2025. évi Békés vármegye, Békéscsaba ezüst emlékérme PP – Hazai vármegyék és vármegyeszékhelyek sorozat – 3.
Békés vármegye az ország délkeleti részén, a Dél-Alföldön helyezkedik el. A határmenti vármegyét Szent István király hozta létre a királyi vármegyerendszer megszervezése idején, azonban területe már a Kr.e. 7. évezred óta lakott. A vármegyében, – kiterjedt folyóhálózatának köszönhetően (területén folynak át a Körösök, a Berettyó és a Száraz-ér) – gazdag állat- és növénykultúra alakult ki. A vármegye természeti kincsei mellett híres gasztronómiai különlegességeiről, a hungarikumként számontartott csabai, illetve a gyulai kolbászról, valamint a békési pálinkáról. Legfontosabb városai: az 1950-ben közigazgatási központtá nyilvánított Békéscsaba, a török elleni védekezésben fontos szerepet játszó, gazdag múlttal rendelkező Gyula, valamint a nagy agrár múlttal rendelkező Orosháza. A vármegyeszékhely szerepét betöltő Békéscsaba a vármegye földrajzi és gazdasági központja, ahol a nemzetközileg is elismert festőművész Munkácsy Mihály gyermekkorát töltötte.
Előlap: A emlékérme előoldalán jobbra fent, festőpalettában megjelenítve Munkácsy Mihály arcképe látható, melytől balra három vízszintes sorban olvasható a vármegyeszékhely jelmondata: Békéscsaba Munkácsy városa. Balra lent a Békéscsabai Evangélikus Kistemplom, valamint a Nagytemplom részlete került megjelenítésre, hiszen igazi kuriózum, hogy egy város főterén két templom is helyet kapjon. A templomépületek ábrázolásától jobbra négy sorba szerkesztve olvashatóak az emlékérmék kötelező elemei: a „25000 Ft” értékjelzés, a kibocsátóra utaló „MAGYARORSZÁG” felirat, valamint a „2025” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán Békés vármegye kulturális és természeti értékeit megjelenítő kollázs látható, melyet a „Békés vármegye” felirat helyez kontextusba. Bal oldalon fent, az Alföld egyetlen épen maradt téglavárának, a Gyulai várnak ábrázolása látható. Lent az Ybl Miklós által tervezett szabadkígyósi Wenckheim-kastély homlokzatának részlete rajzolódik ki. A természeti kincseket a hazánkban egyedül Békés vármegyében előforduló védett növény, a volgamenti hérics, továbbá a vármegye vaktérképszerű illusztrációjába rejtett folyók (a Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös és a Berettyó) ábrázolása képviseli. A vaktérképen pont jelöli Békéscsaba helyét. A folyók mentén kialakult gazdálkodási rendszer jelentőségét mutatja, hogy az hosszú évekig ellátta a vármegyét élelmiszerrel. Az emlékérmét Bohus Áron iparművész tervezte. Mesterjegye a hátoldalon jobbra lent található.
2025. évi Békés vármegye, Békéscsaba színesfém emlékérme patinázott BU – Hazai vármegyék és vármegyeszékhelyek sorozat – 3.
Békés vármegye az ország délkeleti részén, a Dél-Alföldön helyezkedik el. A határmenti vármegyét Szent István király hozta létre a királyi vármegyerendszer megszervezése idején, azonban területe már a Kr.e. 7. évezred óta lakott. A vármegyében, – kiterjedt folyóhálózatának köszönhetően (területén folynak át a Körösök, a Berettyó és a Száraz-ér) – gazdag állat- és növénykultúra alakult ki. A vármegye természeti kincsei mellett híres gasztronómiai különlegességeiről, a hungarikumként számontartott csabai, illetve a gyulai kolbászról, valamint a békési pálinkáról. Legfontosabb városai: az 1950-ben közigazgatási központtá nyilvánított Békéscsaba, a török elleni védekezésben fontos szerepet játszó, gazdag múlttal rendelkező Gyula, valamint a nagy agrár múlttal rendelkező Orosháza. A vármegyeszékhely szerepét betöltő Békéscsaba a vármegye földrajzi és gazdasági központja, ahol a nemzetközileg is elismert festőművész Munkácsy Mihály gyermekkorát töltötte.
