2025. évi Budapest, Várnegyed színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 12. elem
A Budapest, Várnegyed Nemzeti Emlékhely az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leggazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től – az idegen megszállások idejétől eltekintve – a mindenkori magyar állam igazgatási és politikai központja. A 20. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a miniszterelnökség és néhány minisztérium épülete, valamint számos ország külképviselete is itt helyezkedett el. Napjainkban a magyar állam kulturális és reprezentációs központjának tekinthető, itt található többek között a Sándor-palota, a Miniszterelnökség, a Mátyás-templom, a Budavári Palotában működő Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria is. 2025-ben három jelentős építészeti évforduló kínál alkalmat a nemzeti emlékhelyeket bemutató, 2014 óta évente egy-egy elemmel bővülő színesfém emlékérme-sorozat Budapest Várnegyed Nemzeti Emlékhely tematikával történő folytatására: jövőre lesz 600 éve, hogy Zsigmond király özvegye, Cillei Borbála újjáépíttette a Budai Várat, 150 éve kezdődött a Várkert Bazár építése, és 120 éve indult a királyi palota mai arculatának kialakítása, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján.
Előlap: Az emlékérme előoldalának központi motívuma aszimmetrikus, hármas körtagolású kompozícióban, a Budavári Nagyboldog- asszony-templom (Mátyás-templom) ólomüvegablakát és az azt körbefogó falfestmény részletét jeleníti meg. A Schulek Frigyes terve alapján készült „Isten báránya” ólomüvegablak a nemzeti emlékhely szakrális, kulturális jellegére utal. Az előlapon találhatóak a törvényes fizetőeszközök kötelező elemei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „3000 FORINT” értékjelzés, a “2025” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán a Budapest Várnegyed Nemzeti Emlékhely távlati képe jelenik meg délkeletről ábrázolva: az előtérben a Várkert Bazár, háttérben a Budavári Palota, a Sándor-palota és a Budavári Nagyboldogasszony-templom látható, melyet a „BUDAPEST VÁRNEGYED NEMZETI EMLÉKHELY” felirat övez. Az éremképet a sorozat elemeit összekötő közös elem: a nemzeti emlékhelyek emblémája teszi teljessé. Az emlékérmét tervező Veres Gábor szobrászművész mesterjegye is a hátoldalon szerepel.
2024. évi Pannonhalmi Bencés Főapátság színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 11. elem
A Pannonhalmi Bencés Főapátság a magyar kereszténység bölcsője, hazánk fontos szellemi műhelye, 1996-tól a világ kulturális örökségének része. Híres iskolája ezeréves múltra tekint vissza, itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára is. A monostort 996-ban Géza fejedelem alapította Tours-i Szent Márton tiszteletére. Az 1003 körül felszentelt templom az első évszázadok során többször is leégett, a ma álló templomot a történelmi események miatt háromszor újjá kellett építeni. Írásos források alapján a templomot 1224-ben, 800 évvel ezelőtt állították helyre és szentelték fel. A monostor rövid történelmi megszakításoktól eltekintve 1028 éve folyamatosan a bencés szerzetesközösség otthona. Az egyedülálló, épségben megmaradt 800 éves középköri temploma ma is a szerzetesek imádságának helyszíne. A Főapátság 10 évvel ezelőtt 2014-ben, elsőként vált nemzeti emlékhellyé.
Előlap: Az emlékérme előlapján, körgyűrűvel határolt középmezőben a Pannonhalmi Bencés Főapátság alapítólevele, az első ismert magyar oklevél részletének ábrázolása látható. Az előoldal jobb oldalán – a körgyűrűt megszakítva – Stremeny Géza Pannonhalmi Szent Mórt ábrázoló szobra jelenik meg, amely a pannonhalmi Szent Márton-bazilika egyik támasztó pilléréből bontakozik ki. Az emlékérme hátlapján, körgyűrűvel határolt középmezőben a Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttesének és környezetének ábrázolása látható. Az előlapon találhatóak a törvényes fizetőeszközök kötelező elemei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „3000 FORINT” értékjelzés, a “2024” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: A hátlap szélén található körgyűrűn, köriratban–egymástól a nemzeti emlékhelyek emblémájával elválasztva – a „PANNONHALMI BENCÉS FŐAPÁTSÁG” és a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat olvasható.
