2024. évi V. László aranyforintja arany emlékérme VF

Az V. László aranyforintja elnevezésű emlékérme a Középkori magyar aranyforintok 1305-1526 gyűjtői emlékérme-sorozat nyolcadik tagja.

V. László négy hónappal apja, Habsburg Albert halála után született, 1440 februárjában. Nagykorúként 1453–1457 között uralkodott, azonban 1440-től koronázott király volt, akit az egész ország csak I. Ulászló halála után, 1445-ben ismert el királynak. Kiskorúsága idején Hunyadi János kormányzott helyette.

Előlap:Az emlékérme előlapján, középen, az V. László király által kibocsátott aranyforint hátoldalának ábrázolása látható, amelynek belső, körvonallal határolt középmezőjében a kezében rövid nyelű bárdot és országalmát tartó Szent László alakja jelenik meg. Az előlap szélén futó gyöngysorszegélyen belül, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG”, alsó köriratban az „50000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható, melyeket egy-egy virágmotívum választ el egymástól.

Hátlap:Az emlékérme hátlapján, középen – részben túlnyúlva a gyöngysorszegéllyel határolt, kör alakú, hálós mintázatú középmezőn – V. László trónszéken ülő alakja látható. Az ábrázolást az 1488-ban kiadott Thuróczi-krónika brünni kiadásában megjelent metszet ihlette. Alatta a király címere látható, V. László ábrázolásától balra a „BP.” verdejel, alatta a „2024” verési évszám, jobbra Soltra E. Tamás szobrászművész mesterjegye látható. A hátlap szélén futó gyöngysorszegélyen belül, köriratban „V. LÁSZLÓ 1453–1457 ARANYFORINTJA” felirat olvasható. Az érme széle sima.

2024. évi V. László aranyforintja színesfém emlékérme BU

Az V. László aranyforintja elnevezésű emlékérme a Középkori magyar aranyforintok 1305-1526 gyűjtői emlékérme-sorozat nyolcadik tagja.

Előlap:Az emlékérme előlapján, középen, az V. László király által kibocsátott aranyforint hátoldalának ábrázolása látható, amelynek belső, körvonallal határolt középmezőjében a kezében rövid nyelű bárdot és országalmát tartó Szent László alakja jelenik meg. Az előlap szélén futó gyöngysorszegélyen belül, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG”, alsó köriratban a “3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható, melyeket egy-egy virágmotívum választ el egymástól.

2024. évi V. László aranyforintja arany emlékérme piedfort VF

Az V. László aranyforintja elnevezésű emlékérme a Középkori magyar aranyforintok 1305-1526 gyűjtői emlékérme-sorozat nyolcadik tagja.

2022. évi Hunyadi János aranyforintja színesfém emlékérme BU

A Középkori Aranyforintok sorozat VII. Hunyadi János aranyforintja arany emlékérme. Hunyadi Jánost, korának leghatalmasabb főurát 1446 júniusában a budai országgyűlésen választották meg a magyar rendek V. László király kiskorúságának idejére kormányzónak. Az országgyűlés közel akkora hatalommal ruházta fel, mint amekkora a királynak volt, így Hunyadi János élhetett a pénzverés jogával is. A tisztséget 1452-ig viselte, majd lemondása után országos főkapitányként és a királyi jövedelmek kezelőjeként szolgált tovább. Számtalan fegyverténye közül talán a legismertebb 1456 nyarán történt, amikor felmentette a török ostrom alatt álló Nándorfehérvárt, mai nevén Belgrádot, és a támadókat visszavonulásra kényszerítette. Az ostromot követő pestisjárványban halt meg 1456. augusztus 11-én. Hunyadi János kormányzósága alatt – az ezüstpénzek mellett – több változatban alapvetően két aranyforinttípust veretett a nagybányai verdében. Mindkét típus hátlapján Szent László király alakja látható, kétoldalt verdejeggyel, a különbség az előlapi címerábrázolásban figyelhető meg. Míg az egyik típuson a négyrészű címerpajzsban a magyar vágások, az apostoli kettős kereszt és a Hunyadi-holló szerepel, a másikon a kettős kereszt helyett a cseh oroszlán látható.Emlékérméjének minden gyűjteményben ott a helye! A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet! Befektetők figyelmébe is ajánljuk!

Előlap: Az emlékérmék előlapját a Hunyadi János kormányzó által kibocsátott aranyforint Szent Lászlót ábrázoló hátlapi éremképének pontos mása díszíti. Az emlékérme előoldalán külső köríven helyezkednek el a kötelező alaki kellékek: felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alsó köriratban az 50 000 FORINT értékjelzés, az érme vízszintes középtengelyén bal oldalon a BP. verdejel, jobb oldalon a 2022 verési évszám.

