2024. évi Oláh György színesfém emlékérme BU
Oláh György kémiai Nobel-díját 1994-ben a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért, a karbokation-kémiához való hozzájárulásáért nyerte el. Oláh György felfedezésének jelentősége, hogy a korábban csak feltételezett karbokationok létét kísérletek során bizonyította, tulajdonságaikat vizsgálni tudta. A karbokationok és más elektronhiányos részecskék területén elért eredményei elméleti alapul szolgáltak új, korszerűbb szénhidrogén-kémiai eljárásokhoz. A különleges szerkezetű kationokkal kapcsolatos kutatásnak a szerkezeti kémiai ismeretek fejlődésén túl több gyakorlati haszna is volt. Felfedezésének köszönhetően új, a korábbinál nagyobb oktánszámú, ólommentes benzinfajtákat fejlesztettek ki, melyek gazdaságosabb előállíthatóságuk révén nemcsak a globális felmelegedés csökkentését segítik elő, hanem megoldást kínálnak a hagyományos energia- hordozók termelési költségeinek problémájára is. Az általa kidolgozott metanolgazdaság az energiaszektor, a közlekedés és vegyipar zöldítésének valós alternatíváját jelenti.
Előlap:A „Magyar származású Nobel-díjasok” sorozatban megjelenő érmék egyik oldalán a Nobel-díjas tudós ábrázolása jelenik meg a „NOBEL-DÍJ” felirattal, a díj odaítélésének évszámával, az érmék másik oldalán az az eredmény, kutatás kerül bemutatásra, amiért a Nobel-díjat kapta a kutató. Ennek szellemében az emlékérme előlapján központi motívumként, az Oláh György kutatásainak középpontjában álló, jellegzetes, stabil szerkezetű karbokation háromdimenziós modellje szerepel. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2024” verési évszám, valamint a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
Hátlap:A hátlapon a tudós félalakos ábrázolása látható, amint krétával a kezében a metanolgazdaság működését megalapozó körfolyamatot szemlélteti. A választott motívum egyszerre utal Oláh György oktatói tevékenységére, valamint arra a kutatási területre, amivel a Nobel-díj elnyerését követő években foglalkozott, és kutatóként kiérdemelte a „metanol-gazdaság atyja” jelzőt. A portrétól balra, két sorba szerkesztve a „NOBEL-DÍJ 1994” felirat, jobbra a szél ívét követve, az „OLÁH GYÖRGY” felirat olvasható. Az emlékérmét tervező Fritz Mihály szobrászművész mesterjele jobbra lent található.
2024. évi Oláh György ezüst emlékérme PP
Oláh György kémiai Nobel-díját 1994-ben a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért, a karbokation-kémiához való hozzájárulásáért nyerte el. Oláh György felfedezésének jelentősége, hogy a korábban csak feltételezett karbokationok létét kísérletek során bizonyította, tulajdonságaikat vizsgálni tudta. A karbokationok és más elektronhiányos részecskék területén elért eredményei elméleti alapul szolgáltak új, korszerűbb szénhidrogén-kémiai eljárásokhoz. A különleges szerkezetű kationokkal kapcsolatos kutatásnak a szerkezeti kémiai ismeretek fejlődésén túl több gyakorlati haszna is volt. Felfedezésének köszönhetően új, a korábbinál nagyobb oktánszámú, ólommentes benzinfajtákat fejlesztettek ki, melyek gazdaságosabb előállíthatóságuk révén nemcsak a globális felmelegedés csökkentését segítik elő, hanem megoldást kínálnak a hagyományos energia- hordozók termelési költségeinek problémájára is. Az általa kidolgozott metanolgazdaság az energiaszektor, a közlekedés és vegyipar zöldítésének valós alternatíváját jelenti.
