal jutalmazták. Férjével, Lengyel Balázs író-kritikussal közösen 1946-ban alapította meg a Nyugat eszmeisége folytatásának is szánt, a fiatal írónemzedéket tömörítő Újhold című irodalmi folyóiratot. 1948-as betiltása után szerzői nagy részét az irodalmi nyilvánosságból száműzték, de kapcsolatuk nem szűnt meg, Nemes Nagy Ágnes lakásán rendszeresen találkoztak,irodalmi kört alkottak. Közben előbb tanárként, majd szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott, de szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Második kötete Szárazvillám címen 1957-ben, a harmadik 1967-ben Napforduló címmel jelent meg. Ennek kötetindító Között-ciklusában közölte Szobrokat vittem című emblematikus versét is. Költészete mellett esszéisztikája is jelentős. Mesterei, Halász Gábor és Szerb Antal után a babitsi esszéíró hagyomány örököse. Új alapokra helyezte Babits Mihály költészetének kortárs értelmezését. A második világháború alatt folytatott életmentő tevékenységükért 1997-ben férjével együtt megkapta a Yad Vashem, a „Világ Igaza” kitüntetést. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista. Már diákkorában írt verseket. Folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete Kettős világban címmel jelent meg 1946-ban, melyért Baumgarten-díjjal jutalmazták. Férjével, Lengyel Balázs író-kritikussal közösen 1946-ban alapította meg a Nyugat eszmeisége folytatásának is szánt, a fi atal írónemzedéket tömörítő Újhold című irodalmi folyóiratot. 1948-as betiltása után szerzői nagy részét az irodalmi nyilvánosságból száműzték, de kapcsolatuk nem szűnt meg, Nemes Nagy Ágnes lakásán rendszeresen találkoztak,irodalmi kört alkottak. Közben előbb tanárként, majd szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott, de szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Második kötete Szárazvillám címen 1957-ben, a harmadik 1967-ben Napforduló címmel jelent meg. Ennek kötetindító Között-ciklusában közölte Szobrokat vittem című emblematikus versét is. Költészete mellett esszéisztikája is jelentős. Mesterei, Halász Gábor és Szerb Antal után a babitsi esszéíró hagyomány örököse. Új alapokra helyezte Babits Mihály költészetének kortárs értelmezését. A második világháború alatt folytatott életmentő tevékenységükért 1997-ben férjével együtt megkapta a Yad Vashem, a „Világ Igaza” kitüntetést. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
A műszaki felsőoktatásban vezető szerepet játszó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén ünnepli fennállásának 240. évfordulóját. A nemzetközileg is elismert egyetem legkorábbi elődintézménye, az 1782-es alapítású Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. A Műegyetem elsődleges feladata műszaki, informatikai, természet-tudományi, valamint gazdasági, üzleti és menedzsment szakemberek képzése. A BME oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudományos kutatás, amely átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, a műszaki termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint az eredmények hasznosítását. A világszínvonalon egyik legjelentő-sebb szakmai számvető, a brit Quacquarelli Symonds (QS) legújabb felmérése alapján 2022-ben az első számú hazai mérnöki-technológiai képzőhely lett a BME.
A műszaki felsőoktatásban vezető szerepet játszó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén ünnepli fennállásának 240. évfordulóját. A nemzetközileg is elismert egyetem legkorábbi elődintézménye, az 1782-es alapítású Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. A Műegyetem elsődleges feladata műszaki, informatikai, természet-tudományi, valamint gazdasági, üzleti és menedzsment szakemberek képzése. A BME oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudományos kutatás, amely átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, a műszaki termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint az eredmények hasznosítását. A világszínvonalon egyik legjelentő-sebb szakmai számvető, a brit Quacquarelli Symonds (QS) legújabb felmérése alapján 2022-ben az első számú hazai mérnöki-technológiai képzőhely lett a BME.
A Millenniumi Földalatti Vasút, a köznyelvben a „kisföldalatti” világvárosi rangot adott Budapestnek. Az európai kontinens első földalatti vasútja volt, megelőzve Párizst és Berlint. A megnyitó ünnepségre 1896. május 2-án került sor.
A 2020-as Labdarúgó Európa-bajnokság - az Euro 2020 a 16. Európa-bajnokság, amelyet az UEFA szervez a férfi labdarúgó-válogatottak számára. A tornát Európa-szerte 11 városban rendezik.
Az Európa Tanács 1949. május 5-én alakult, jelenleg 47 tagja van, székhelye Strasbourg. A regionális nemzetközi szervezet az emberi jogok, demokrácia és jogállamiság szószólója. Magyarország 1990. november 6-án - huszonnegyedik tagként -, a keleti blokk országai közül elsőként csatlakozott a szervezethez. 2021-ben immáron második alkalommal látja el hazánk az Európa Tanács elnökségi feladatait. A szervezet kormányközi együttműködési fórumaként szolgáló Miniszteri Bizottság soros elnökségét hazánk 2021 májusa és novembere között tölti be.
2021 nyarán Tokióban kerülnek megrendezésre a XXXII. Nyári Olimpiai és a XVI. Nyári Paralimpiai Játékok, így a japán metropolisz másodszor házigazdája a világversenynek. A koronavírus okozta világjárvány miatt egy évvel elhalasztották a sporteseményt, de a halasztás nem járt névváltoztatással. A 2021. évi olimpiai játékokon 33 sportág – köztük 5 új – 339 versenyszámában, mintegy 11 000 sportoló vesz részt. A Magyar Olimpiai Csapat a várakozások szerint a 2016-os riói csapathoz hasonló, 150-160 fős létszámban képviseli Magyarországot. A paralimpiai játékokon 540 versenyszámban 22 sportág legjobbjai mérik össze tudásukat.
2021 nyarán Tokióban kerülnek megrendezésre a XXXII. Nyári Olimpiai és a XVI. Nyári Paralimpiai Játékok, így a japán metropolisz másodszor házigazdája a világversenynek. A koronavírus okozta világjárvány miatt egy évvel elhalasztották a sporteseményt, de a
halasztás nem járt névváltoztatással. A 2021. évi olimpiai játékokon 33 sportág – köztük 5 új – 339 versenyszámában, mintegy 11 000 sportoló vesz részt. A Magyar Olimpiai Csapat a várakozások szerint a 2016-os riói csapathoz hasonló, 150-160 fős létszámban képviseli Magyarországot. A paralimpiai játékokon 540 versenyszámban 22 sportág legjobbjai mérik össze tudásukat.