Hátlap:Az emlékérme hátoldalán Hunyadi János kormányzó alakja jelenik meg, amelyet a Thuróczi-krónika 1488. évi brünni kiadásának metszete ihletett. Az érmeképen azonban nem Hunyadi pajzsa, hanem az általa kibocsátott aranyforint négyosztatú címert megjelenítő előlapja látható. A címeren az első és a negyedik mezőben a magyar vágások, a másodikban a kettős kereszt, a harmadikban a Hunyadi család címerállata, a holló jelenik meg. A hátoldalt két félkörirat keretezi: fent a HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓ és a kormányzóságának időszakát jelölő 1446–1452 évszám, lent az ARANYFORINTJA felirat. A két félköriratot Király Fanni mesterjegye választja el.

Keresőszavak:

2022. évi Hunyadi János aranyforintja arany emlékérme VF

A Középkori Aranyforintok sorozat VII. Hunyadi János aranyforintja arany emlékérme. Hunyadi Jánost, korának leghatalmasabb főurát 1446 júniusában a budai országgyűlésen választották meg a magyar rendek V. László király kiskorúságának idejére kormányzónak. Az országgyűlés közel akkora hatalommal ruházta fel, mint amekkora a királynak volt, így Hunyadi János élhetett a pénzverés jogával is. A tisztséget 1452-ig viselte, majd lemondása után országos főkapitányként és a királyi jövedelmek kezelőjeként szolgált tovább. Számtalan fegyverténye közül talán a legismertebb 1456 nyarán történt, amikor felmentette a török ostrom alatt álló Nándorfehérvárt, mai nevén Belgrádot, és a támadókat visszavonulásra kényszerítette. Az ostromot követő pestisjárványban halt meg 1456. augusztus 11-én.
Hunyadi János kormányzósága alatt – az ezüstpénzek mellett – több változatban alapvetően két aranyforinttípust veretett a nagybányai verdében. Mindkét típus hátlapján Szent László király alakja látható, kétoldalt verdejeggyel, a különbség az előlapi címerábrázolásban figyelhető meg. Míg az egyik típuson a négyrészű címerpajzsban a magyar vágások, az apostoli kettős kereszt és a Hunyadi-holló szerepel, a másikon a kettős kereszt helyett a cseh oroszlán látható.Emlékérméjének minden gyűjteményben ott a helye! A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet! Befektetők figyelmébe is ajánljuk!

Hátlap: Az emlékérme hátoldalán Hunyadi János kormányzó alakja jelenik meg, amelyet a Thuróczi-krónika 1488. évi brünni kiadásának metszete ihletett. Az érmeképen azonban nem Hunyadi pajzsa, hanem az általa kibocsátott aranyforint négyosztatú címert megjelenítő előlapja látható. A címeren az első és a negyedik mezőben a magyar vágások, a másodikban a kettős kereszt, a harmadikban a Hunyadi család címerállata, a holló jelenik meg. A hátoldalt két félkörirat keretezi: fent a HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓ és a kormányzóságának időszakát jelölő 1446–1452 évszám, lent az ARANYFORINTJA felirat. A két félköriratot Király Fanni mesterjegye választja el.

2022. évi Hunyadi János aranyforintja arany emlékérme piedfort VF

A Középkori Aranyforintok sorozat VII. Hunyadi János aranyforintja arany emlékérme. Hunyadi Jánost, korának leghatalmasabb főurát 1446 júniusában a budai országgyűlésen választották meg a magyar rendek V. László király kiskorúságának idejére kormányzónak. Az országgyűlés közel akkora hatalommal ruházta fel, mint amekkora a királynak volt, így Hunyadi János élhetett a pénzverés jogával is. A tisztséget 1452-ig viselte, majd lemondása után országos főkapitányként és a királyi jövedelmek kezelőjeként szolgált tovább. Számtalan fegyverténye közül talán a legismertebb 1456 nyarán történt, amikor felmentette a török ostrom alatt álló Nándorfehérvárt, mai nevén Belgrádot, és a támadókat visszavonulásra kényszerítette. Az ostromot követő pestisjárványban halt meg 1456. augusztus 11-én.
Hunyadi János kormányzósága alatt – az ezüstpénzek mellett – több változatban alapvetően két aranyforinttípust veretett a nagybányai verdében. Mindkét típus hátlapján Szent László király alakja látható, kétoldalt verdejeggyel, a különbség az előlapi címerábrázolásban figyelhető meg. Míg az egyik típuson a négyrészű címerpajzsban a magyar vágások, az apostoli kettős kereszt és a Hunyadi-holló szerepel, a másikon a kettős kereszt helyett a cseh oroszlán látható.Emlékérméjének minden gyűjteményben ott a helye! A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet! Befektetők figyelmébe is ajánljuk!