Előlap:A „Magyar származású Nobel-díjasok” sorozatban megjelenő érmék egyik oldalán a Nobel-díjas tudós ábrázolása jelenik meg a „NOBEL-DÍJ” felirattal, a díj odaítélésének évszámával, az érmék másik oldalán az az eredmény, kutatás kerül bemutatásra, amiért a Nobel-díjat kapta a kutató. Ennek szellemében az emlékérme előlapján központi motívumként, az Oláh György kutatásainak középpontjában álló, jellegzetes, stabil szerkezetű karbokation háromdimenziós modellje szerepel. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2024” verési évszám, valamint a „7500” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
Hátlap:A hátlapon a tudós félalakos ábrázolása látható, amint krétával a kezében a metanolgazdaság működését megalapozó körfolyamatot szemlélteti. A választott motívum egyszerre utal Oláh György oktatói tevékenységére, valamint arra a kutatási területre, amivel a Nobel-díj elnyerését követő években foglalkozott, és kutatóként kiérdemelte a „metanol-gazdaság atyja” jelzőt. A portrétól balra, két sorba szerkesztve a „NOBEL-DÍJ 1994” felirat, jobbra a szél ívét követve, az „OLÁH GYÖRGY” felirat olvasható. Az emlékérmét tervező Fritz Mihály szobrászművész mesterjele jobbra lent található.
2024. évi Krausz Ferenc színesfém emlékérme BU
Krausz Ferenc móri születésű (1962. május 17.) magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében lézerfizika területén kezdte. Doktori fokozatát a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője. Krausz Ferenc 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 2022-ben elnyerte a fizikai Wolf-díjat. 2023-ban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huilliernek ítélte a fizikai Nobel-díjat „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
Előlap: Az ovális alakú emlékérme a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató emlékérme-sorozat 9. elemeként jelenik meg, éremképileg követve a sorozat tematikai koncepcióját. Az érme egyik oldalán a Nobel-díjas tudós ábrázolása jelenik meg a „NOBEL-DÍJ” felirattal és az odaítélés évszámával, míg a másik oldalon a kutatási eredmény kerül bemutatásra, amiért a Nobel-díjat kapta a kutató. Az emlékérme előlapján az attoszekundumos méréstechnika alapvető eszközével, az ún. Attosecond Streaking segítségével „letapogatott” fényimpulzus stilizált ábrázolása látható. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2024” verési évszám, valamint a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján Krausz Ferenc portréja látható. A portrétól balra, két egymás alatti sorban „NOBEL-DÍJ” felirat és a Nobel-díj odaítélésének évét jelöl ̋o 2023-as évszám olvasható, jobbra az emlékérmét tervező Bitó Balázs iparművész mesterjegye látható. A hátlap bal oldali szélén – a perem ívét követve – a „KRAUSZ FERENC” felirat olvasható.
2024. évi Krausz Ferenc ezüst emlékérme PP
Krausz Ferenc móri születésű (1962. május 17.) magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében lézerfizika területén kezdte. Doktori fokozatát a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője. Krausz Ferenc 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 2022-ben elnyerte a fizikai Wolf-díjat. 2023-ban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huilliernek ítélte a fizikai Nobel-díjat „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
Előlap: Az ovális alakú emlékérme a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató emlékérme-sorozat 9. elemeként jelenik meg, éremképileg követve a sorozat tematikai koncepcióját. Az érme egyik oldalán a Nobel-díjas tudós ábrázolása jelenik meg a „NOBEL-DÍJ” felirattal és az odaítélés évszámával, míg a másik oldalon a kutatási eredmény kerül bemutatásra, amiért a Nobel-díjat kapta a kutató. Az emlékérme előlapján az attoszekundumos méréstechnika alapvető eszközével, az ún. Attosecond Streaking segítségével „letapogatott” fényimpulzus stilizált ábrázolása látható. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2024” verési évszám, valamint a „7500” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
Hátlap: Az emlékérmék hátlapján Krausz Ferenc portréja látható. A portrétól balra, két egymás alatti sorban „NOBEL-DÍJ” felirat és a Nobel-díj odaítélésének évét jelöl ̋o 2023-as évszám olvasható, jobbra az emlékérmét tervező Bitó Balázs iparművész mesterjegye látható. A hátlap bal oldali szélén – a perem ívét követve – a „KRAUSZ FERENC” felirat olvasható.
