2023. évi Raoul Bott ezüst emlékérme PP
Raul Bott (1923-2005) Budapesten született, de élete nagy részét az Egyesült Államokban töltötte. Családja
1938-ban kivándorolt Kanadába. Tanulmányai során kezdetben az elektromosságtanra koncentrált, majd egyik professzorának hatására fordult érdeklődése a matematika felé. A kanadai McGill Egyetemről az amerikai Carnegie Mellon Egyetemre került, ahol 1947-ben elektromos hálózatok témában megszerezte doktori fokozatát. 1949-ben Hermann Weyl meghívására Princetonba került (Institute for Advanced Study), ahol 1949-51 és 1955-57 között kutatott. 1951 és 1959 között a michigani egyetemen tanított, 1959-től pedig a Harvard Egyetem professzora volt. Összesen 26 tanítványa doktorált a vezetése alatt, közülük ketten is megkapták a Fields érmet, a 40 év alatti matematikusok legrangosabb elismerését (Smale 1966, Quillen 1978). Doktori tanítványai között Szenes András volt az egyetlen magyar. 2000-ben, életének 77. évében, mély topológiai és differenciálgeometriai felfedezéseiért matematikai Wolf-díjban részesült.
Előlap: Az emlékérme előlapján egy felület differenciálgeometriájára utaló térbeli elem ábrázolása jelenik meg, utalva Raoul Bott ezen területen végzett kutatásaira. Az emlékérmét tervező Holló István iparművész mesterjegye a verdejel alatt található.Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 7500 FORINT értékjelzés, a 2023. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a matematikus időskori portréja látható. A portrétól jobbra Raoul Bott periodicitási tételét leíró „π n (0(∞))=π n+8 (0(∞))” képlet olvasható. A hátlap szélén, fent, köriratban – egymástól egy díszítő ponttal elválasztva – a „RAOUL BOTT”, valamint Raoul Bott matematikai díját és az odaítélés évét jelölő „WOLFDÍJ 2000” felirat olvasható.
2023. évi Raoul Bott színesfém emlékérme BU
Raul Bott (1923-2005) Budapesten született, de élete nagy részét az Egyesült Államokban töltötte. Családja 1938-ban kivándorolt Kanadába. Tanulmányai során kezdetben az elektromosságtanra koncentrált, majd egyik professzorának hatására fordult érdeklődése a matematika felé. A kanadai McGill Egyetemről az amerikai Carnegie Mellon Egyetemre került, ahol 1947-ben elektromos hálózatok témában megszerezte doktori fokozatát. 1949-ben Hermann Weyl meghívására Princetonba került (Institute for Advanced Study), ahol 1949-51 és 1955-57 között kutatott. 1951 és 1959 között a michigani egyetemen tanított, 1959-től pedig a Harvard Egyetem professzora volt. Összesen 26 tanítványa doktorált a vezetése alatt, közülük ketten is megkapták a Fields érmet, a 40 év alatti matematikusok legrangosabb elismerését (Smale 1966, Quillen 1978). Doktori tanítványai között Szenes András volt az egyetlen magyar. 2000-ben, életének 77. évében, mély topológiai és differenciálgeometriai felfedezéseiért matematikai Wolf-díjban részesült.
Előlap: Az emlékérme előlapján egy felület differenciálgeometriájára utaló térbeli elem ábrázolása jelenik meg, utalva Raoul Bott ezen területen végzett kutatásaira. Az emlékérmét tervező Holló István iparművész mesterjegye a verdejel alatt található.Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 3000 FORINT értékjelzés, a 2023. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a matematikus időskori portréja látható. A portrétól jobbra Raoul Bott periodicitási tételét leíró „π n (0(∞))=π n+8 (0(∞))” képlet olvasható. A hátlap szélén, fent, köriratban – egymástól egy díszítő ponttal elválasztva – a „RAOUL BOTT”, valamint Raoul Bott matematikai díját és az odaítélés évét jelölő „WOLFDÍJ 2000” felirat olvasható.