Bár az ügyészi tevékenység a XIII. századig visszavezethető, az „ügyész” szó a nyelvújítás eredményeként, 1786-ban jelent meg először nyomtatásban a Magyar Hírmondó című lapban. Korábban a „királyi ügyek igazgatója” és a közvádlói feladatot ellátó tisztek latin megnevezéseit használták. Deák Ferenc igazságügy-miniszter választotta szét a királyi ügyigazgató büntetőjogi és pénzügyi feladatait, majd a kiegyezést követően, 1867-ben kezdődött a magyar igazságszolgáltatás modern rendszerének kiépítése. A királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk kimondta a közvádat képviselő intézmény létrehozásának szükségességét, hogy „a bíró, a közvádló és a védő külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bízassanak”. A közvádló pedig „csak az állam közege lehet, mivel a büntető törvények áthágói magát a jogrendet és így az összes társadalmat is sértik”. E törvénycikket 1871. június 10-én hirdették ki. Azóta az ügyészség több átalakítást, hatásköri változtatást ért meg, azonban alapfeladata – „az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek képviselete” – lényegét tekintve változatlan maradt. Bár törvény csak 2006-ban rendelkezett erről, június10-ét már 1989-től az Ügyészség Napjaként ünnepli a szervezet, amely 2021-ben fennállásának 150. évfordulójára emlékezik, és tisztelettel gondol azokra az elődökre, akik az ügyészi szervezet tekintélyét kivívták, jó hírnevét öregbítették.
Bár az ügyészi tevékenység a XIII. századig visszavezethető, az „ügyész” szó a nyelvújítás eredményeként, 1786-ban jelent meg először nyomtatásban a Magyar Hírmondó című lapban. Korábban a „királyi ügyek igazgatója” és a közvádlói feladatot ellátó tisztek latin megnevezéseit használták. Deák Ferenc igazságügy-miniszter választotta szét a királyi ügyigazgató büntetőjogi és pénzügyi feladatait, majd a kiegyezést követően, 1867-ben kezdődött a magyar igazságszolgáltatás modern rendszerének kiépítése. A királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk kimondta a közvádat képviselő intézmény létrehozásának szükségességét, hogy „a bíró, a közvádló és a védő külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bízassanak”. A közvádló pedig „csak az állam közege lehet, mivel a büntető törvények áthágói magát a jogrendet és így az összes társadalmat is sértik”. E törvénycikket 1871. június 10-én hirdették ki. Azóta az ügyészség több átalakítást, hatásköri változtatást ért meg, azonban alapfeladata – „az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek képviselete” – lényegét tekintve változatlan maradt. Bár törvény csak 2006-ban rendelkezett erről, június10-ét már 1989-től az Ügyészség Napjaként ünnepli a szervezet, amely 2021-ben fennállásának 150. évfordulójára emlékezik, és tisztelettel gondol azokra az elődökre, akik az ügyészi szervezet tekintélyét kivívták, jó hírnevét öregbítették.
Győr Magyarország egyik legrégibb múltra visszatekintő városa, a Kisalföld központja, Győr-Moson-Sopron megye Székhelye. Győr kedvező földrajzi fekvésénél fogva, a szélrózsa minden irányában elágazó közútjai, a hajózható Mosoni-Duna révén a nyugat kapujaként, már az államalapítás idején is fontos szerepet játszott a Kisalföld és az ország életében. Szent István nem véletlenül tette meg e helyet világi és egyházi központtá, mely megalapozta Győr jövőjét. A Buda-Bécs fő közlekedési út mentén fekvő település már a középkorban híres volt kereskedelméről, s az ország politikai életében is fontos szerepet játszott. A település országos jelentősége mellett a lakosságnak az országra törő ellenséggel szembeni hősi magatartása is hozzáárult ahhoz, hogy V. István 1271-ben Győrt a királyi városok sorába emelte. A polgárság szabad bíró választási, vámmentességi, vásártartási és árumegállító jogot nyert. Ezekben a jogokban a káptalan népei is részesültek, de továbbra is földesúri fennhatóság alatt maradtak. A királyi városi jog az Árpád-korban a legmagasabb rendű jogot jelentette, melyet egy település elérhetett. Győr, a győri vár Magyarország és az európai kereszténység védőbástyájaként került be a történelembe.
Nyolcvanhárom év után ismét Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak 2021. szeptember 5-12. között. A katolikus világeseményt 1881 óta rendezik meg.
Nyolcvanhárom év után ismét Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak 2021. szeptember 5-12. között. A katolikus világeseményt 1881 óta rendezik meg.
Gróf Benyovszky Móric Ágost (1741. szeptember 20. – 1786. május 23.) az egyik leghíresebb magyar világutazó, Madagaszkár első európai uralkodója. A 2021. év kiemelt nemzeti évfordulók közé került a XVIII. századi nagy magyar utazó és katona születésének 280.és halálának a 235. évfordulója alkalmából. Benyovszky regényes életútja során négy földrészt járt be, számos ország történelmébe beírta nevét. A lengyelek a nemzeti hősök sorában tartják számon, de magukénak érzik a szlovákok, emlékeznek rá a franciák, Madagaszkáron nyolc utca őrzi emlékét. Utazásai során járt Franciaországban, Amerikában, jó kapcsolatot ápolt Benjamin Franklinnal, kapcsolatban állt George Washingtonnal.
Gróf Benyovszky Móric Ágost (1741. szeptember 20. – 1786. május 23.) az egyik leghíresebb magyar világutazó, Madagaszkár első európai uralkodója. A 2021. év kiemelt nemzeti évfordulók közé került a XVIII. századi nagy magyar utazó és katona születésének 280.és halálának a 235. évfordulója alkalmából. Benyovszky regényes életútja során négy földrészt járt be, számos ország történelmébe beírta nevét. A lengyelek a nemzeti hősök sorában tartják számon, de magukénak érzik a szlovákok, emlékeznek rá a franciák, Madagaszkáron nyolc utca őrzi emlékét. Utazásai során járt Franciaországban, Amerikában, jó kapcsolatot ápolt Benjamin Franklinnal, kapcsolatban állt George Washingtonnal.