2024. évi Karikó Katalin színesfém emlékérme BU
Karikó Katalin, az első magyar nőként díjazott biokémikus 1955. január 17-én született Szolnokon. A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett PhD-t 1982-ben, majd 1985-ig az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában végzett posztdoktori kutatásokat, melyeket a philadelphiai Temple Egyetemen, illetve a bethesdai National Institutes of Health-ben folytatott. 1989-2013 között oktatóként és kutatóként dolgozott a Pennsylvaniai Egyetemen (Philadelphia). Ezután a BioNTech RNA Pharmaceuticals cég alelnöke, később szenior alelnöke lett. 2023-ban Drew Weissmannel megosztva elnyerte az fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette. További kutatásainak középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll. Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, 10 akadémia, köztük az MTA tagja, továbbá a Széchenyi-díj és a Magyar Szent István-rend birtokosa. A Nobel-díj mellett eddig több mint 130 magyar és nemzetközi díjat és kitüntetést kapott a biokémia területén végzett úttörő és világviszonylatban is jelentős tevékenységének elismeréseként.
Előlap: A „Magyar származású Nobel-díjasok” sorozatban megjelenő érmék egyik oldalán a Nobel-díjas tudós ábrázolása jelenik meg a „NOBEL-DÍJ” felirattal, a díj odaítélésének évszámával, az érmék másik oldalán az az eredmény, kutatás kerül bemutatásra, amiért a Nobel-díjat kapta a kutató. Ennek szellemében a Karikó Katalin emlékérme előlapjának központi motívuma egy módosított messenger (hírvivő) Rio-nukleinsav molekula (mRNS) spirál stilizált ábrázolása. Az előlap jobb szélén, lent, az előlapot tervező Szilos András fémműves formatervező iparművész mesterjegye látható.
Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2024” verési évszám, valamint a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján Karikó Katalin portréja látható. A portrétól jobbra, három egymás alatti sorban a „Nobel-díj” felirat és a Nobel-díj odaítélésének évét jelölő 2023-as évszám szerepel. A hátlap bal oldali szélén – a perem ívét követve – a „KARIKÓ KATALIN” felirat olvasható, alatta a hátlapot tervező Fritz Mihály szobrászművész mesterjegye látható.
2024. évi Karikó Katalin ezüst emlékérme PP
Karikó Katalin, az első magyar nőként díjazott biokémikus 1955. január 17-én született Szolnokon. A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett PhD-t 1982-ben, majd 1985-ig az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában végzett posztdoktori kutatásokat, melyeket a philadelphiai Temple Egyetemen, illetve a bethesdai National Institutes of Health-ben folytatott. 1989-2013 között oktatóként és kutatóként dolgozott a Pennsylvaniai Egyetemen (Philadelphia). Ezután a BioNTech RNA Pharmaceuticals cég alelnöke, később szenior alelnöke lett. 2023-ban Drew Weissmannel megosztva elnyerte az fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért, ami a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását is lehetővé tette. További kutatásainak középpontjában a tumorokba injektált RNS, az autoimmun betegségek, valamint a rák elleni vakcináció áll. Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, 10 akadémia, köztük az MTA tagja, továbbá a Széchenyi-díj és a Magyar Szent István-rend birtokosa. A Nobel-díj mellett eddig több mint 130 magyar és nemzetközi díjat és kitüntetést kapott a biokémia területén végzett úttörő és világviszonylatban is jelentős tevékenységének elismeréseként.
Előlap: A „Magyar származású Nobel-díjasok” sorozatban megjelenő érmék egyik oldalán a Nobel-díjas tudós ábrázolása jelenik meg a „NOBEL-DÍJ” felirattal, a díj odaítélésének évszámával, az érmék másik oldalán az az eredmény, kutatás kerül bemutatásra, amiért a Nobel-díjat kapta a kutató. Ennek szellemében a Karikó Katalin emlékérme előlapjának központi motívuma egy módosított messenger (hírvivő) Rio-nukleinsav molekula (mRNS) spirál stilizált ábrázolása. Az előlap jobb szélén, lent, az előlapot tervező Szilos András fémműves formatervező iparművész mesterjegye látható.
Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2024” verési évszám, valamint a „7500” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján Karikó Katalin portréja látható. A portrétól jobbra, három egymás alatti sorban a „Nobel-díj” felirat és a Nobel-díj odaítélésének évét jelölő 2023-as évszám szerepel. A hátlap bal oldali szélén – a perem ívét követve – a „KARIKÓ KATALIN” felirat olvasható, alatta a hátlapot tervező Fritz Mihály szobrászművész mesterjegye látható.