2023. évi Erdős Pál ezüst emlékérme PP
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, aki 1913. március 26-án született Budapesten. Csodagyerekként 4 évesen már háromjegyű számokkal szorzott és önállóan felfedezte a negatív számokat. Matematikai szereplésének első terepe a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenye volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem között ingázva folytatta tanulmányait, mindkét egyetem professzorainak (Fejér Lipót, Kürschák József, Kőnig Dénes) előadásait hallgatta. 1934-ben a zsidóüldözés elől emigrált, előbb Manchesterben kapott 4 éves posztdoktori állást, 1938-tól pedig a világhírű Princeton-i Institute for Advanced Study munkatársa lett. 1940 óta nem volt állandó lakhelye, életének utolsó 50-60 évét utazva töltötte. Angliában éppen úgy otthon érezte magát, mint az Egyesült Államokban, vagy hazájában, Budapesten. Négy kontinens nyolc akadémiájának tagja, mintegy 15 egyetemének díszdoktora volt. Egyetemek százain adott elő, matematikusok ezreinek munkásságát inspirálta. Egészen kivételes kutatói kvalitásait mutatja, hogy 1400 feletti publikációval és több, mint 24500 hivatkozással rendelkezik, valamint 500-nál több társszerzője volt, ami világcsúcs a matematikusok között. Már fi atal korában világhírre tett szert a Csebisev-tétel (amely szerint valamely pozitív egész szám és annak kétszerese között mindig van prímszám) meglepően egyszerű és elegáns bizonyításával. A kombinatorika kutatásának és alkalmazásának az egyik leginkább elismert egyénisége hazai és nemzetközi szinten is. 1983-ban, életének 70. évében, a számelmélet, kombinatorika, valószínűségszámítás, halmazelmélet és analízis terén elért számos eredményéért, valamint a világ matematikusaira személyesen kifejtett hatásáért matematikai Wolf-díjban részesült.
Előlap: Az emlékérme előlapján a matematikus munkásságára utaló elemek jelennek meg: központi motívumként a Csebisev-tételt leíró „n < p< 2n” képlet látható, amelyre a matematikus rövid és elegáns bizonyítást adott. A képlet hátterében egy prímspirál ábrázolása látható. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 7500 FORINT értékjelzés, a 2023. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a világhírű matematikus jellegzetes, félalakos portréja jelenik meg. Az ábrázolástól jobbra olvasható „WOLF-DÍJ • 1983” felirat, ami az emlékérme-sorozat tagjait összeköti, a neves matematikai díj odaítélésének évére utal. Alatta a matematikus neve, valamint az „1913-1996” születési és halálozási évszámok láthatók. A tervező Kovács Zoltán szobrászművész mesterjegye a portré mellett jobb oldalon került elhelyezésre.
2023. évi Erdős Pál színesfém emlékérme BU
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, aki 1913. március 26-án született Budapesten. Csodagyerekként 4 évesen már háromjegyű számokkal szorzott és önállóan felfedezte a negatív számokat. Matematikai szereplésének első terepe a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenye volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem között ingázva folytatta tanulmányait, mindkét egyetem professzorainak (Fejér Lipót, Kürschák József, Kőnig Dénes) előadásait hallgatta. 1934-ben a zsidóüldözés elől emigrált, előbb Manchesterben kapott 4 éves posztdoktori állást, 1938-tól pedig a világhírű Princeton-i Institute for Advanced Study munkatársa lett. 1940 óta nem volt állandó lakhelye, életének utolsó 50-60 évét utazva töltötte. Angliában éppen úgy otthon érezte magát, mint az Egyesült Államokban, vagy hazájában, Budapesten. Négy kontinens nyolc akadémiájának tagja, mintegy 15 egyetemének díszdoktora volt. Egyetemek százain adott elő, matematikusok ezreinek munkásságát inspirálta. Egészen kivételes kutatói kvalitásait mutatja, hogy 1400 feletti publikációval és több, mint 24500 hivatkozással rendelkezik, valamint 500-nál több társszerzője volt, ami világcsúcs a matematikusok között. Már fi atal korában világhírre tett szert a Csebisev-tétel (amely szerint valamely pozitív egész szám és annak kétszerese között mindig van prímszám) meglepően egyszerű és elegáns bizonyításával. A kombinatorika kutatásának és alkalmazásának az egyik leginkább elismert egyénisége hazai és nemzetközi szinten is. 1983-ban, életének 70. évében, a számelmélet, kombinatorika, valószínűségszámítás, halmazelmélet és analízis terén elért számos eredményéért, valamint a világ matematikusaira személyesen kifejtett hatásáért matematikai Wolf-díjban részesült.