A nagysikerű 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulója alkalmából hazánk 2021-ben nemzetközi vadászati és természeti világkiállítást rendez. Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megszervezésével Magyarország célja a természetmegőrzés hiteles és modern szemléltetése a vad-, hal- és erdőgazdálkodás példáján keresztül a hazai és nemzetközi szereplők bevonásával. A programsorozat egyik legfőbb célkitűzése, hogy a társadalmi tudatformálás révén megerősödjön hazánkban a természet védelme, értékeinek őrzése; az észszerű és körültekintő civilizációs fejlődés érdekében közérthetővé váljon a fenntartható természetgazdálkodás fogalma. Az emlékérme a hazánkban 2021-ben megrendezésre került „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából került kibocsátásra.
A nagysikerű 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulója alkalmából hazánk 2021-ben nemzetközi vadászati és természeti világkiállítást rendez. Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megszervezésével Magyarország célja a természetmegőrzés hiteles és modern szemléltetése a vad-, hal- és erdőgazdálkodás példáján keresztül a hazai és nemzetközi szereplők bevonásával. A programsorozat egyik legfőbb célkitűzése, hogy a társadalmi tudatformálás révén megerősödjön hazánkban a természet védelme, értékeinek őrzése; az észszerű és körültekintő civilizációs fejlődés érdekében közérthetővé váljon a fenntartható természetgazdálkodás fogalma. Az emlékérme a hazánkban 2021-ben megrendezésre került „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából került kibocsátásra.
"A szervezett magyar tűzoltóság kialakulását a helyi önkéntes, majd hivatásos egyesületek
szervezését, végül az egyesületek országos szintű összefogását gróf Széchenyi Ödön alapozta meg. Munkája eredményeként 1870-ben megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, a jelenlegi Magyar Tűzoltó Szövetség közvetlen jogelődje. Hazánkban hivatalosan 1991 óta május 4-én tartják a
Tűzoltók Napját, Szent Flóriánra, a tűzoltók védőszentjére emlékezve."
"A szervezett magyar tűzoltóság kialakulását a helyi önkéntes, majd hivatásos egyesületek
szervezését, végül az egyesületek országos szintű összefogását gróf Széchenyi Ödön alapozta meg. Munkája eredményeként 1870-ben megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, a jelenlegi Magyar Tűzoltó Szövetség közvetlen jogelődje. Hazánkban hivatalosan 1991 óta május 4-én tartják a
Tűzoltók Napját, Szent Flóriánra, a tűzoltók védőszentjére emlékezve."
Az 1864-ben alapított első magyarországi tőzsde örököseként a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) meghatározó szerepet tölt be mind Magyarország, mind a közép-európai régió tőkepiacán. A 30 évvel ezelőtti, 1990. június 21-i újraalapítást követő dinamikus fejlődésnek köszönhetően a BÉT mára a régió egyik leginnovatívabb piacává vált, mely a hazai pénz- és tőkepiac központi szereplőjeként pénzügyi forrásbevonási lehetőséget nyújt a gazdasági élet szereplőinek, egyúttal a befektetési eszközök széles tárházát biztosítja a befektetők számára.
Az 1864-ben alapított első magyarországi tőzsde örököseként a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) meghatározó szerepet tölt be mind Magyarország, mind a közép-európai régió tőkepiacán. A 30 évvel ezelőtti, 1990. június 21-i újraalapítást követő dinamikus fejlődésnek köszönhetően a BÉT mára a régió egyik leginnovatívabb piacává vált, mely a hazai pénz- és tőkepiac központi szereplőjeként pénzügyi forrásbevonási lehetőséget nyújt a gazdasági élet szereplőinek, egyúttal a befektetési eszközök széles tárházát biztosítja a befektetők számára.
Szinyei Merse Pál, a modern magyar festészet úttörője és iskolateremtő képviselője. Művészetében éppúgy megfigyelhető a plein-air festészet friss, üde színvilága, mint az impresszionizmus könnyed és keresetlen eleganciája. Az 1890-es évektől fogva nemzedékek tekintették őt mesterüknek. Semmi nem gyakorolt olyan nagy hatást a modern magyar festészetre, mint Szinyei Merse Pál művészete. Az emlékérme kettős évforduló - a festő születésének 175. évfordulója és halálának centenáriuma – alkalmából került kibocsátásra.
Szinyei Merse Pál, a modern magyar festészet úttörője és iskolateremtő képviselője. Művészetében éppúgy megfigyelhető a plein-air festészet friss, üde színvilága, mint az impresszionizmus könnyed és keresetlen eleganciája. Az 1890-es évektől fogva nemzedékek tekintették őt mesterüknek. Semmi nem gyakorolt olyan nagy hatást a modern magyar festészetre, mint Szinyei Merse Pál művészete. Az emlékérme kettős évforduló - a festő születésének 175. évfordulója és halálának centenáriuma – alkalmából került kibocsátásra.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) idén ünnepli a
fennállásának 150. évfordulóját. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát, ezzel szentesítette a Magyarország éghajlati viszonyainak feltárásával, a meteorológiai mérések szervezésével és kiértékelésével foglalkozó intézet létrehozását. A szolgálat mai nevét 1970-ben, alapításának 100. évfordulóján vette fel.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) idén ünnepli a fennállásának 150. évfordulóját. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát, ezzel szentesítette a Magyarország éghajlati viszonyainak feltárásával, a meteorológiai mérések szervezésével és kiértékelésével foglalkozó intézet létrehozását. A szolgálat mai nevét 1970-ben, alapításának 100. évfordulóján vette fel.
Az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését. A demokratikus átalakulás, a jogállami forradalom egyik legfontosabb intézménye már harminc
éve védi a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.
Az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését. A demokratikus átalakulás, a jogállami forradalom egyik legfontosabb intézménye már harminc
éve védi a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.
Az első független magyar Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre. Az Országgyűlés független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként másfél évszázada a közpénzek őre. Működését 1949-ben megszüntették, az 1989-es
rendszerváltás, illetve az 1990. január 1-jei újraindulás óta az ÁSZ a magyar demokrácia pénzügyi garantőr szervezete.
Az első független magyar Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre. Az Országgyűlés független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként másfél évszázada a közpénzek őre. Működését 1949-ben megszüntették, az 1989-es
rendszerváltás, illetve az 1990. január 1-jei újraindulás óta az ÁSZ a magyar demokrácia pénzügyi garantőr szervezete.
Idén 125 esztendõs a Magyar Olimpiai Bizottság. A szervezetet 1895. december 19-én, Budapesten alapították. Elsõ elnökének dr. Berzeviczy Albertet választották. A MOB aktivitását példázza, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság- melynek 1894-es megalapításában Magyarországot Kemény Ferenc, késõbbi MOB fõtitkár képviselte- 206 tagországa közül hazánkban hatodikként alakult nemzeti olimpiai bizottság.