Hátlap: Az emlékérme hátoldalán Hunyadi János kormányzó alakja jelenik meg, amelyet a Thuróczi-krónika 1488. évi brünni kiadásának metszete ihletett. Az érmeképen azonban nem Hunyadi pajzsa, hanem az általa kibocsátott aranyforint négyosztatú címert megjelenítő előlapja látható. A címeren az első és a negyedik mezőben a magyar vágások, a másodikban a kettős kereszt, a harmadikban a Hunyadi család címerállata, a holló jelenik meg. A hátoldalt két félkörirat keretezi: fent a HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓ és a kormányzóságának időszakát jelölő 1446–1452 évszám, lent az ARANYFORINTJA felirat. A két félköriratot Király Fanni mesterjegye választja el.

2020. évi I. Ulászló színesfém emlékérme BU

"Középkori Aranyforintok sorozat VI. I. Ulászló aranyforintja arany emlékérme
A Középkori magyar aranyforintok gyűjtői emlékérme sorozat VI. tagja I. Ulászló arany forintja emlékérmén. I. Ulászló - lengyelül: Władysław III Warneńczyk (1424- 1444) Lengyelország királya 1434-től, Magyarország királya 1440-től haláláig. Apja II. Ulászló lengyel király, a Jagelló-ház első jelentős uralkodója, anyja II. Ulászló negyedik felesége, Holszański Zsófia királyné volt. Az első Jagelló a magyar trónon.Emlékérméjének minden gyűjteményben ott a helye! A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet! Befektetők figyelmébe is ajánljuk!"

Előlap: Az emlékérme előlapjának fő motívumaként, kissé aszimmetrikusan elhelyezve, I. Ulászló aranypénzein szereplő négyrészű címer jelenik meg a középkori veretekre jellemző kissé szabálytalan gyöngysorral határolva. A négyrészű címer Zsigmond uralkodásától kezdve az aranyforintok jellemző éremképi eleme, amely a családi és a magyar királyság címerelemeit (magyar vágások és kettős kereszt) egyesíti. I. Ulászló pénzeit elődei aranyforintjától a családi címerelemként megjelenő lengyel sas és a litván lovag ábrázolása különbözteti meg markánsan. Az előoldal másik pénztörténeti utalása az 1400-as évek jellegzetes pénzverő figuráját megjelenítő ábrázolás, amely a korhű verési technikát mutatja be. Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérme kötelező alaki kellékei: felső félköriratban a MAGYARORSZÁG felirat, bal alsó negyedköriratban a 2000 FORINT értékjelzés, a vízszintes középtengelyen 2 egymás alatti sorban a verési évszám és a BP. verdejegy.

Hátlap:Az emlékérmék hátlapján I. Ulászló aranyforintjának ábrázolása jelenik meg, azzal a módosítással, hogy Szent László alakját az emlékérmét tervező Tóth Zoltán ötvösművész felnagyítva kiemelte az eredeti veret ábrázolásából. A veret körül külső körgyűrűbe szerkesztve felső köriratként az „I. ULÁSZLÓ ARANYFORINTJA” felirat olvasható, alsó köriratként az 1440 és az 1444 évszámok utalnak I. Ulászló magyarországi uralkodásának idejére. A felső és alsó köriratot bal oldalon egy kör alakú díszítőmotívum, jobb oldalon Tóth Zoltán mesterjele választja el.

2020. évi I. Ulászló aranyforintja arany emlékérme VF

"Középkori Aranyforintok sorozat VI. I. Ulászló aranyforintja arany emlékérme
A Középkori magyar aranyforintok gyűjtői emlékérme sorozat VI. tagja I. Ulászló arany forintja emlékérmén. Emlékérméjének minden gyűjteményben ott a helye! A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet! Befektetők figyelmébe is ajánljuk!"