2022. évi Békésy György színesfém emlékérme BU
Békésy György (1899 – 1972) az Egyesült Államokban élt magyar biofizikus, 1961-ben nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, az emberi hallószerv működésével foglalkozó kutatásaiért, a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért. Kutatómunkájának köszönhetően ismerhettük meg, hogyan hallunk. Az általa kifejlesztett audiométer működési elve alapján működnek a ma is használt hallásvizsgáló eszközök.
Előlap: Az emlékérme előlapja Békésy György kutatásának egyik legfőbb eredményét jeleníti meg, a környezetből érkező hanghullámok belső fül csigájában való terjedését ábrázolják. A fül csigájának ábrázolásába illesztve – apró betűkkel, illetve számokkal – belül a „BÉKÉSY GYÖRGY A BELSŐ FÜL CSIGÁJÁBAN LÉTREJÖVŐ INGERÜLETEK FIZIKAI MECHANIZMUSÁNAK FELFEDEZÉSÉÉRT KAPOTT FIZIOLÓGIAI ÉS ORVOSTUDOMÁNYI NOBEL-DÍJAT 1961-BEN” felirat, kívül hanghullámhossz jelölések – „200 Hz 400 Hz 600 Hz 800 Hz 1000 Hz 1500 Hz 2000 Hz 3000 Hz 4000 Hz 5000 Hz 7000 Hz 20000 Hz” – olvashatók. A jobb szélen, középen az előoldalt tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye látható. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2022” verési évszám, valamint a „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a Nobel-díjas tudós portréja látható, melyet kiegészít a portrétól balra, három egymás alatti sorban olvasható „BÉKÉSY GYÖRGY” „NOBEL-DÍJ ● 1961 ●” felirat. A hátlap jobb szélén látható az érmeoldalt tervező Kovács Zoltán szobrászművész mesterjegye.
2022. évi Kertész Imre színesfém emlékérme BU
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944 nyarán koncentrációs táborokba deportálták. Megjárta Buchenwaldot és Auschwitzot, 16 évesen szabadult. A kommunista diktatúra alatt távol tartotta magát az irodalmi élettől; zenés vígjátékok írásából és műfordításokból tartotta el magát. Első regényét, a diktatúra természetrajzát tükröző Sorstalanságot 1960-tól tizenhárom éven keresztül írta. A könyv csak 1975-ben jelenhetett meg, és a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. Művei az 1990-es évektől kerültek a hazai és a nemzetközi figyelem középpontjába. 2002. október 10-én az első magyar íróként irodalmi munkásságáért Nobel- díjat kapott. A Svéd Akadémia nyilatkozata szerint „Kertész álláspontjának hajthatatlansága világosan felismerhető stílusában, amely olyan, mint a szépnövésű galagonyasövény: tömör és tüskés a könnyelmű látogató előtt. Ezzel azonban feloldja az olvasót a kötelező érzelmek terhe alól, és egy különleges gondolati szabadságra csábít.” Életműve a regény, az esszé- és a naplóirodalom műfajában is kiemelkedő jelentőségű; könyvei immár több tucat nyelven olvashatók. Munkásságát számtalan nemzetközi díjjal jutalmazták, s hazájától is megkapta a legjelentősebb kitüntetéseket, előbb a Kossuth-díjat, majd a Szent István-rendet. Hosszas betegség után 2016. március 31-én hunyt el Budapesten.
Előlap:Az emlékérme előlapján a szárnyaló szabadság allegóriájának absztrakt, vonalas ábrázolása látható. Az előlapon találhatók az emlékérmék kötelező alaki kellékei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 2000 értékjelzés, a FORINT felirat, a „2022” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján az irodalmi Nobel-díjas író, műfordító félalakos portréja látható emblematikus kalapjával és sáljával, melyet kiegészít a portrétól balra, két egymás alatti sorban Kertész Imre kézjegye, valamint a „NOBEL-DÍJ ● 2002” felirat. A portrétól jobbra lent látható az emlékérmét tervező Holló István iparművész mesterjegye.