Előlap: A emlékérme előoldalán jobbra fent, festőpalettában megjelenítve Munkácsy Mihály arcképe látható, melytől balra három vízszintes sorban olvasható a vármegyeszékhely jelmondata: Békéscsaba Munkácsy városa. Balra lent a Békéscsabai Evangélikus Kistemplom, valamint a Nagytemplom részlete került megjelenítésre, hiszen igazi kuriózum, hogy egy város főterén két templom is helyet kapjon. A templomépületek ábrázolásától jobbra négy sorba szerkesztve olvashatóak az emlékérmék kötelező elemei: a „3000 Ft” értékjelzés, a kibocsátóra utaló „MAGYARORSZÁG” felirat, valamint a „2025” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán Békés vármegye kulturális és természeti értékeit megjelenítő kollázs látható, melyet a „Békés vármegye” felirat helyez kontextusba. Bal oldalon fent, az Alföld egyetlen épen maradt téglavárának, a Gyulai várnak ábrázolása látható. Lent az Ybl Miklós által tervezett szabadkígyósi Wenckheim-kastély homlokzatának részlete rajzolódik ki. A természeti kincseket a hazánkban egyedül Békés vármegyében előforduló védett növény, a volgamenti hérics, továbbá a vármegye vaktérképszerű illusztrációjába rejtett folyók (a Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös és a Berettyó) ábrázolása képviseli. A vaktérképen pont jelöli Békéscsaba helyét. A folyók mentén kialakult gazdálkodási rendszer jelentőségét mutatja, hogy az hosszú évekig ellátta a vármegyét élelmiszerrel. Az emlékérmét Bohus Áron iparművész tervezte. Mesterjegye a hátoldalon jobbra lent található.
2024. évi Baranya vármegye, Pécs ezüst emlékérme PP – Hazai vármegyék és vármegyeszékhelyek sorozat – 2.
A dél-dunántúli Baranya vármegye különleges természeti adottságairól, klímájáról és történelmi városairól nevezetes. A vármegyében, a Villányi-hegységben található hazánk legdélibb és egyik legismertebb borvidéke, melynek sikeréhez nagyban hozzájárul a szubmediterrán éghajlat. A vármegyében található történelmi városokban (Pécs, Mohács, Szigetvár, Siklós) országos jelentőségű események zajlottak. Baranya vármegye székhelye Pécs, Magyarország egyik legrégebbi városa, jelenleg ötödik legnagyobb települése. A várost a II. század elején a rómaiak alapították, Sopianae néven. Az ókori város temetőjében a Kr. u. IV. században sírkamrákat, fölöttük kápolnákat építettek a római elődök. A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, hazánkban az egyetlen olyan területként, amely kifejezetten régészeti-művészettörténeti értékei miatt részesült a rangos elismerésben. Szent István király 1009-ben püspökséget hozott létre Pécsett. A bazilika négy főtoronnyal ellátott épülete a Pécsi Egyházmegye jelképe. Hazánk első egyetemét is Pécsett alapították I. Nagy Lajos király idején. A 150 éves török hódoltságot idézi Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén. A város 1780-ban szabad királyi városi rangot kapott, ami erőteljes polgárosodást, gazdasági fejlődést tett lehetővé. Az iparosodás a 19. században jelentősen felgyorsult, aminek egyik jelképe a ma is világhírű Zsolnay-kerámia.
A város 2010-ben Európa kulturális fővárosa lett.
Előlap: Az emlékérme előlapján a város egyik legjelentősebb épülete, a török időket idéző Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom (Dzsámi) látható. Tőle jobbra az előtérben a város híres porcelángyár tulajdonosának, Zsolnay Vilmosnak az emlékére állított Zsolnay-kút egyik vízköpő figurája jelenik meg. A kútból kiszökő víz felidézi a Mecsekről lefutó vízfolyásokat, amelyek a 19. század második feléig a város iparának fejlődését szolgálták. A kút oldalán finom ráutalással megjelenik Pécs címere. Az érme bal oldalán a 18. században a pestis járványok utáni összefogást jelképező Szentháromság-szobor, háttérben a Misina-tetőn álló TV-torony látható, ami 197 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete. Fent középen a körív mentén olvasható a „MAGYARORSZÁG” felirat. Az előlap bal szélén a 2024-es verési évszám és a „BP.” verdejel helyezkedik el. A Zsolnay-kút alatt, balra, köríven olvasható a „20000” illetve "FORINT” értékjelzés, felette a „PÉCS” felirat.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján háttérben a Mecsek látképe tárul elénk távolban a pécsi TV-toronnyal. Bal oldalon a vármegye térképszerű ábrázolása látható, melyben egymás alatti két sorban a „BARANYA” és a „VÁRMEGYE” felirat olvasható. Védett növényeink közé tartozik a bánáti bazsarózsa, amely hazánkban egyedül Baranya vármegyében fordul elő. A növény ábrázolása a hátlapon jobbra lent jelenik meg, melyhez a hátlap bal szélén, köriratban futó „BÁNÁTI BAZSARÓZSA” felirat kapcsolódik. Jobbra fent a vármegye címerében is szereplő szőlő motívum utal a Pécsi és a Villány-Siklósi borvidékekre. Az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye a bánáti bazsarózsa ábrázolása mellett található.