Előlap: Az emlékérme előlapjának fő motívumaként, kissé aszimmetrikusan elhelyezve, I. Ulászló aranypénzein szereplő négyrészű címer jelenik meg a középkori veretekre jellemző kissé szabálytalan gyöngysorral határolva. A négyrészű címer Zsigmond uralkodásától kezdve az aranyforintok jellemző éremképi eleme, amely a családi és a magyar királyság címerelemeit (magyar vágások és kettős kereszt) egyesíti. I. Ulászló pénzeit elődei aranyforintjától a családi címerelemként megjelenő lengyel sas és a litván lovag ábrázolása különbözteti meg markánsan. Az előoldal másik pénztörténeti utalása az 1400-as évek jellegzetes pénzverő figuráját megjelenítő ábrázolás, amely a korhű verési technikát mutatja be. Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérme kötelező alaki kellékei: felső félköriratban a MAGYARORSZÁG felirat, bal alsó negyedköriratban az 50000 FORINT értékjelzés, a vízszintes középtengelyen 2 egymás alatti sorban a verési évszám és a BP. verdejegy.

2020. évi I. Ulászló aranyforintja arany emlékérme piedfort VF

"Középkori Aranyforintok sorozat - I. Ulászló aranyforintja négyszeres súlyú piedfort (vastagveret) arany emlékérme
A Középkori magyar aranyforintok gyűjtői emlékérme sorozat VI. tagja I. Ulászló arany forintja emlékérmén. Emlékérméjének minden gyűjteményben ott a helye! A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet! Befektetők figyelmébe is ajánljuk!"

Előlap: Az emlékérme előlapjának fő motívumaként, kissé aszimmetrikusan elhelyezve, I. Ulászló aranypénzein szereplő négyrészű címer jelenik meg a középkori veretekre jellemző kissé szabálytalan gyöngysorral határolva. A négyrészű címer Zsigmond uralkodásától kezdve az aranyforintok jellemző éremképi eleme, amely a családi és a magyar királyság címerelemeit (magyar vágások és kettős kereszt) egyesíti. I. Ulászló pénzeit elődei aranyforintjától a családi címerelemként megjelenő lengyel sas és a litván lovag ábrázolása különbözteti meg markánsan. Az előoldal másik pénztörténeti utalása az 1400-as évek jellegzetes pénzverő figuráját megjelenítő ábrázolás, amely a korhű verési technikát mutatja be. Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérme kötelező alaki kellékei: felső félköriratban a MAGYARORSZÁG felirat, bal alsó negyedköriratban az 50000 FORINT értékjelzés, a vízszintes középtengelyen 2 egymás alatti sorban a verési évszám és a BP. verdejegy.

2018. évi Habsburg Albert aranyforintja arany emlékérme VF

Középkori Aranyforintok sorozat V. Habsburg Albert aranyforintja arany emlékérme A Középkori magyar aranyforintok gyűjtői emlékérme sorozat V. tagja Habsburg Albert arany forintja emlékérmén. 1437. december 18-án választották meg Magyarország királyának V. Albert osztrák főherceget, Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) vejét, az első Habsburgot, aki fejére tehette a Szent Koronát. Albert (ur. 1437-1439) alig több mint másfél évig uralkodott. Emlékérméjének minden gyűjteményben ott a helye! A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet! Befektetők figyelmébe is ajánljuk!

Előlap: Az emlékérme előlapjának központi motívumát Albert magyar királyként 1439-től vert második aranyforint-típusának előlapi címerábrázolása ihlette, amelyet korabeli verde- és mesterjegyek vesznek körül. A középkori veret előlapján gyöngykörben négyrészű címerpajzs látható, a benne lévő magyar vágások, a cseh oroszlán, az osztrák pólya és a morva sas Albert uralkodói címeire utalnak. A címert a korabeli aranypénzek hátlapján megtalálható verde- és mesterjegyekből vett válogatás veszi körül, amelyek (az óra járása szerinti irányban) a következő városokra és személyekre vonatkoznak: P – Polner Konrád körmöcbányai kamaraispán, S – ismeretlen személy vagy verdehely, bárány – Lemmel János szebeni kamaraispán, PR ligatúra – Pfeffersach Miklós szebeni kamaraispán, valamint R betű kereszttel – Rudel Konrád körmöcbányai kamaraispán jegye. Az emlékérme előoldalán külső köríven helyezkednek el a kötelező alaki kellékek: felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alsó köriratban az 50 000 FORINT értékjelzés, az érme vízszintes középtengelyén bal oldalon a BP. verdejel, jobb oldalon a 2018 verési évszám.