2022. évi Kertész Imre ezüst emlékérme PP
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944 nyarán koncentrációs táborokba deportálták. Megjárta Buchenwaldot és Auschwitzot, 16 évesen szabadult. A kommunista diktatúra alatt távol tartotta magát az irodalmi élettől; zenés vígjátékok írásából és műfordításokból tartotta el magát. Első regényét, a diktatúra természetrajzát tükröző Sorstalanságot 1960-tól tizenhárom éven keresztül írta. A könyv csak 1975-ben jelenhetett meg, és a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. Művei az 1990-es évektől kerültek a hazai és a nemzetközi figyelem középpontjába. 2002. október 10-én az első magyar íróként irodalmi munkásságáért Nobel- díjat kapott. A Svéd Akadémia nyilatkozata szerint „Kertész álláspontjának hajthatatlansága világosan felismerhető stílusában, amely olyan, mint a szépnövésű galagonyasövény: tömör és tüskés a könnyelmű látogató előtt. Ezzel azonban feloldja az olvasót a kötelező érzelmek terhe alól, és egy különleges gondolati szabadságra csábít.” Életműve a regény, az esszé- és a naplóirodalom műfajában is kiemelkedő jelentőségű; könyvei immár több tucat nyelven olvashatók. Munkásságát számtalan nemzetközi díjjal jutalmazták, s hazájától is megkapta a legjelentősebb kitüntetéseket, előbb a Kossuth-díjat, majd a Szent István-rendet. Hosszas betegség után 2016. március 31-én hunyt el Budapesten.
Előlap:Az emlékérme előlapján a szárnyaló szabadság allegóriájának absztrakt, vonalas ábrázolása látható. Az előlapon találhatók az emlékérmék kötelező alaki kellékei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 7500 értékjelzés, a FORINT felirat, a „2022” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján az irodalmi Nobel-díjas író, műfordító félalakos portréja látható emblematikus kalapjával és sáljával, melyet kiegészít a portrétól balra, két egymás alatti sorban Kertész Imre kézjegye, valamint a „NOBEL-DÍJ ● 2002” felirat. A portrétól jobbra lent látható az emlékérmét tervező Holló István iparművész mesterjegye.
2022. évi Békésy György ezüst emlékérme PP
Békésy György (1899 – 1972) az Egyesült Államokban élt magyar biofizikus, 1961-ben nyerte el a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, az emberi hallószerv működésével foglalkozó kutatásaiért, a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért. Kutatómunkájának köszönhetően ismerhettük meg, hogyan hallunk. Az általa kifejlesztett audiométer működési elve alapján működnek a ma is használt hallásvizsgáló eszközök.
Előlap: Az emlékérme előlapja Békésy György kutatásának egyik legfőbb eredményét jeleníti meg, a környezetből érkező hanghullámok belső fül csigájában való terjedését ábrázolják. A fül csigájának ábrázolásába illesztve – apró betűkkel, illetve számokkal – belül a „BÉKÉSY GYÖRGY A BELSŐ FÜL CSIGÁJÁBAN LÉTREJÖVŐ INGERÜLETEK FIZIKAI MECHANIZMUSÁNAK FELFEDEZÉSÉÉRT KAPOTT FIZIOLÓGIAI ÉS ORVOSTUDOMÁNYI NOBEL-DÍJAT 1961-BEN” felirat, kívül hanghullámhossz jelölések – „200 Hz 400 Hz 600 Hz 800 Hz 1000 Hz 1500 Hz 2000 Hz 3000 Hz 4000 Hz 5000 Hz 7000 Hz 20000 Hz” – olvashatók. A jobb szélen, középen az előoldalt tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye látható. Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2022” verési évszám, valamint a „7500” értékjelzés és a „FORINT” felirat.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a Nobel-díjas tudós portréja látható, melyet kiegészít a portrétól balra, három egymás alatti sorban olvasható „BÉKÉSY GYÖRGY” „NOBEL-DÍJ ● 1961 ●” felirat. A hátlap jobb szélén látható az érmeoldalt tervező Kovács Zoltán szobrászművész mesterjegye.