2024. évi Baranya vármegye, Pécs színesfém emlékérme patinázott BU – Hazai vármegyék és vármegyeszékhelyek sorozat – 2.
A dél-dunántúli Baranya vármegye különleges természeti adottságairól, klímájáról és történelmi városairól nevezetes. A vármegyében, a Villányi-hegységben található hazánk legdélibb és egyik legismertebb borvidéke, melynek sikeréhez nagyban hozzájárul a szubmediterrán éghajlat. A vármegyében található történelmi városokban (Pécs, Mohács, Szigetvár, Siklós) országos jelentőségű események zajlottak. Baranya vármegye székhelye Pécs, Magyarország egyik legrégebbi városa, jelenleg ötödik legnagyobb települése. A várost a II. század elején a rómaiak alapították, Sopianae néven. Az ókori város temetőjében a Kr. u. IV. században sírkamrákat, fölöttük kápolnákat építettek a római elődök. A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, hazánkban az egyetlen olyan területként, amely kifejezetten régészeti-művészettörténeti értékei miatt részesült a rangos elismerésben. Szent István király 1009-ben püspökséget hozott létre Pécsett. A bazilika négy főtoronnyal ellátott épülete a Pécsi Egyházmegye jelképe. Hazánk első egyetemét is Pécsett alapították I. Nagy Lajos király idején. A 150 éves török hódoltságot idézi Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén. A város 1780-ban szabad királyi városi rangot kapott, ami erőteljes polgárosodást, gazdasági fejlődést tett lehetővé. Az iparosodás a 19. században jelentősen felgyorsult, aminek egyik jelképe a ma is világhírű Zsolnay-kerámia.
A város 2010-ben Európa kulturális fővárosa lett.
Előlap: Az emlékérme előlapján a város egyik legjelentősebb épülete, a török időket idéző Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom (Dzsámi) látható. Tőle jobbra az előtérben a város híres porcelángyár tulajdonosának, Zsolnay Vilmosnak az emlékére állított Zsolnay-kút egyik vízköpő figurája jelenik meg. A kútból kiszökő víz felidézi a Mecsekről lefutó vízfolyásokat, amelyek a 19. század második feléig a város iparának fejlődését szolgálták. A kút oldalán finom ráutalással megjelenik Pécs címere. Az érme bal oldalán a 18. században a pestis járványok utáni összefogást jelképező Szentháromság-szobor, háttérben a Misina-tetőn álló TV-torony látható, ami 197 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete. Fent középen a körív mentén olvasható a „MAGYARORSZÁG” felirat. Az előlap bal szélén a 2024-es verési évszám és a „BP.” verdejel helyezkedik el. A Zsolnay-kút alatt, balra, köríven olvasható a „3000” illetve "FORINT” értékjelzés, felette a „PÉCS” felirat.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján háttérben a Mecsek látképe tárul elénk távolban a pécsi TV-toronnyal. Bal oldalon a vármegye térképszerű ábrázolása látható, melyben egymás alatti két sorban a „BARANYA” és a „VÁRMEGYE” felirat olvasható. Védett növényeink közé tartozik a bánáti bazsarózsa, amely hazánkban egyedül Baranya vármegyében fordul elő. A növény ábrázolása a hátlapon jobbra lent jelenik meg, melyhez a hátlap bal szélén, köriratban futó „BÁNÁTI BAZSARÓZSA” felirat kapcsolódik. Jobbra fent a vármegye címerében is szereplő szőlő motívum utal a Pécsi és a Villány-Siklósi borvidékekre. Az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye a bánáti bazsarózsa ábrázolása mellett található.
2022. évi Bács-Kiskun megye, Kecskemét ezüst emlékérme PP – Hazai megyék és megyeszékhelyek sorozat – 1.
Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű, legsokszínűbb nemzetiségű megyéje, melynek központja Kecskemét. A „hírös város” lakónépesség szerint hazánk nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb települése. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten. Kecskemét évszázadokon keresztül a Duna-Tisza köze legjelentősebb városa, gazdasági, egyházi és iskolai központja. Egy 1368-ban kelt oklevél már mezővárosként említi. Természetesen a város területe már jóval korábban lakott volt, erről tanúskodnak a különböző korokból származó régészeti leletek, köztük a honfoglalás korának tárgyi emlékei. Az 1870-es évektől Kecskemét törvényhatósági jogú város, jelentős önkormányzati hatáskörrel. A kedvező külső körülmények mellett nagy egyéniségek, városépítő polgármesterek is kedvezően alakították a város jövőjét. Birtokszerzések, parcellázások, nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítés, a tanyai gazdaságok gyarapodása, vasútépítések, híres piacok és jelentős export jellemezte ezt az időszakot. A századfordulóra Kecskemét a baracktermesztés és a szecesszió városa. A gazdaságban a mezőgazdasági jelleg mellett megjelentek a gyárak, ipari üzemek. 1950-ben lett a területileg legnagyobb magyarországi megye - Bács-Kiskun
– székhelye, jelenleg is a térség oktatási, kulturális, közigazgatási és ipari központja, 2012-től kiemelt járműipari központ.