Hátlap:Az emlékérmék hátlapján is visszaköszön a külső körgyűrűs szerkezet, amelyben az ALBERT 1437–1439 ARANYFORINTJA feliratot bal oldalon egy rombusz alakú díszítőmotívum, jobb oldalon az emlékérmét tervező Király Fanni mesterjegye szakít meg. A hátlap fő motívumát Albert király első aranyforint-típusa hátlapi éremképének valósághű másolata adja: Szent László király szembenéző álló alakja, jobbjában bárd, baljában országalma, két oldalt h–bárány verde- és mesterjegy kombináció látható, amelyek közül az első jegy a pénzverdének helyet adó Szeben (németül Hermannstadt) városának kezdőbetűje, míg a bárány a pénzverésért felelős kamaraispán, Lemmel János címere.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, Arany Florin, aranyforint, befektetés, sorozat

2018. évi Habsburg Albert aranyforintja színesfém emlékérme BU

Középkori Aranyforintok sorozat V. Habsburg Albert aranyforintjának színesfém változata A Középkori magyar aranyforintok gyűjtői emlékérme sorozat V. tagja Habsburg Albert arany forintja emlékérmén. 1437. december 18-án választották meg Magyarország királyának V. Albert osztrák főherceget, Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) vejét, az első Habsburgot, aki fejére tehette a Szent Koronát. Albert (ur. 1437-1439) alig több mint másfél évig uralkodott. Emlékérméjének minden gyűjteményben ott a helye! A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet!

Előlap: Az emlékérme előlapjának központi motívumát Albert magyar királyként 1439-től vert második aranyforint-típusának előlapi címerábrázolása ihlette, amelyet korabeli verde- és mesterjegyek vesznek körül. A középkori veret előlapján gyöngykörben négyrészű címerpajzs látható, a benne lévő magyar vágások, a cseh oroszlán, az osztrák pólya és a morva sas Albert uralkodói címeire utalnak. A címert a korabeli aranypénzek hátlapján megtalálható verde- és mesterjegyekből vett válogatás veszi körül, amelyek (az óra járása szerinti irányban) a következő városokra és személyekre vonatkoznak: P – Polner Konrád körmöcbányai kamaraispán, S – ismeretlen személy vagy verdehely, bárány – Lemmel János szebeni kamaraispán, PR ligatúra – Pfeffersach Miklós szebeni kamaraispán, valamint R betű kereszttel – Rudel Konrád körmöcbányai kamaraispán jegye. Az emlékérme előoldalán külső köríven helyezkednek el a kötelező alaki kellékek: felső köriratban a MAGYARORSZÁG felirat, alsó köriratban a 2000 FORINT értékjelzés, az érme vízszintes középtengelyén bal oldalon a BP. verdejel, jobb oldalon a 2018 verési évszám.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, Arany Florin, színesfém, sorozat, 2018

2018. évi Habsburg Albert aranyforintja arany emlékérme piedfort VF

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, Arany Florin, aranyforint, befektetés, sorozat

2016. évi Zsigmond aranyforintja színesfém emlékérme BU

Középkori Aranyforintok sorozat - Zsigmond (1368-1437) aranyforintja színesfém változata
A Zsigmond aranyforintja elnevezésű emlékérme a Középkori magyar aranyforintok 1305-1526 gyűjtői emlékérme-sorozat negyedik tagja. Zsigmond király (uralkodott: 1387-1437 ) idején a magyar aranyforint sikeres fizetőeszközként működött, értéke megegyezett a firenzei aranyforintéval, a velencei dukátéval és magasabb volt, mint a rajnai aranyforinté. Zsigmond pénzein jelent meg először a négyelt címer. Zsigmond uralkodása alatt kiváló minőségű, művészi kivitelű aranyforintokat veretett. A késő középkori verdei pénzeket verde- és mesterjeggyel is ellátták. Az érme a rangos Coins Constellation 2017 elnevezésű versenyen Coin classic kategóriában I. helyezést kapott!

Előlap: Az előlap fő motívuma a Zsigmond király által kibocsátott első aranyforintok előlapjából kiemelt címerpajzs, amit egy gyöngysor vesz körbe. Az aranyforintok történetében érmeképi újítást jelentett a négyosztatú, hasított és vágott címerpajzs megjelenése az előlapon. A címerpajzson a magyar vágások, illetve a brandenburgi sas váltakozott, ezzel egyszerre utalva az országra valamint az uralkodóházra. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező érmeképi elemek is: felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban a 2000 értékjelzés és a „FORINT” felirat, a felső és az alsó köriratot bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2016” kibocsátási évszám választja el.