Előlap: Az emlékérme előlapján a matematikus munkásságára utaló elemek jelennek meg: központi motívumként a Csebisev-tételt leíró „n < p< 2n” képlet látható, amelyre a matematikus rövid és elegáns bizonyítást adott. A képlet hátterében egy prímspirál ábrázolása látható. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 3000 FORINT értékjelzés, a 2023. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a világhírű matematikus jellegzetes, félalakos portréja jelenik meg. Az ábrázolástól jobbra olvasható „WOLF-DÍJ • 1983” felirat, ami az emlékérme-sorozat tagjait összeköti, a neves matematikai díj odaítélésének évére utal. Alatta a matematikus neve, valamint az „1913-1996” születési és halálozási évszámok láthatók. A tervező Kovács Zoltán szobrászművész mesterjegye a portré mellett jobb oldalon került elhelyezésre.
2022. évi Lax Péter ezüst emlékérme PP
Lax Péter magyar származású amerikai matematikus 1926. május 1-én született Budapesten. A matematikaprofesszor elsősorban alkalmazott matematikával foglalkozott, kutatási területei között pedig a parciális differenciálegyenletek elmélete, folyadékdinamika, számításelmélet emelkednek ki. Matematikai Wolf-díját 1987-ben szerezte az analízis és alkalmazott matematika területén elért kiemelkedő eredményeiért. 2005-ben az Abel-díjat ítélték neki a parciális differenciálegyenletek elméletének, alkalmazásának és számítógépes megoldásainak területén végzett úttörő munkásságáért. Lax Péter a New York Egyetemen szerzett diplomát, és ott is dolgozott élete nagy részében.
Előlap: Az emlékérme előlapján, Lax Péter életművére – az elméleti, az alkalmazott és a számítógépes matematika együttélésére – utalva, hullámzó víz és a hullámok mozgását modellező görbék ábrázolása látható. Az előlapon találhatóak a kötelező érmeképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 7500 értékjelzés, a FORINT felirat, a „2022” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján Lax Péter látható, amint egy képzeletbeli táblára ír. A hátlap szélén, köriratban, bal oldalon a − Lax Péter kiemelkedő matematikai díjait és az odaítélés évét jelölő − „WOLF-DÍJ 1987, ABEL-DÍJ 2005” felirat, fent a „LAX PÉTER” felirat olvasható, alatta a parciális deriválás matematikai szimbóluma. A hátlap szélén, lent – az ábrázolásba illesztve – az emlékérmét tervező Horváth Andrea iparművész mesterjegye található.
2022. évi Lax Péter színesfém emlékérme BU
Lax Péter magyar származású amerikai matematikus 1926. május 1-én született Budapesten. A matematikaprofesszor elsősorban alkalmazott matematikával foglalkozott, kutatási területei között pedig a parciális differenciálegyenletek elmélete, folyadékdinamika, számításelmélet emelkednek ki. Matematikai Wolf-díját 1987-ben szerezte az analízis és alkalmazott matematika területén elért kiemelkedő eredményeiért. 2005-ben az Abel-díjat ítélték neki a parciális differenciálegyenletek elméletének, alkalmazásának és számítógépes megoldásainak területén végzett úttörő munkásságáért. Lax Péter a New York Egyetemen szerzett diplomát, és ott is dolgozott élete nagy részében.
Előlap: Az emlékérme előlapján, Lax Péter életművére – az elméleti, az alkalmazott és a számítógépes matematika együttélésére – utalva, hullámzó víz és a hullámok mozgását modellező görbék ábrázolása látható. Az előlapon találhatóak a kötelező érmeképi elemek: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 2000 értékjelzés, a FORINT felirat, a „2022” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján Lax Péter látható, amint egy képzeletbeli táblára ír. A hátlap szélén, köriratban, bal oldalon a − Lax Péter kiemelkedő matematikai díjait és az odaítélés évét jelölő − „WOLF-DÍJ 1987, ABEL-DÍJ 2005” felirat, fent a „LAX PÉTER” felirat olvasható, alatta a parciális deriválás matematikai szimbóluma. A hátlap szélén, lent – az ábrázolásba illesztve – az emlékérmét tervező Horváth Andrea iparművész mesterjegye található.