2018. évi Hevesy György színesfém emlékérme BU
Hevesy György (1885-1966) vegyész, a radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat alapozott meg: a nukleáris orvostudományt.
Előlap: Az emlékérme előlapjának központi motívumaként Hevesy György Nobel-díjas felfedezésének az orvosi diagnosztizálásban történő alkalmazása került ábrázolásra.
A radioaktív izotópos nyomjelzés révén egy elváltozás feltárását ábrázolja sematikusan a tervező egy pontokból (molekulákból) összeálló emberi alak, illetve a radioaktív nyomjelzés megjelenítésére alkalmazott körkörös pulzáló vonalak segítségével, melyeket az ezüst érméken szivárványhatás is erősít. Az előoldalon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező alaki kellékei: a 2000 FORINT értékjelzés, a MAGYARORSZÁG felirat, a 2018 verési évszám, valamint a BP. verdejegy.
Hátlap:Az emlékérme-hátlap központi motívuma Hevesy György félalakos portréja, melyet a HEVESY GYÖRGY NOBEL-DÍJ 1943 felső félkörirat, valamint A RADIOAKTÍV IZOTÓPOS NYOMJELZÉS KÉMIAI ALKALMAZÁSÁÉRT alsó félkörirat szegélyez, rávilágítva a Nobel-díj odaítélésének okára. Továbbá itt található az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán mesterjegye.
Keresőszavak:Nobel-díj, kémia, tudomány, színesfém, 2018, sorozat
2018. évi Hevesy György ezüst emlékérme PP
Hevesy György (1885-1966) vegyész, a radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat alapozott meg: a nukleáris orvostudományt.
Előlap: Az emlékérme előlapjának központi motívumaként Hevesy György Nobel-díjas felfedezésének az orvosi diagnosztizálásban történő alkalmazása került ábrázolásra. A radioaktív izotópos nyomjelzés révén egy elváltozás feltárását ábrázolja sematikusan a tervező egy pontokból (molekulákból) összeálló emberi alak, illetve a radioaktív nyomjelzés megjelenítésére alkalmazott körkörös pulzáló vonalak segítségével, melyeket az ezüst érméken szivárványhatás is erősít. Az előoldalon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező alaki kellékei: az 5000 FORINT értékjelzés, a MAGYARORSZÁG felirat, a 2018 verési évszám, valamint a BP. verdejegy.
Hátlap:Az emlékérme-hátlap központi motívuma Hevesy György félalakos portréja, melyet a HEVESY GYÖRGY NOBEL-DÍJ 1943 felső félkörirat, valamint A RADIOAKTÍV IZOTÓPOS NYOMJELZÉS KÉMIAI ALKALMAZÁSÁÉRT alsó félkörirat szegélyez, rávilágítva a Nobel-díj odaítélésének okára. Továbbá itt található az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán mesterjegye.
Keresőszavak:Nobel-díj, kémia, tudomány, ezüst, 2018, sorozat
2015. évi 90 éve kapott Nobel-díjat Zsigmondy Richárd színesfém emlékérme BU
Zsigmondy Richárd (1865-1929) a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért. A magyar Nobel-díjasokat bemutató emlékérme sorozat negyedik darabja. Tudományrajongónak ajánljuk!
Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben egy oldalról érkező fénysugarakat befogadó ultramikroszkóp ábrázolása látható. Az ábrázolás alatt a „2015” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme szélén, félköriratban, baloldalon „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, jobb oldalon a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, a bal oldali mezőben Zsigmondy Richárd portréja látható. A jobb oldali mezőben, egymás alatti vízszintes sorokban a „ZSIGMONDY”, a „RICHÁRD”, az „1865-1929”, a „NOBEL-DÍJ” és az „1925” felirat olvasható. Az emlékérme alsó szélén, a portré mellett
Király Fanni tervezőművész mesterjegye látható.
Keresőszavak:Nobel-díj, kémia, tudomány, színesfém, 2015, sorozat
2015. évi Zsigmondy Richárd ezüst emlékérme PP
Zsigmondy Richárd (1865-1929) a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért. A magyar Nobel-díjasokat bemutató emlékérme sorozat negyedik darabja. Tudományrajongónak ajánljuk!
Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben egy oldalról érkező fénysugarakat befogadó ultramikroszkóp ábrázolása látható. Az ábrázolás alatt a „2015” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme szélén, félköriratban, baloldalon „5000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, jobb oldalon a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, a bal oldali mezőben Zsigmondy Richárd portréja látható. A jobb oldali mezőben, egymás alatti vízszintes sorokban a „ZSIGMONDY”, a „RICHÁRD”, az „1865-1929”, a „NOBEL-DÍJ” és az „1925” felirat olvasható. Az emlékérme alsó szélén, a portré mellett
Király Fanni tervezőművész mesterjegye látható.
Keresőszavak:Nobel-díj, kémia, tudomány, ezüst, 2015, sorozat
2014. évi 100 éve nyerte el a Nobel-díjat Bárány Róbert színesfém emlékérme BU
Bárány Róbert (1876-1936) magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár. 1914-ben a belső fület érintő kutatásaiért orvosi Nobel-díjjal tüntették ki.
Előlap: Az emlékérme előlapjának szélén, alsó köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A jobb oldali mezőben csigalépcső ábrázolása látható, utalva a belső fül felépítésére. A bal oldali mezőben, a csigalépcső ívéhez zárt három vízszintes sorban az értékjelzés, a „FORINT” felirat, valamint a „BP.” verdejel és a „2014” verési évszám olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapjának szélén, alsó köriratban – egymástól ponttal elválasztva – a „NOBEL-DÍJ” és az „1914” felirat olvasható. A bal oldali mezőben, egymás alatti vízszintes sorokban a „BÁRÁNY”, a „RÓBERT” és az „1876-1936” felirat olvasható. A jobb oldali mezőben Bárány Róbert portréja látható, a portré jobb vállán Vékony Fanni tervezőművész mesterjegyével.
Keresőszavak:Nobel díj, tudósok, tudomány, színesfém, 2014, sorozat
2014. évi 100 éve nyerte el a Nobel-díjat Bárány Róbert ezüst emlékérme PP
Bárány Róbert (1876-1936) magyar származású osztrák orvos, egyetemi tanár tiszteletére megjelent emlékérme, mely a magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozatunk III. tagja, különleges ovális formával! Tudósok és tudomány-rajongók tökéletes ajándéka lehet!
Előlap: Az emlékérme előlapjának szélén, alsó köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A jobb oldali mezőben csigalépcső ábrázolása látható, utalva a belső fül felépítésére. A bal oldali mezőben, a csigalépcső ívéhez zárt három vízszintes sorban az értékjelzés, a „FORINT” felirat, valamint a „BP.” verdejel és a „2014” verési évszám olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapjának szélén, alsó köriratban – egymástól ponttal elválasztva – a „NOBEL-DÍJ” és az „1914” felirat olvasható. A bal oldali mezőben, egymás alatti vízszintes sorokban a „BÁRÁNY”, a „RÓBERT” és az „1876-1936” felirat olvasható. A jobb oldali mezőben Bárány Róbert portréja látható, a portré jobb vállán Vékony Fanni tervezőművész mesterjegyével.
Keresőszavak:Nobel díj, tudósok, tudomány, ezüst, sorozat, 2014
2013. évi 50 éve kapott Nobel-díjat Wigner Jenő Pál ezüst emlékérme PP
Wigner Jenő Pál (1902-1995) 1963-ban kapott megosztott fizikai Nobel-díjat az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásért, különösképpen az alapvető szimmetriaelvek felfedezése és alkalmazása révén. Emlékérménk a magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozatunk tagja, különleges ovális formával! Tudósok és tudomány-rajongók tökéletes ajándéka lehet!
Előlap: Az emlékérme előlapjának szélén, alsó köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A bal oldali mezőben, három egymás alatti vízszintes sorban a
„3000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, valamint a „BP.” verdejel és a „2013” verési évszám olvasható. A jobb oldali mezőben az atomszerkezet stilizált ábrázolása látható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapjának szélén, alsó köriratban a „NOBEL-DÍJ 1963 WIGNER JENŐ” felirat olvasható. A jobb oldali mezőben Wigner Jenő mellképének ábrázolása látható. A mellképtől balra, két egymás alatti vízszintes sorban a Wigner–Eckart-tétel képlete olvasható. A mellképtől jobbra, az emlékérme szélén Vékony Fanni tervezőművész mesterjegye látható.