Hátlap:Az emlékérmék hátoldalán fő motívumként egy Zsigmond király pénzverésének kései korszakában megjelent aranyforint hátlapja került ábrázolásra, melyen a jobbjában bárdot, baljában országalmát tartó Szent László álló alakja, kétoldalt M–O betűk, Jemnisti Mikes budai kamaraispán jegye látható. A hátlapi Szent László-alak két oldalán lévő jegyek, amelyek lehettek akár betűk, akár címerek, a pénzverde helyére, illetve a pénzverésért felelős kamaraispán személyére utaltak. Így alakult ki Zsigmond korában a magyar jellegű verdejegy–mesterjegy-rendszer. Az emlékérmén ábrázolt aranyforint különleges veretnek számít a szent lábainál látható 13-as arab számjegy miatt. A szám valószínűleg emissziós jelölés, egyes kibocsátásokat arab számokkal különböztettek meg, de a számok jelentésének végleges megfejtése további kutatást igényel. Az emlékérme hátlapján felső köriratban ponttal elválasztva az uralkodó nevére és uralkodásának idejére utaló „ZSIGMOND •1387 – 1437”, alsó köriratban pedig az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot jobb oldalon a tervező, Soltra E. Tamás kis méretű mesterjegye választja el.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, arany florin, aranyforint, színesfém, sorozat, 2016

2016. évi Zsigmond aranyforintja arany emlékérme VF

Középkori Aranyforintok sorozat - Zsigmond (1368-1437) aranyforintja
A Zsigmond aranyforintja elnevezésű emlékérme a Középkori magyar aranyforintok 1305-1526 gyűjtői emlékérme-sorozat negyedik tagja. Zsigmond király (uralkodott: 1387-1437 ) idején a magyar aranyforint sikeres fizetőeszközként működött, értéke megegyezett a firenzei aranyforintéval, a velencei dukátéval és magasabb volt, mint a rajnai aranyforinté. Zsigmond pénzein jelent meg először a négyelt címer. Zsigmond uralkodása alatt kiváló minőségű, művészi kivitelű aranyforintokat veretett. A késő középkori verdei pénzeket verde- és mesterjeggyel is ellátták. Az érme a rangos Coins Constellation 2017 elnevezésű versenyen Coin classic kategóriában I. helyezést kapott!

Előlap: Az előlap fő motívuma a Zsigmond király által kibocsátott első aranyforintok előlapjából kiemelt címerpajzs, amit egy gyöngysor vesz körbe. Az aranyforintok történetében érmeképi újítást jelentett a négyosztatú, hasított és vágott címerpajzs megjelenése az előlapon. A címerpajzson a magyar vágások, illetve a brandenburgi sas váltakozott, ezzel egyszerre utalva az országra valamint az uralkodóházra. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező érmeképi elemek is: felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban az 50 000 értékjelzés és a „FORINT” felirat, a felső és az alsó köriratot bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2016” kibocsátási évszám választja el.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, Arany Florin, aranyforint, befektetés, sorozat

2016. évi Zsigmond aranyforintja arany emlékérme piedfort VF

Előlap: Az előlap fő motívuma a Zsigmond király által kibocsátott első aranyforintok előlapjából kiemelt címerpajzs, amit egy gyöngysor vesz körbe. Az aranyforintok történetében érmeképi újítást jelentett a négyosztatú, hasított és vágott címerpajzs megjelenése az előlapon. A címerpajzson a magyar vágások, illetve a brandenburgi sas váltakozott, ezzel egyszerre utalva az országra valamint az uralkodóházra. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező érmeképi elemek is: felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban az 50 000 értékjelzés és a „FORINT” felirat, a felső és az alsó köriratot bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2016” kibocsátási évszám választja el.
A piedfort változat peremirata „† SIGISMVNDI ∙ D ∙ G ∙ R ∙ VNGARIE” (Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország királya).

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, Arany Florin, aranyforint, befektetés, sorozat

2014. évi Mária aranyforintja színesfém emlékérme BU

Középkori Aranyforintok sorozat Mária (1382-1395) aranyforintja A Mária aranyforintja elnevezésű emlékérme a Középkori magyar aranyforintok 1305-1526 gyűjtői emlékérme-sorozat harmadik része. Az arany emlékérmén hatkaréjos peremben közös magyar-Anjou címert (előoldal) és Szent László királyt (hátoldal) ábrázoló, Mária által veretett aranyérme képét láthatjuk. Mária királynő rövid uralkodása (1382-1395) alatt az apja, I.(Nagy) Lajos által veretett aranyforintok kibocsátását folytatta. Az eltérés a két uralkodó pénzein az uralkodót megnevező feliratokban található. Mária pénzein ezen kívül egy sajátos, verdejegynek minősíthető jelölés is látható: egy körben kereszt motívum.