Idén 125 esztendõs a Magyar Olimpiai Bizottság. A szervezetet 1895. december 19-én, Budapesten alapították. Elsõ elnökének dr. Berzeviczy Albertet választották. A MOB aktivitását példázza, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság- melynek 1894-es megalapításában Magyarországot Kemény Ferenc, késõbbi MOB fõtitkár képviselte- 206 tagországa közül hazánkban hatodikként alakult nemzeti olimpiai bizottság.
Benczúr Gyula (1844-1920) a historizmus legnagyobb magyar mestere, aki már életében nemzetközileg is elismert, köztiszteletben álló festőművész, akadémikus volt. Hozzá köthető az első magyar művészképző, a Benczúr-mesteriskola alapítása, melyet élete végéig igazgatott.
Benczúr Gyula (1844-1920) a historizmus legnagyobb magyar mestere, aki már életében nemzetközileg is elismert, köztiszteletben álló festőművész, akadémikus volt. Hozzá köthető az első magyar művészképző, a Benczúr-mesteriskola alapítása, melyet élete végéig igazgatott.
Magyarország legrégebbi tudományos kutatóintézete, az 1869-ben alapított intézmény ma Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat néven működik a földtan, a geofizika, a bányászat, illetve a klímapolitika területén. Tevékenységéhez tartozik a hazai ásványi erőforrásokkal, vizekkel történő fenntartható gazdálkodás elősegítése, az energiaforrások földtani vonatkozásainak kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok vizsgálata.
Az emlékérme egyben felhívja a figyelmet Lechner Ödön örökségére is, hiszen az Art Geo Palota Lechner egyik legérettebb munkája, a nemzeti építészeti stílus megtestesítője.
Az 1869-ben alapított intézmény ma Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat néven független, hiteles szakértői segítséget nyújt a törvényhozás, az államigazgatás és az önkormányzatok részére a földtan, a geofizika, a bányászat, illetve a klímapolitika területén. Tevékenységéhez tartozik a hazai ásványi erőforrásokkal, vizekkel történő fenntartható gazdálkodás elősegítése, az energiaforrások földtani vonatkozásainak kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok vizsgálata. Kiemelten kezeli a Kárpát-medence és Európa országaival történő szakmai együttműködést. Az emlékérmék egyben felhívják a figyelmet Lechner Ödön örökségére is, hiszen az Art Geo Palota Lechner egyik legérettebb munkája, a nemzeti építészeti stílus megtestesítője. A Földtani Intézet székházának épült palota díszítőelemei részben népi, részben földtani motívumokat hordoznak, így egyértelműen utalnak az Intézet tevékenységére, kutatási, vizsgálati tárgyára. A ma már műemlékvédelem alatt álló épület 120 évvel ezelőtt készült el.
Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekművét „Hymnus, a’ Magyar nép Zivataros századaiból” címmel. A keretes szerkezetű, romantikus jegyeket magán viselő költemény megzenésítésére a Nemzeti Színház 1844-ben írt ki nyílt pályázatot, melyen Erkel Ferenc – a Színház karmestere – győzedelmeskedett. Az „Itt az írás, forgassátok/Érett ésszel, józanon” jeligéjű pályázati anyag sikerének kulcsa az volt, hogy szépen ötvözte a himnuszi magasztosságot és a dallamegyszerűséget, és integrálta a magyar és az európai zenei hagyományokat.
Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekművét „Hymnus, a’ Magyar nép Zivataros századaiból” címmel. A keretes szerkezetű, romantikus jegyeket magán viselő költemény megzenésítésére a Nemzeti Színház 1844-ben írt ki nyílt pályázatot, melyen Erkel Ferenc – a Színház karmestere – győzedelmeskedett. Az „Itt az írás, forgassátok/Érett ésszel, józanon” jeligéjű pályázati anyag sikerének kulcsa az volt, hogy szépen ötvözte a himnuszi magasztosságot és a dallamegyszerűséget, és integrálta a magyar és az európai zenei hagyományokat.
A Semmelweis Egyetem Magyarország és a közép-európai régió vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézménye, mely szakegyetemként egyedülálló az országban. Három fő tevékenysége az oktatás, kutatás és gyógyítás, és e hármas egység teszi nemzetközileg is elismert tudásközponttá.
"Az emlékérme a rendszerváltozás jelentőségére, a szabad, független,
demokratikus Magyarország létrejöttének folyamatára kívánja felhívni a közfigyelmet."
"Az emlékérme a rendszerváltozás jelentőségére, a szabad, független,
demokratikus Magyarország létrejöttének folyamatára kívánja felhívni a közfigyelmet."
A hazaszeretetre és hűségre felhívó költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg a Nemzeti Színház nyílt pályázati felhívására. Egressy „Minden ember legyen ember és magyar!” jeligével nyújtotta be művét, melynek ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor. A pályázat sorsáról a közönség is döntött, mely hangos ovációval fogadta Egressy szerzeményét. Zajos sikerének oka az lehetett, hogy a nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata volt, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű „nemzeti dalként” vált ismertté.
A hazaszeretetre és hűségre felhívó költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg a Nemzeti Színház nyílt pályázati felhívására. Egressy „Minden ember legyen ember és magyar!” jeligével nyújtotta be művét, melynek ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor. A pályázat sorsáról a közönség is döntött, mely hangos ovációval fogadta Egressy szerzeményét. Zajos sikerének oka az lehetett, hogy a nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata volt, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű „nemzeti dalként” vált ismertté.
Előlap: Az emlékérmék előoldalán nemzeti lobogóval a háttérben a Szózatot író Vörösmarty Mihály félalakos ábrázolása látható, melyet Barabás Miklós festménye ihletett. Bal oldalon Magyarország címere jelenik meg, jobb oldalon a Szózat eredeti kéziratából vett idézetet, a költemény leghangsúlyosabb versszakát („A’ nagy világon e’ kívűl / Nincsen számodra hely: / Áldjon vagy verjen sors’ keze, / Itt élned, halnod kell.”) a költő kézjegye zárja. Az emlékérmék előlapján helyezkednek el az emlékérme kötelező alaki kellékei: felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alatta a 2018 verési évszám, valamint jobbra lent három egymás alatti sorban a 20 000 FORINT értékjelzés és a BP. verdejel, amelyben – az emlékérmék hamisítás elleni védelmére – mikroírással készült biztonsági elemek is szerepelnek.