Előlap:Az előoldalon a Városháza impozáns épületének Kossuth tér felőli ábrázolása látható, a tér egy részletével. Az épületábrázolás előterében, jobb oldalon rejtette el mesterjegyét az előoldalt tervező Kereszthury Gábor iparművész. Az előlapon találhatók az emlékérmék kötelező alaki kellékei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 15000 értékjelzés, a FORINT felirat, a „2022” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel.
Hátlap:A hátoldalon a megye híres szülöttei - Petőfi Sándor, Kodály Zoltán, Katona József és Móra Ferenc arcképcsarnoka szerepel egy-egy kör alapon kiemelve. A portrékhoz rendelve találhatóak a hírességek kézjegyei.
A portrékat Bács-Kiskun megye határvonala köti össze, melyben egy pont jelöli Kecskemét földrajzi helyét. A hátoldalt tervező Vékony Fanni iparművész mesterjegye Móra Ferenc ábrázolása mellett jobb oldalon található.
Az emlékérme harmadik oldalát a „MAGYARORSZÁG MEGYÉI, MEGYESZÉKHELYEI” szélfelirat díszíti, amely egymástól kötőjellel elválasztva, kétszer ismétlődik a finomrecéken. A sorozat további, jövőbeli darabjain a 2023. január 1-től hatályba lépő új közigazgatási megnevezések szerinti feliratok kerülnek majd elhelyezésre.
2022. évi Bács-Kiskun megye, Kecskemét színesfém emlékérme patinázott BU – Hazai megyék és megyeszékhelyek sorozat – 1.
Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű, legsokszínűbb nemzetiségű megyéje, melynek központja Kecskemét. A „hírös város” lakónépesség szerint hazánk nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb települése. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten. Kecskemét évszázadokon keresztül a Duna-Tisza köze legjelentősebb városa, gazdasági, egyházi és iskolai központja. Egy 1368-ban kelt oklevél már mezővárosként említi. Természetesen a város területe már jóval korábban lakott volt, erről tanúskodnak a különböző korokból származó régészeti leletek, köztük a honfoglalás korának tárgyi emlékei. Az 1870-es évektől Kecskemét törvényhatósági jogú város, jelentős önkormányzati hatáskörrel. A kedvező külső körülmények mellett nagy egyéniségek, városépítő polgármesterek is kedvezően alakították a város jövőjét. Birtokszerzések, parcellázások, nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítés, a tanyai gazdaságok gyarapodása, vasútépítések, híres piacok és jelentős export jellemezte ezt az időszakot. A századfordulóra Kecskemét a baracktermesztés és a szecesszió városa. A gazdaságban a mezőgazdasági jelleg mellett megjelentek a gyárak, ipari üzemek. 1950-ben lett a területileg legnagyobb magyarországi megye - Bács-Kiskun
– székhelye, jelenleg is a térség oktatási, kulturális, közigazgatási és ipari központja, 2012-től kiemelt járműipari központ.
Előlap:Az előoldalon a Városháza impozáns épületének Kossuth tér felőli ábrázolása látható, a tér egy részletével. Az épületábrázolás előterében, jobb oldalon rejtette el mesterjegyét az előoldalt tervező Kereszthury Gábor iparművész. Az előlapon találhatók az emlékérmék kötelező alaki kellékei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 3000 értékjelzés, a FORINT felirat, a „2022” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel.
Hátlap:A hátoldalon a megye híres szülöttei - Petőfi Sándor, Kodály Zoltán, Katona József és Móra Ferenc arcképcsarnoka szerepel egy-egy kör alapon kiemelve. A portrékhoz rendelve találhatóak a hírességek kézjegyei.
A portrékat Bács-Kiskun megye határvonala köti össze, melyben egy pont jelöli Kecskemét földrajzi helyét. A hátoldalt tervező Vékony Fanni iparművész mesterjegyeMóra Ferenc ábrázolása mellett jobb oldalon található.
Az emlékérme harmadik oldalát a „MAGYARORSZÁG MEGYÉI, MEGYESZÉKHELYEI” szélfelirat díszíti, amely egymástól kötőjellel elválasztva, kétszer ismétlődik a finomrecéken. A sorozat további, jövőbeli darabjain a 2023. január 1-től hatályba lépő új közigazgatási megnevezések szerinti feliratok kerülnek majd elhelyezésre.