Előlap: Az emlékérme előlapjának szélén található gyöngysor-szegélyen belül, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG”, alsó köriratban – egymástól ponttal elválasztva – az „50 000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon, középen a „2014” verési évszám, jobb oldalon, középen a „BP.” verdejel választja el. A középmezőben – hatkaréjos, gótikus díszű keretben – a Mária királynő által kibocsátott aranyforint előlapja alapján készült érmeábrázolás látható.

Hátlap:Az emlékérme hátlapjának szélén található gyöngysor-szegélyen belül, felső köriratban a „MÁRIA” és az „1382-1395”, alsó köriratban az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon, középen Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye, jobb oldalon, középen egy pont választja el. A középmezőben a Mária királynő által kibocsátott aranyforint hátlapjának ábrázolása látható.

Keresőszavak:

2014. évi Mária aranyforintja arany emlékérme VF

Előlap: Az emlékérme előlapjának szélén található gyöngysor-szegélyen belül, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG”, alsó köriratban
– egymástól ponttal elválasztva – az „50 000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot bal oldalon,
középen a „2014” verési évszám, jobb oldalon, középen a „BP.” verdejel választja el.
A középmezőben – hatkaréjos, gótikus díszű keretben – a Mária királynő által kibocsátott aranyforint előlapja alapján készült érmeábrázolás látható.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, Arany Florin, aranyforint, befektetés, arany, sorozat

2012. évi I. Károly aranyforintja arany emlékérme piedfort VF

Középkori Aranyforintok sorozat
I. Károly (1301-1342) aranyforintja (Vastagveret/piedfort változat)
A Középkori magyar aranyforintok gyűjtői emlékérme sorozat első tagja I. Károly aranyforintja arany emlékérmén. Az Anjou-ház itáliai ágából származó Carobertót az Árpád-ház kihalásának évében, 1301-ben koronázták magyar királlyá. Nevéhez számos pénzügyi reform fűződik, közülük a legfontosabb az aranypénzverés bevezetése volt. A magyar aranyforint első írásbeli említése 1326-os keltezésű, így az első érmék készítését a kutatók 1325-re teszik. Az érme a firenzei aranyliliomos érme, a fiorino d'oro mintájára készült, ebből származik a forint elnevezés is. Minden gyűjteményben ott a helye!
A történelem rajongóinak felejthetetlen és értékes ajándék lehet! Befektetésnek is ajánljuk!

Előlap: Előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban – egy ponttal elválasztva – a „10 000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. Az alsó és a felső körirat között, bal oldalon a „2012” verési évszám, jobb oldalon a „Bp.” verdejel olvasható. A középmezőben I. Károly aranyforintjának előlapja alapján készült érmeábrázolás látható: KAROLV REX (Károly király) köriratban a firenzei liliom. A mintát – ahogy abban az időben minden európai pénzkibocsátó számára – az 1252-től vert, liliomos éremképe miatt Aranyliliomnak (fiorino d’oro – innen származik a forint elnevezés is) nevezett firenzei aranypénz adta.

Hátlap:Az emlékérme hátlapjának szélén, felső köriratban az „I. KÁROLY” felirat,
alsó köriratban uralkodásának ideje „1301-1342” olvasható. Az alsó és a felső körirat között, bal és jobb oldalon az Anjou-ház jelképét, az Anjou–liliomot ábrázoló díszítő motívum, a jobb oldali díszítő motívum alatt Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye látható. A középmezőben I. Károly aranyforintjának hátlapja alapján készült érmeábrázolás látható Firenze védőszentjének képével, körülötte S IOHANNES B (Keresztelő Szent János) felirattal. A hátlapi körirat végén kis korona található, amely egyes feltételezések szerint a budai verdét jelöli. Mivel azonban ez a jegy minden ismert példányon szerepel, nagyobb a valószínűsége annak, hogy magára a Magyar Királyságra mint kibocsátó államra utal, markánsan megkülönböztetve ezeket a pénzeket a firenzei forintoktól.
A piedfort veret a történelmi veretekkel azonos méretű, egy dukátos súlyú 2012. évi I.Károly aranyforintja elnevezésű arany emlékérme négyszeres súlyú változata. Peremén KAROLUS · REX · FLORENUS · 1325 felirat olvasható, amelyet egy Anjou-liliomot ábrázoló díszítő motívum zár le.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok,
Arany Florin, aranyforint, piedfort,
Vastagveret, befektetés