Hátlap:Az emlékérmék hátlapján a Szózat zeneszerzője, Egressy Béni félalakos ábrázolása jelenik meg, melyet szintén Barabás Miklós festménye inspirált. A háttérben az egykori Nemzeti Színház épülete látható, ahol a darab ősbemutatójára is sor került. A „175 ÉVES A SZÓZAT ZENÉJE” felirat utal a kibocsátás apropójára. Egressy alakja mellett fent a Szózat kottájának részlete, a későbbi művekben is gyakran idézett kezdő dallamsorok láthatóak, alul pedig a zeneszerző kézjegye található. Az érmeképbe rejtve jelenik meg az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész
Hazánkban 2018-at a Családok évének nyilvánította a Magyar Kormány. A programsorozat keretében különösen kiemelt szerepet kapnak a családtámogatási intézkedések, illetve azok megismertetése, népszerűsítése, a család értékeinek képviselete.
Hazánkban 2018-at a Családok évének nyilvánította a Magyar Kormány. A programsorozat keretében különösen kiemelt szerepet kapnak a családtámogatási intézkedések, illetve azok megismertetése, népszerűsítése, a család értékeinek képviselete.
Semmelweis Ignác, az “anyák megmentője”, a világon elsőként statisztikai adatok és saját tudományos kutatásai, megfigyelései alapján felfedezte, hogy a gyermekágyi láz nem járvány, hanem az orvosok által terjesztett fertőzés. Ok-okozati kapcsolattal igazolta, hogy az addig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz, illetve az azt okozó fertőzés a szülő nőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével megelőzhető. A klórmeszes kézmosás szigorú bevezetésével az általa vezetett szülészeti osztályon 25-30 %-ról 1%-ra esett vissza a halálozási arány. A Semmelweis által javasolt prevenció forradalminak számított, 30 évvel megelőzte korát, de módszerét nehezen fogadta el az akkori orvostudomány. Felfedezését és elméleteit csupán 1877-től, Louis Pasteur és Robert Koch (bakteriológia) illetve Joseph Lister (antiszeptikus műtétvezetés) munkássága hatására kezdték elismerni és alkalmazni.
Az emlékérme-kibocsátással a magyar katonák hősies helytállása, áldozatvállalása előtt tiszteleg az MNB a Nagy Háború befejezésének centenáriumán.
2018-ban ünnepelte 450 éves intézményes fennállását a Magyar Unitárius Egyház, melynek létrejöttét az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi törvénye tette lehetővé. A törvénynek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszerének a kialakulását.
2018-ban ünnepelte 450 éves intézményes fennállását a Magyar Unitárius Egyház, melynek létrejöttét az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi törvénye tette lehetővé. A törvénynek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszerének a kialakulását.
I. Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás (1443-1490) Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. Hivatalos latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága az igazságos király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából 2018-ra Mátyás király Emlékévet hirdetett.
I. Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás (1443-1490) Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. Hivatalos latin nyelvű uralkodói nevén Mathias Rex. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága az igazságos király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából 2018-ra Mátyás király Emlékévet hirdetett.
Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga. a magyar ápolásügy kiemelkedő alakja, Magyarország első főápolónője, benne tisztelhetjük az első katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót.
Arany János (1817-1882) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő. Költőfejedelmünkről Szerb Antal azt írta: Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelentik. Kosztolányi ugyanezt így fogalmazta meg: Ő maga a magyar nyelv". Emlékérménk is őelőtte tiszteleg.
Arany János (1817-1882) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő. Költőfejedelmünkről Szerb Antal azt írta: Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelentik. Kosztolányi ugyanezt így fogalmazta meg: Ő maga a magyar nyelv". Emlékérménk is őelőtte tiszteleg.
Lajtha László (1892-1963) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus. A Bartók és Kodály után színre lépő magyar zeneszerző-nemzedék meghatározó alakja, a világhírű táncházmozgalom legfontosabb ihletője.
Lajtha László (1892-1963) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus. A Bartók és Kodály után színre lépő magyar zeneszerző-nemzedék meghatározó alakja, a világhírű táncházmozgalom legfontosabb ihletője.
A Pécsi Tudományegyetem
1367. szeptember 1-jén V. Orbán pápa oklevélben engedélyezte I. Nagy Lajos magyar királynak felsőfokú oktatási intézmény alapítását Pécsett. A püspöki székhelyen 3 (orvosi, jogi és filozófiai) fakultással kezdte meg működését az egyetem, és bár rövid időre korlátozódott fennállása, a magyar művelődéstörténet új korszakát, a magyar felsőoktatás kezdetét jelentette.
A Pécsi Tudományegyetem
1367. szeptember 1-jén V. Orbán pápa oklevélben engedélyezte I. Nagy Lajos magyar királynak felsőfokú oktatási intézmény alapítását Pécsett. A püspöki székhelyen 3 (orvosi, jogi és filozófiai) fakultással kezdte meg működését az egyetem, és bár rövid időre korlátozódott fennállása, a magyar művelődéstörténet új korszakát, a magyar felsőoktatás kezdetét jelentette.
Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én Wittenbergben kiszögezte a vártemplom kapujára 95 pontból álló vitairatát, célul kitűzve a katolikus egyház megújítását. A vitairatban az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett állt ki, és elítélte a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. Ezzel kezdetét vette a reformáció, amely rendkívül gyorsan, széles társadalmi támogatottsággal terjedt tovább. A 16. század közepére a reformáció térnyerése hazánkban is megkezdődött. A reformáció eredményeképp új kulturális központok alakultak. Károli Gáspár fordító tevékenységének köszönhetően a Biblia első, teljes magyar nyelvű fordítását is kinyomtatták Vizsolyban.
200 éve született Görgei Artúr (1818-1916) honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére, aki több alkalommal a honvédsereg fővezéreként irányította a szabadságharcot. Polgári végzettségét tekintve vegyész, 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket ért el. A világosi fegyverletétel után megítélése ellentmondásos, sokszor elmarasztaló volt, de a történelemtudományi kutatások megcáfolták a hazaárulás vádját.
200 éve született Görgei Artúr (1818-1916) honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére, aki több alkalommal a honvédsereg fővezéreként irányította a szabadságharcot. Polgári végzettségét tekintve vegyész, 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket ért el. A világosi fegyverletétel után megítélése ellentmondásos, sokszor elmarasztaló volt, de a történelemtudományi kutatások megcáfolták a hazaárulás vádját.
Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő és mozaikművész. Róth Miksa a 20. század legnagyobb magyar üvegfestője és mozaikművésze volt. Így írt munkájáról: „Nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet, mert az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény.”
Semmelweis Ignác (1818-1865) magyar orvos. Emlékérménk tisztelgés az anyák megmentőjeként számon tartott orvos előtt, aki felfedezésével a sebészeti antiszeptikus elv előfutára és az aszeptikus nőgyógyászati és szülésvezetési gyakorlat megteremtője volt.
Az emlékémre kibocsátására Magyarország Alaptörvénye kihirdetésének 5. évfordulója alkalmából került sor.
Az emlékémre kibocsátására Magyarország Alaptörvénye kihirdetésének 5. évfordulója alkalmából került sor.
A 2016. évi nyári olimpiai játékok (XXXI. nyári olimpiai játékok) megrendezésére 2016. augusztus 5. és augusztus 21. között került sor a brazíliai Rio de Janeiróban. A rendezvényt a szeptember 7-től 18-ig tartó 2016. évi nyári paralimpiai játékok követték. A játékokon 207 ország vett részt. 28 sportág 42 szakágában 306 aranyérmet osztottak ki. Hazánk 12-ként végzett az éremtáblázaton, 8 arany, 3 ezüst és 4 bronzéremmel.
A 2016. évi nyári olimpiai játékok (XXXI. nyári olimpiai játékok) megrendezésére 2016. augusztus 5. és augusztus 21. között került sor a brazíliai Rio de Janeiróban. A rendezvényt a szeptember 7-től 18-ig tartó 2016. évi nyári paralimpiai játékok követték. A játékokon 207 ország vett részt. 28 sportág 42 szakágában 306 aranyérmet osztottak ki. Hazánk 12-ként végzett az éremtáblázaton, 8 arany, 3 ezüst és 4 bronzéremmel.
Tours-i Szent Márton (316 vagy 317) tours-i püspök, az egykori Savariában (Szombathely) született Szent Márton mindmáig a jólelkűség, a felebaráti szeretet, az elesettek segítése, a szolidaritás és az egyszerűség példaképe. Európa egyik legnépszerűbb szentjeként tisztelik ma is.
Tours-i Szent Márton (316 vagy 317) tours-i püspök, az egykori Savariában (Szombathely) született Szent Márton mindmáig a jólelkűség, a felebaráti szeretet, az elesettek segítése, a szolidaritás és az egyszerűség példaképe. Európa egyik legnépszerűbb szentjeként tisztelik ma is.
A Budapesti Állat-és Növénykert hazánk első állatkertjeként 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuját.
Az emlékérme különleges formájú: álló téglalap alakú.
A vizsolyi Biblia a magyar kereszténység, nyelvőrzés, teológia- és művelődéstörténet felbecsülhetetlen kincse. Hungarikum. Az érme a Biblia első teljes, magyar nyelvű fordításának 425. évfordulója tiszteletére került kibocsátásra.
A vizsolyi Biblia a magyar kereszténység, nyelvőrzés, teológia- és művelődéstörténet felbecsülhetetlen kincse. Hungarikum. Az érme a Biblia első teljes, magyar nyelvű fordításának 425. évfordulója tiszteletére került kibocsátásra.
Széll Kálmán (1843-1915) volt miniszterelnök és pénzügyminiszter miniszterelnöksége alatt épült fel a régi Erzsébet-híd. Széll Kálmán miniszterelnökségét, sőt egész pályafutását meghatározó jelmondata ez volt: „TÖRVÉNY, JOG, IGAZSÁG”.
Széll Kálmán (1843-1915) volt miniszterelnök és pénzügyminiszter miniszterelnöksége alatt épült fel a régi Erzsébet-híd. Széll Kálmán miniszterelnökségét, sőt egész pályafutását meghatározó jelmondata ez volt: „TÖRVÉNY, JOG, IGAZSÁG”.
Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő és mozaikművész. Róth Miksa a 20. század legnagyobb magyar üvegfestője és mozaikművésze volt. Így írt munkájáról: „Nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet, mert az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény.”
Zrínyi Miklós gróf (1620-1664) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság.
Lechner Ödön (1845 – 1914 ) magyar építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője. Külföldön „ A magyar Gaudíként” ismerik. A művészetek és az építészet szerelmeseinek ajánljuk! Az érme különleges, téglalap formájú.
Lechner Ödön (1845 – 1914 ) magyar építész. A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője. Külföldön „ A magyar Gaudíként” ismerik. A művészetek és az építészet szerelmeseinek ajánljuk! Az érme különleges, téglalap formájú.
K. Spányi Béla, Spányi Béla (Pest, 1852. március 19. – Budapest, 1914. június 12.) magyar tájképfestő.
Egy ideig Szolnokon, majd Bécsben és Münchenben tanult. A hangulatos, finom tájképek mestere volt. Élt Párizsban és Münchenben is, de legszívesebben bodajki otthonában tartózkodott.. Jelentős megbízásai között volt az Országház éttermének díszítése, valamint a Feszty-körkép és az Erdélyi körkép kidolgozásában is részt vett.
Kizárólag tájképeket festett.
Világhírű festőnket, Csók Istvánt (1865-1961) az életöröm festőjének is nevezték. Káprázatos színeivel és hangulataival ejtette rabul a festészet szerelmeseinek szívét.
Világhírű festőnket, Csók Istvánt (1865-1961) az életöröm festőjének is nevezték. Káprázatos színeivel és hangulataival ejtette rabul a festészet szerelmeseinek szívét.
Tinódi Sebestyén életéről igen keveset tudunk, a róla fennmaradt ismereteink leginkább a verseiből származnak. Alapvetően históriás énekek szerzőjeként tartjuk számon, költeményeinek zöme tudósító ének, jelenkorú eseményekről készített verses história. Históriáinak dallamát ő maga szerezte. A „Lantos” a latin „Lutinista” fordítása, amely a későbbi korokban terjedt el a köztudatban a nevéhez kötődően.
Tinódi Sebestyén életéről igen keveset tudunk, a róla fennmaradt ismereteink leginkább a verseiből származnak. Alapvetően históriás énekek szerzőjeként tartjuk számon, költeményeinek zöme tudósító ének, jelenkorú eseményekről készített verses história. Históriáinak dallamát ő maga szerezte. A „Lantos” a latin „Lutinista” fordítása, amely a későbbi korokban terjedt el a köztudatban a nevéhez kötődően.