2023. évi Katonai Emlékpark Pákozd színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 10. elem
A „Katonai Emlékpark Pákozd” nemzeti emlékhely az 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem első sorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. A pákozdi csatát kiemelt fontosságúnak ítélték a kortársak és az eseményt követő fél évszázad történeti irodalmának jeles képviselői is, ugyanis az önvédelmi harc kezdetének tekintették. Az első emlékmű felállítását 1874-ben kezdeményezte egy lelkes csoport, de ezt csak 1890-ben avathatták fel. A ma is látható obeliszket 1951-ben állították fel. A ma Pákozdon található Katonai Emlékpark (KEMPP) nem csak az 1848. szeptember 29-i csata emlékét őrzi. A 2002-ben létrejött park legfőbb célja, hogy bemutassa az elmúlt bő másfél évszázad történelmének magyar katonai hősiességét. Ezáltal Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelyévé vált. Doni kápolnája a második világháború magyar hősi halottai, míg a békefenntartók emlékműve az idegen földön békét fenntartó magyar katonák áldozatvállalása előtt tiszteleg.
Előlap: Az emlékérme előlapján az 1848. szeptember 29-én vívott pákozdi csata emlékére – Kiss Kovács Gyula szobrászművész által – 1951-ben alkotott obeliszk ábrázolása látható, háttérben a „Katonai Emlékpark Pákozd” nemzeti emlékhely környezetével és a Velencei-tóval. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 3000 FORINT értékjelzés, a 2023. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján, a középmezőben a „Katonai Emlékpark Pákozd” nemzeti emlékhely felülnézeti ábrázolása látható, melyet külső gyűrű övez. A külső gyűrűben, köriratban, fent a „KATONAI EMLÉKPARK • PÁKOZD”, lent a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat olvasható, bal oldalon a nemzeti emlékhelyek emblémája, jobb oldalon Molnár Mercédesz Dorisz tervezőművész mesterjegye látható.
2022. évi Székesfehérvár Romkert színesfém emlérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 9. elem
Székesfehérvár a középkori Magyarország politikai és kultikus központja, a királyok koronázásának és temetkezésének legfőbb színhelye. A székesfehérvári Romkert a magyar állam alapításának egyik legjelentősebb emlékhelye. I. István, államalapító szent királyunk a ma Koronázó térnek nevezett területen Szűz Mária tiszteletére építtetett prépostsági templomot, mely az uralkodó magánegyházaként működött. A Szentföldre tartó zarándokút mentén létrejövő királyi bazilika a középkori Magyar Királyság legjelentősebb helyszínévé, szakrális központjává vált, mivel itt koronázták meg uralkodóinkat. Törvényes uralkodó csak az lehetett, akit Fehérváron az esztergomi érsek koronázott meg a Szent Koronával. A templom 1018-as létrejötte és Fehérvár 1543-as török kézre kerülése közötti bő fél évezredben 38 királyunkat koronázták meg a bazilikában és közülük 15 itt is lelt végső nyugalomra, köztük maga Szent István is. A neki tulajdonított díszes kőkoporsó ma is látható a Romkertben. A királyi ereklyéknek is otthon adó koronázó bazilika a századok során több átalakításon esett át. Árpád-házi és Anjou királyaink egyaránt bővítették saját elképzeléseik szerint. Az utolsó nagy átépíttető pedig nem volt más, mint Hunyadi Mátyás, aki közel száz méteresre bővíttette a templomot. Az oszmán hódítást követő években a bazilikát kifosztották, sírjait megrongálták. Sorsát a tizenöt éves háború idején, 1601-ben történt lőporrobbanás pecsételte meg. A török alóli felszabadító háborúkat követően a Habsburg uralkodóknak nem állt érdekükben felújíttatni a magyar királyok koronázótemplomát. A maradványok csak a 19. század második felében kerültek ismét az érdeklődés középpontjába. Nagyszabású ásatások kezdődtek, melyek a feltárt bazilika épületét szabadtéri romkert formájában tették láthatóvá.
A székesfehérvári Romkert 2012 óta nemzeti emlékhelyünk.
Előlap: Az előoldal központi motívumaként Szent István szarkofágja hosszanti bal oldalának stilizált részletábrázolása látható. A középen látható kerub motívumot két oldalról csavarodó növényi rozetta határolja. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 2000 FORINT értékjelzés, a 2022. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: A hátoldalon az Emlékhely enyhén felülnézeti ábrázolása látható, melyen megjelenik a központi fogadó épületrész, középmezőben a kereszttel jelölt sírhely, bal oldalon pedig a Romkert kőfalának részlete. Az ábrázolás körül felső félköriratban a „SZÉKESFEHÉRVÁR”, alsó félköriratban a „NEMZETI EMLÉKHELY”, felette vízszintesen a „ROMKERT” felirat olvasható. A nemzeti emlékhelyek közös logója a hátoldal jobb alsó részénmtalálható. Az emlékérmét tervező Szabó Virágmszobrászművész mesterjegye az érmekép bal oldalán, a kőfalba rejtve került elhelyezésre.