2013. évi I. Lajos aranyforintja arany emlékérme VF

Középkori Aranyforintok sorozat - I. Lajos (1342-1382) aranyforintja
A "Középkori magyar aranyforintok" sorozat második darabja I. Lajos aranyforintjára emlékezik. A magyar aranyforintok éremképe I. (Nagy) Lajos király uralkodása (1342–1382) idején alapvető átalakuláson ment keresztül. Az első aranypénzei még az apja, I. Károly (v. Károly Róbert) firenzei típusú aranypénzével egyeztek meg. A következő változaton az előoldalra a firenzei liliom helyett a magyar-Anjou címer került, a hátlapot továbbra is Szent János alakja díszítette. A harmadik típus hátlapjára az uralkodó által kiemelt tiszteletben részesített lovagkirály, Szent László álló alakja került, kezében legfontosabb attribútumával, a bárddal (az előoldalon maradt a címer). Az így kialakított éremkép kisebb változtatásokkal tovább élt egészen a 16. század végéig. Az MNB 2013.évi emlékérméjén Nagy Lajos érméi közül a Szent-László ábrázolású aranyveret került megörökítésre.

Előlap: Az emlékérme előlapjának szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG” és két oldalt ponttal elválasztva a „2013” felirat olvasható. A középmezőben – hatkaréjos, gótikus díszű keretben – egy rutapajzs ábrázolása látható, rajta egymás alatti vízszintes sorokban az „50 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „BP.” verdejel olvasható. A karéjokban és a rutapajzs felső sarkában az Anjou-ház jelképét, az Anjou-liliomot ábrázoló egy-egy díszítő motívum látható.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, aranyFlorin, aranyforint, befektetés

2013. évi I. Lajos aranyforintja arany emlékérme piedfort VF

Hátlap:Az emlékérme hátlapjának szélén, felső köriratban az „I. LAJOS 1342-1382” felirat, alsó köriratban az „ARANYFORINTJA” felirat olvasható. A felső és az alsó köriratot baloldalon, középen virágot ábrázoló díszítő motívum, jobb oldalon, középen Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye választja el. A középmezőben az I. Lajos által kibocsátott aranyforint előlapja alapján készült érmeábrázolás látható. A piedfort veret a történelmi veretekkel azonos átmérőjű, egy dukát súlyú 2013. évi I. Lajos aranyforintja elnevezésű arany emlékérme négyszeres súlyú változata. Peremén „+LODOVICI ∙ DEI ∙ GRATIA ∙ REGIS ∙ UNGARIAE" („Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya") szélfelirat olvasható.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok,
arany florin, aranyforint, piedfort,
vastagveret, befektetés

2012. évi I. Károly aranyforintja arany emlékérme VF

Középkori Aranyforintok sorozat - I. Károly (1301-1342) aranyforintja A Középkori magyar aranyforintok gyűjtői emlékérme sorozat első tagja I. Károly aranyforintja arany emlékérmén. Az Anjou-ház itáliai ágából származó Carobertót az Árpád-ház kihalásának évében, 1301-ben koronázták magyar királlyá. Nevéhez számos pénzügyi reform fűződik, közülük a legfontosabb az aranypénzverés bevezetése volt. A magyar aranyforint első írásbeli említése 1326-os keltezésű, így az első érmék készítését a kutatók 1325-re teszik. Az érme a firenzei aranyliliomos érme, a fiorino d'oro mintájára készült, ebből származik a forint elnevezés is.

Hátlap:Az emlékérme hátlapjának szélén, felső köriratban az „I. KÁROLY” felirat,
alsó köriratban uralkodásának ideje „1301-1342” olvasható.
Az alsó és a felső körirat között, bal és jobb oldalon az Anjou-ház jelképét, az Anjou–liliomot ábrázoló díszítő motívum, a jobb oldali díszítő motívum alatt Soltra E. Tamás tervezőművész mesterjegye látható. A középmezőben I. Károly aranyforintjának hátlapja alapján készült érmeábrázolás látható Firenze védőszentjének képével, körülötte S IOHANNES B (Keresztelő Szent János) felirattal. A hátlapi körirat végén kis korona található, amely egyes feltételezések szerint a budai verdét jelöli. Mivel azonban ez a jegy minden ismert példányon szerepel, nagyobb a valószínűsége annak, hogy magára a
Magyar Királyságra mint kibocsátó államra utal, markánsan megkülönböztetve ezeket a pénzeket a firenzei forintoktól.

Keresőszavak:középkor, történelem, királyok, aranyFlorin, aranyforint, befektetés