Középkori Aranyforintok sorozat Mária (1382-1395) aranyforintja A Mária aranyforintja elnevezésű emlékérme a Középkori magyar aranyforintok 1305-1526 gyűjtői emlékérme-sorozat harmadik része. Az arany emlékérmén hatkaréjos peremben közös magyar-Anjou címert (előoldal) és Szent László királyt (hátoldal) ábrázoló, Mária által veretett aranyérme képét láthatjuk. Mária királynő rövid uralkodása (1382-1395) alatt az apja, I.(Nagy) Lajos által veretett aranyforintok kibocsátását folytatta. Az eltérés a két uralkodó pénzein az uralkodót megnevező feliratokban található. Mária pénzein ezen kívül egy sajátos, verdejegynek minősíthető jelölés is látható: egy körben kereszt motívum. A piedfort veretet a súlyán és vastagságán kívül a peremen szélfelirat is megkülönbözteti a normál verettől: +MARIA · DEI · GRATIA · REGINA · VNGARIE (Mária, Isten kegyelméből Magyarország királynője).
Ybl Miklós (1814–1889) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Emlékérméje tökéletes ajándék lehet a művészetek, az építészek és az építészet kedvelőinek!
Ybl Miklós (1814–1889) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Emlékérméje tökéletes ajándék lehet a művészetek, az építészek és az építészet kedvelőinek!
Egressy Béni (1814-1851) magyar zeneszerző, író, színész. Vörösmarty Mihály Szózat című művének megzenésítésével vált ismertté. A sokoldalú tehetség színmű és operaszöveg fordításai mellett korszakalkotó magyar műdalokat is írt, valamint szövegírója volt a három legjelentősebb Erkel Ferenc operának: a Bátori Máriának, a Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak. Erkel, a magyar nemzeti opera megteremtője, idős korában így méltatta Egressyt egy virtuóz zongorista előadása alatt Gárdonyi Géza írónak: „Egressy is így zongorázott. Trilla és trilla. Az ember bámulja, honnan szedte azt a sok melódiát.”
Egressy Béni (1814-1851) magyar zeneszerző, író, színész. Vörösmarty Mihály Szózat című művének megzenésítésével vált ismertté. A sokoldalú tehetség színmű és operaszöveg fordításai mellett korszakalkotó magyar műdalokat is írt, valamint szövegírója volt a három legjelentősebb Erkel Ferenc operának: a Bátori Máriának, a Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak. Erkel, a magyar nemzeti opera megteremtője, idős korában így méltatta Egressyt egy virtuóz zongorista előadása alatt Gárdonyi Géza írónak: „Egressy is így zongorázott. Trilla és trilla. Az ember bámulja, honnan szedte azt a sok melódiát.”
Az önálló magyar jegybank létesítését és a bankjegy kibocsátási szabadalmát az 1924. április 26-án meghirdetett V. törvénycikk tartalmazta. A jegybank alakuló közgyűlése 1924. május 24-én az MTA dísztermében volt. Az intézmény június 24-én részvénytársasági formában kezdte meg működését, a Szabadság téren álló épületében.
Az önálló magyar jegybank létesítését és a bankjegy kibocsátási szabadalmát az 1924. április 26-án meghirdetett V. törvénycikk tartalmazta. A jegybank alakuló közgyűlése 1924. május 24-én az MTA dísztermében volt. Az intézmény június 24-én részvénytársasági formában kezdte meg működését, a Szabadság téren álló épületében.
Fáy András (1786-2864) író, politikus, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja volt. 1840-ben nyílt meg az általa alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amely 1848-ig harminckét vidéki fiókkal bővült. Mikszáth Kálmán szavaival: "ha Széchenyi nincs, őt illeti a ,legnagyobb magyar' titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a ,haza bölcsének' – így azonban maradt végig a ,nemzet mindenese’."
Fáy András (1786-2864) író, politikus, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja volt. 1840-ben nyílt meg az általa alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amely 1848-ig harminckét vidéki fiókkal bővült. Mikszáth Kálmán szavaival: "ha Széchenyi nincs, őt illeti a ,legnagyobb magyar' titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a ,haza bölcsének' – így azonban maradt végig a ,nemzet mindenese’."
A Kozma Imre atya által alapított, 2014-ben 25 éves fennállását ünneplő Magyar Máltai Szeretetszolgálat - a kilencszáz éves Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete.
A Kozma Imre atya által alapított, 2014-ben 25 éves fennállását ünneplő Magyar Máltai Szeretetszolgálat - a kilencszáz éves Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete.
A 2012. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXX. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 2012. július 27. és augusztus 12. között rendeztek meg a nagy-britanniai Londonban. A 2012-es játékok megrendezésével London lett az első város, amely háromszor rendezhetett újkori nyári olimpiát mivel korábban 1908-ban és 1948-ban is e sportesemény házigazdája volt. Magyarországot 157 sportoló képviselte az olimpián.
Az MNB a Magyar Cserkészszövetség alapításának 100. évfordulója alkalmából stílszerűen 100 forintos emlékérmét bocsátott ki. Az érme különleges, 12-szögletes peremmel készült.
Dr. Popovics Sándor (1862-1935) pénzügyi szakember, pénzügyminiszter, felsőházi tag, belső titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-i létrejöttétől annak első elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Az emlékérme születésének 150. évfordulójára készült.
Dr. Popovics Sándor (1862-1935) pénzügyi szakember, pénzügyminiszter, felsőházi tag, belső titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-i létrejöttétől annak első elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Az emlékérme születésének 150. évfordulójára készült.
Az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzését célzó legjobb gyakorlatok UNESCO-listájára került a magyar táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje 2011-ben. Az erről szóló oklevelet a mozgalom 2012-ben vette át.
Báró Eötvös József (1813 - 1871) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke, Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
2014-es labdarúgó-világbajnokságot Brazíliában rendezték 2014. június 12. és július 13. között. A selejtezőben 203 csapat indult, ebből 31 válogatott vehetett részt a tornán. A házigazda Brazíliának nem kellett selejtezőt játszania. A címvédő a spanyol válogatott volt. A torna nyitómérkőzését São Paulóban, a döntőt a Rio de Janeiró-i Maracanã Stadionban játszották. A döntőt Németország 1–0-ra nyerte (hosszabbítás után ) Argentína ellen, Mario Götze góljával. Németország negyedik vb-címét szerezte. Első alkalommal fordult elő a vb-k történetében, hogy európai csapat az amerikai kontinensen nyert világbajnokságot.
