2025. évi “A szorgalmas és a rest leány” színesfém emlékérme - Magyar népmesék rajzfilmsorozat 4. elem

1977-ben kezdődött a Magyar népmesék rajzfilmsorozat készítése a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében, amely összesen 100 epizódjával, 12,5 órányi anyagával a népmesék világába olyan hitelesen vezeti be a nézőt, hogy 2020. október 15-én a Hungarikumok Gyűjteményébe, azon belül a kulturális örökségeink közé került, a következő indoklással: „A magyar népmesékben rejlő különleges képi, zenei világ és narratíva teszi egyedi értékké a rajzfilmsorozatot. A népmesék kedvessége, humora, ravaszsága, pajkossága hűen ábrázolja nemzetünk lelkét, érzéseit, valódi karakterét. Mindezek mellett, a határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar népmesék rajzfilmsorozat epizódjaiban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.” A szorgalmas és rest leány népmese mesei archetípusokat és a köztük lévő konfliktusokat jelenít meg, megmutatva azt az alapigazságot, hogy „a jó elnyeri méltó
jutalmát”. Az érmesorozat 2021-ben Mikulás Ferenc kezdeményezésére indult.

Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben A szorgalmas és a rest
leány című népmesében hírvivőként szereplő kendermagos kakas ábrázolása látható, alatta a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat főcíme alapján készült, stilizált népművészeti virágmotívummal. Az ábrázolás fölött a „Magyarország” felirat, az ábrázolástól balra, két sorban a „3000” értékjelzés – amelynek második számjegyén egy galamb stilizált ábrázolása látható – és a „forint” felirat, jobbra a „BP.” verdejel és a „2025” verési évszám olvasható, kézírással.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a népmese kulcsszereplői – bal oldalon a rest leány, jobb oldalon a szorgalmas leány – láthatók, háttérben a népmesében segítséget kérő, lankás domboldalon álló szőlőtőkével. Fölötte középen, három sorban – kézírással – „A szorgalmas és a rest leány” felirat, a felirattól balra egy galamb, jobbra egy pillangó stilizált ábrázolása látható. A hátlap alsó szélén, középen Imrei Boglárka tervezőművész mesterjegye olvasható.

2023. évi A só színesfém emlékérme - Magyar népmesék rajzfilmsorozat 3. elem

1977-ben kezdődött a Magyar népmesék rajzfilmsorozat készítése a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében, amely összesen 100 epizódjával, 12,5 órányi anyagával a népmesék világába olyan hitelesen vezeti be a nézőt, hogy 2020. október 15-én a hungarikumok gyűjteményébe, azon belül a kulturális örökségeink közé került a teljes meseszéria, a következő indoklással: „A magyar népmesékben rejlő különleges képi, zenei világ és narratíva teszi egyedi értékké a rajzfilmsorozatot. A népmesék kedvessége, humora, ravaszsága, pajkossága hűen ábrázolja nemzetünk lelkét, érzéseit, valódi karakterét. Mindezek mellett, a határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar népmesék rajzfilmsorozat epizódjaiban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.”
A Magyar népmesék rajzfilmsorozatot bemutató érmesorozat harmadik elemeként bocsátja ki a Magyar Nemzeti Bank „A só” megnevezésű emlékérmét, mely a rajzfilm-sorozatot indító ikonikus epizódot örökíti meg. Az emlékérme a rajzfilm képi világához illeszkedve, hűen visszaadja a népmese kulcsfigurái közti alapkonfliktust és annak feloldását, a szeretetteljes kibékülést. A színesfém érme elsődleges szerepe a Magyar népmesék rajzfilm-sorozat értékeinek méltó reprezentálása, a népmesei hagyományok megörökítése, és bár törvényes fizetőeszköz, a készpénz-forgalomban nem vesz részt.

Előlap: Az emlékérme előlapjának bal oldalán és alsó negyedében futó, stilizált népművészeti virágmotívumokat és galambábrázolást a Magyar népmesék rajzfilmsorozat főcíme ihlette, amelyet Arany János: Rege a Csodaszarvasról c. művének első sorai: „Száll a madár, ágrul ágra, / Száll az ének, szájrul szájra” inspiráltak. A főcímet idézi továbbá a jellegzetes zsinórírás, amellyel a tervezőművész az emlékérme kötelező elemeit (a „Magyarország” feliratot és a „3000 forint” értékjelzést, a „2023” kibocsátási évszámot, valamint a verés helyét jelölő „BP.” verdejelet) szerkesztette meg. Az előoldalon központi szerepet kap a királyi vár, ahonnan az atyai harag elűzte legkedvesebb lányát és a száműzött királylány, utalva A só című mese alapkonfliktusára. A jelenet szomorkás hangulatát a lemenő nap fényét visszaadó fényezés is fokozza. Az előoldalt tervező Vékony Fanni iparművész mesterjegye az előlap baloldali szélén, a középső tulipánmotívum fölött látható.
Hátlap: Az emlékérme hátlapja a konfliktus feloldásának jelenetét ábrázolja, a király és a királylány kibékülését, melyet a háttérben megjelenő királyfi tett lehetővé. A szintén zsinórírással megjelenő „A só” felirat helyezi kontextusba a hátoldalon megjelenő alakokat. A hátoldal bal szélén található továbbá az érmeoldalt tervező Szilos András iparművész mesterjegye.