Keresőszavak:Nobel díj, tudósok, tudomány, ezüst, sorozat
2012. évi 75 éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert ezüst emlékérme BU
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) magyar orvos, biokémikus. 1937-ben nyerte el a Nobel díjat, mindeddig egyedül olyan magyarként, aki itthon végzett tudományos tevékenységéért részesedett e magas kitüntetésben. Emlékérménk a magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozatunk tagja, különleges ovális formával!
Előlap: Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2012” verési évszám, valamint a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat. Fő motívumként két – előtérben egy egész, háttérben egy félbevágott – paradicsompaprika ábrázolása szerepel, utalva arra, hogy a szegedi paradicsompaprikából sikerült először nagyobb mennyiségben előállítani C-vitamint.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján Szent-Györgyi Albert portréja látható. A portrétól jobbra, négy egymás alatti vízszintes sorban a „LÁTNI, AMIT MINDENKI LÁT ÉS GONDOLNI, AMIT MÉG SENKI NEM GONDOLT.” felirat, alsó köriratban a „SZENT-GYÖRGYI ALBERT 1937 NOBEL-DÍJ” felirat olvasható. A portrétól jobbra Vékony Fanni tervezőművész mesterjegye található.
Keresőszavak:Nobel díj, tudósok, tudomány, ezüst, sorozat
2013. évi 50 éve kapott Nobel-díjat Wigner Jenő Pál ezüst emlékérme BU
Wigner Jenő Pál (1902-1995) 1963-ban kapott megosztott fizikai Nobel-díjat az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásért, különösképpen az alapvető szimmetriaelvek felfedezése és alkalmazása révén. Emlékérménk a magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozatunk tagja, különleges ovális formával! Tudósok és tudomány-rajongók tökéletes ajándéka lehet!
Előlap: Az emlékérme előlapjának szélén, alsó köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A bal oldali mezőben, három egymás alatti vízszintes sorban a
„3000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, valamint a „BP.” verdejel és a „2013” verési évszám olvasható. A jobb oldali mezőben az atomszerkezet stilizált ábrázolása látható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapjának szélén, alsó köriratban a „NOBEL-DÍJ 1963 WIGNER JENŐ” felirat olvasható. A jobb oldali mezőben Wigner Jenő mellképének ábrázolása látható. A mellképtől balra, két egymás alatti vízszintes sorban a Wigner–Eckart-tétel képlete olvasható. A mellképtől jobbra, az emlékérme szélén Vékony Fanni tervezőművész mesterjegye látható.
Keresőszavak:Nobel díj, tudósok, tudomány, ezüst, sorozat
2012. évi 75 éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert ezüst emlékérme PP
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) magyar orvos, biokémikus. 1937-ben nyerte el a Nobel díjat, mindeddig egyedül olyan magyarként, aki itthon végzett tudományos tevékenységéért részesedett e magas kitüntetésben. Emlékérménk a magyar Nobel-díjasokat bemutató sorozatunk tagja, különleges ovális formával!
Előlap: Az emlékérme előlapján találhatóak a kötelező éremképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „BP.” verdejel, a „2012” verési évszám, valamint a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat. Fő motívumként két – előtérben egy egész, háttérben egy félbevágott – paradicsompaprika ábrázolása szerepel, utalva arra, hogy a szegedi paradicsompaprikából sikerült először nagyobb mennyiségben előállítani C-vitamint.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján Szent-Györgyi Albert portréja látható. A portrétól jobbra, négy egymás alatti vízszintes sorban a „LÁTNI, AMIT MINDENKI LÁT ÉS GONDOLNI, AMIT MÉG SENKI NEM GONDOLT.” felirat, alsó köriratban a „SZENT-GYÖRGYI ALBERT 1937 NOBEL-DÍJ” felirat olvasható. A portrétól jobbra Vékony Fanni tervezőművész mesterjegye található.
Keresőszavak:Nobel díj, tudósok, tudomány, ezüst, sorozat