XXX. Úszó, Műúszó, Műugró és Nyílt vízi Úszó Európa-bajnokság,
Budapest-Balatonfüred
2011 első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. A fél évig tartó magyar EU-elnökség lebonyolítása a második Orbán-kormány feladata volt. A magyar elnökség volt az első olyan elnökség, amelynek a feladatait az Európai Unió alapszerződése pontosan rögzíti. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy elnöki triót alkotva elnököl az Európai Unió Tanácsában.
Tóth Árpád (1886-1928). A XX. század legnagyobb magyar elégiaköltője és formaművésze. Költészete és formanyelve által a Nyugat nagy nemzedékének első generációjához tartozik.
Tóth Árpád (1886-1928). A XX. század legnagyobb magyar elégiaköltője és formaművésze. Költészete és formanyelve által a Nyugat nagy nemzedékének első generációjához tartozik.
Bibó István (1911-1979) politikus, jogi doktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese. 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány - a szovjet megszállás után helyén kitartó és a megszállás ellen tiltakozó – államminisztere volt. Az emlékérme születésének 100. évfordulója tiszteletére készült.
Liszt Ferenc (1811-1886) születésének 200. évfordulójára kibocsátott kétszeres súlyú piedfort (Vastag) veret.
Az emlékérme a XIX. század legjelentősebb zongoraművészének és zeneszerzőjének emléke előtt tiszteleg.
Liszt Ferenc (1811-1886) születésének 200. évfordulójára kibocsátott emlékérménk a XIX. század legjelentősebb zongoraművészének és zeneszerzőjének emléke előtt tiszteleg.
A drámai költemény megfogalmazásának ideje napra pontosan ismert, Madách saját kezűleg jegyezte fel a munkapéldányra az 1859. február 17-i kezdést és 1860. március 26-i befejezést. Arany János bírálatát követően, a Tragédiának az Arany által elnökölt Kisfaludi Társaság számára könyv formában történő első megjelenése 1862. január 12-re tehető (bár maga a nyomtatás 1861. decemberében elkészült, és így az első könyvborítókon 1861 szerepel). Azóta a mű a magyar drámaírás szimbólumává vált, 1883. szeptember 21-i első színpadra állításának 100. évfordulójától kezdve szeptember 21-e a Magyar Dráma Napja.
Világörökségi helyszínek Magyarországon sorozat tagja
A Tokaji borvidék, más néven a Tokaj-hegyaljai borvidék 1737 óta a világ első zárt borvidéke. A Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben vette fel a világörökségi listára. Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. A borvidék jelképe Tokaj városa. A város több évszázados borászati hagyomány, jelentős és különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.
Világörökségi helyszínek Magyarországon sorozat tagja
A Tokaji borvidék, más néven a Tokaj-hegyaljai borvidék 1737 óta a világ első zárt borvidéke. A Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben vette fel a világörökségi listára. Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. A borvidék jelképe Tokaj városa. A város több évszázados borászati hagyomány, jelentős és különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.
Radnóti Miklós (1909-1944) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Weöres Sándor így írt róla: „Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság.”
Radnóti Miklós (1909-1944) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Weöres Sándor így írt róla: „Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság.” Ez az emlékérme minden irodalom rajongónak tökéletes ajándék lehet!
Az emlékpénz a Magyar Nyelv Évében, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából jelentek meg.
Kazinczy Ferenc (1759-1831) magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői munkássága a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás nemes ügyét szolgálta.
Kazinczy Ferenc (1759-1831) magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői munkássága a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás nemes ügyét szolgálta.
Kosztolányi Dezső ( teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella) 1885 -1936. magyar író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Kosztolányi Dezső ( teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella) 1885 -1936. magyar író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Árpád-házi Szent Erzsébetről a ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius így írt: ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag. Szent Erzsébet az egyik legszeretettebb a magyar szentek közül.
Árpád-házi Szent Erzsébetről a ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius így írt: ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag. Szent Erzsébet az egyik legszeretettebb a magyar szentek közül.
A XXIX. nyári olimpiai játékokat 2008. augusztus 8-ától augusztus 24-éig tartották Kína fővárosában, Pekingben.
34 sportág 302 versenyszámában mérték össze tudásukat a sportolók; egy számmal többen, mint négy évvel korábban Athénban. Néhány versenyt más városokban rendeztek: a vitorlázást Csingtaóban, a lovaglást Hongkongban, a labdarúgást Csinhuangtaóban, Sanghajban, Senjangban és Tiencsinben.
A XXIX. nyári olimpiai játékokat 2008. augusztus 8-ától augusztus 24-éig tartották Kína fővárosában, Pekingben.
34 sportág 302 versenyszámában mérték össze tudásukat a sportolók; egy számmal többen, mint négy évvel korábban Athénban. Néhány versenyt más városokban rendeztek: a vitorlázást Csingtaóban, a lovaglást Hongkongban, a labdarúgást Csinhuangtaóban, Sanghajban, Senjangban és Tiencsinben.
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország legrégebben alapított és ma is működő zenekara.
A társaságot 1853-ban alapították, tagjait a Nemzeti Színház, később az Operaház zenészeiből hívták össze. Az önálló testületet az elnök-karnagy és a választmány együtt irányítja. Bemutatkozó hangversenyére 1853. november 20-án került sor, a hangversenyen Erkel Ferenc vezényelt.
Neumann János a XX. század legnagyobb hatású matematikusa volt. A matematika majd minden ágában új eredményeket ért el. Neve a Manhattan-projekttel és a modern elektronikus számítógéppel is összekapcsolódott. Neumann tevékenységének nyoma a matematika mellett ott maradt a kvantumfizikán, a statisztikán, a közgazdaságtanon, a tudomány számítási módszerein, a hidrodinamikán, a számítógép tudományon, a meteorológián és a játékelméleten.
A Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozására 2004. május 1-jén került sor .
Alpár Ignác József, született Schöckl József (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár. Az MNB épületének tervezője.
„150 éves a Budapesti Református Teológiai Akadémia” emlékérme
A Károli Gáspár Református Egyetem jogelődjét 1855. október 10-én a Kálvin téri templomban Báthory Gábor nyitotta meg, akkor még Pesti Theológiai Akadémia néven. Mottója: Soli Deo Gloria.