2022. évi Király kis Miklós színesfém emlékérme - Magyar népmesék sorozat 2. elem

2021-ben a Magyar Nemzeti Bank az „Az égig érő fa” elnevezésű színesfém emlékérmével új sorozatot indított, melynek dedikált célja a magyar népmesék értékeinek bemutatása a rajzfilmsorozat képi világának megidézésével. Az emlékérme-sorozat indításának apropója kettős volt, egyrészt a Hungarikum Bizottság a Magyar Népmesék rajzfilmsorozatot felvette a hungarikumlistára, másrészt a rajzfilmsorozatot készítő Kecskeméti Rajzfilmstúdió 2021. június 23-án ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. A mesesorozat hungarikummá nyilvánításának indoklása megvilágítja ezeket az értékeket: „A magyar nép- mesékben rejlő különleges képi, zenei világ és narratíva teszi egyedi értékké a rajzfilmsorozatot. A népmesék kedvessége, humora, ravaszsága, pajkossága hűen ábrázolja nemzetünk lelkét, érzéseit, valódi karakterét. Mindezek mellett, határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar Népmesék rajzfilmsorozat epizódjaiban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.

Előlap: Az emlékérme előlapja a rajzfilmsorozat ikonikus főcímét eleveníti fel az előoldal bal oldalán futó népművészeti virágmotívumokkal és a galambábrázolással, valamint a jellegzetes zsinórírással, amellyel a tervezőművész az emlékérmék kötelező elemeit (két egymás alatti sorban a „MAGYARORSZÁG” feliratot és a „2000 forint” értékjelzést, illetve szintén 2 egymás alatti sorban a „2022” kibocsátási évszámot, valamint a „BP.” verdejelet) jelenítette meg. Fent középen a magyar mondavilágot megidéző nap-, jobb oldalon a hold- és 9 csillagmotívum teszik teljessé az előoldali érmeképet, melyek a népmesében is kiemelt szerepet kapnak, értük zajlik a küzdelem.
Hátlap: Az emlékérme hátoldala a Király kis Miklós című népmese egymással harcoló szereplőit jeleníti meg: a királyfi félalakos ábrázolása fölé magasodik a háromfejű, tűzokádó sárkány portréja. A sárkány ábrázolása alatt a jobb oldalon, két sorba törve a főcímet megidéző írott betűkkel a „Király kis Miklós” felirat olvasható. A királyfi alakjától jobbra, lent található a tervező, Vékony Fanni iparművész mesterjegye.

2021. évi Az égig érő fa színesfém emlékérme - Magyar népmesék rajzfilmsorozat 1. elem

2021-ben az MNB „Az égig érő fa” színesfém emlékérmével újsorozatot indít, mely dedikált célja a magyar népmesék értékeinekbemutatása a rajzfilmsorozat képi világának megidézésével.A kecskeméti rajzfilmstúdió egyik legnagyobb sikere a Magyar Népmesék, mely a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. A rajzfilmsorozat ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezetőtől származik;szakértője és stílusformáló rendezője, pedig Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt. A sorozat készítése 1977-ben kezdődött, összesen 100 epizód, 12,5 órányi anyag készült el, melyek megalkotásában Horváth Mária és Nagy Lajos rendezők is jelentős szerepet vállaltak. Az alkotók a képi anyag kialakításánál a történelmi Magyarország területéről 100 évvel ezelőtt összegyűjtött díszítőművészeti kincseket használták fel, a Kaláka együttes pedig magyar népdalokat dolgozott fel a kísérőzenéhez. A mesesorozat hungarikummá nyilvánításának indoklása megvilágítja ezeket az értékeket: „A magyar népmesékben rejlő különleges képi, zenei világ és narratíva teszi egyedi értékké a rajzfilmsorozatot. A népmesék kedvessége, humora, ravaszsága, pajkossága hűen ábrázolja nemzetünk lelkét, érzéseit, valódi karakterét. Mindezek mellett, határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar népmesék rajzfilmsorozat epizódjaiban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra,hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.

Előlap:Az emlékérme előoldalán a Magyar népmesék rajzfilmsorozat főcíme alapján készült ábrázolás, egy matyóhímzést idéző, körbefutó virágmotívum látható, melyen baloldalt egy galamb pihen meg. Az előlapon láthatóak a kötelező érmeképi elemek: a 2000 FORINT értékjelzés, a BP. verdejel, a MAGYARORSZÁG felirat és a 2021 verési évszám.
Hátlap:A hátlapon a háttérben az égig érő fa jelenik meg, előtte a táltos lovon ülő mesebeli főhős, a kanászból lett királyfi félalakos ábrázolása jelenik meg. Az ábrázolástól jobbra, fent, két sorba törve a főcímet megidéző írott betűkkel „Az égig érő fa” felirat olvasható. A központi motívumtól balra, lent található a tervező, Imrei Boglárka mesterjegye.