2021. évi Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark színesfém emlékérme, patinázott – – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 8. elem
Az 55 hektáros Nemzeti Történeti Emlékpark Ópusztaszeren Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, nemzeti emlékhely. A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának ” helyszíne.
Az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark őrzi Feszty Árpád monumentális körképét: a magyarok bejövetelét, és egyben a magyarság nemzeti összetartozásának is meghatározó helyszíne az 1896-ban emelt Árpád-emlékművel és a 2012-ben állított emlékoszloppal.
Előlap:Az emlékérme előlapját az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban található millenniumi Árpád-emlékmű részlete díszíti.Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 2000 FORINT értékjelzés, a 2021. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján az Emlékpark emblematikus elemei: a Monostor alaprajza, az Árpád-emlékmű és a Rotunda ábrázolása jelenik meg erdős tájképpel a háttérben. Az emlékérme szélén, bal oldalon, az erdőábrázolásba illesztve a tervező Szabó Virág mesterjegye látható.
2020. évi Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 7. elem
A Debreceni Református Kollégium és a Nagytemplom szorosan összefonódó története olyan nemzeti emlékhelyet körvonalaz, amelyben egymás mellett jelenik meg a magyarországi reformátusok vallási türelemért folytatott küzdelme, a protestáns művelődés- és intézményrendszer fejlődése és virágzása, illetve a szabadságharc öröksége és a függetlenségi politikai hagyomány.
Előlap: Az emlékérme előlapján a középkorban a Református Nagytemplom helyén álló Szent András templom – zászlós, bárányos – boltozati zárókövének ábrázolása látható. A zászlóval ábrázolt bárány az emlékhely meghatározó szimbóluma, hiszen a motívum református jelképként a városi címerben is megjelenik. Az előlapon ábrázolt zárókövet a Debreceni Református Kollégium múzeuma őrzi. Alsó félköriratban a Kollégium latin nyelvű jelmondata, az ORANDO ET LABORANDO (Imádkozz és dolgozz!) szerepel. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek: a MAGYARORSZÁG felirat, a 2000 FORINT értékjelzés, a 2020. verési évszám és a BP. verdejel.
Hátlap: "Az emlékérme hátlapján a „Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium” nemzeti emlékhely épületeinek – a Református Nagytemplom tornyának, háttérben a Debreceni Református Kollégium épületének részlete – ábrázolása látható. A Kollégium épületének ábrázolása felett, három vízszintes sorban, a középvonalhoz igazítva a nemzeti emlékhelyek emblémája, a „NEMZETI” és az „EMLÉKHELY” felirat olvasható. Az emlékérme szélén, köriratban, fent a „REFORMÁTUS NAGYTEMPLOM ÉS
KOLLÉGIUM”, lent a „DEBRECEN” felirat olvasható. A köriratokat bal oldalon egy pont, jobb oldalon Tóth Zoltán tervezőművész mesterjegye választja el egymástól."
2018. évi Fiumei úti temető színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 5. elem
„Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 5. elem
Előlap: Az emlékérme előlapján a középmezőben a sírkert egyik legemblematikusabb, a temető logóját is ihlető szoborcsoportjának oldalnézeti ábrázolása látható: a Kossuth-mauzóleum tetején álló szoboregyüttes – a szabadság, az erő és a világosság szárnyas géniusza egyik kezében lobogó fáklyával és a magyar nemzet jelképeként a láncaitól megszabadított oroszlán – Stróbl Alajos alkotása. Itt találhatóak az emlékérmék kötelező alaki kellékei is: a 2000 FORINT értékjelzés, a MAGYARORSZÁG felirat, a 2018-as verési évszám, valamint a különleges biztonsági elemet is tartalmazó BP. verdejel.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, a középmezőben a Deák-mauzóleum és a hozzá vezető sétány ábrázolása látható, a háttérben sírokkal. A sétányt övező fasor a sírkert gazdag növényvilágára utal. A sétány ábrázolásában, egymás alatti két sorban a „FIUMEI ÚTI SÍRKERT” és a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat olvasható, a felirat fölött a nemzeti emlékhelyek emblémája, alatta Csikai Márta tervezőművész mesterjegye látható.
Keresőszavak:
2016. évi Rákoskeresztúri Újköztemető színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 3. elem
„Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 3. elem
Előlap: Az emlékérme előoldalán találhatóak a kötelező érmeképi elemek, a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 2000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, valamint a „2016” kibocsátási évszám, melyek minden törvényes fizetőeszköz kellékei. Az előlapon két stilizált kopjafa ábrázolása utal a nemzeti emlékhely részét képező 298-as és a 301-es parcella fejfáira.
Hátlap:Az emlékérme tematikai oldalán kiemelt helyet kapott a 301-es parcellát jelző parcellakő, mely mögött, a háttérben a Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellájában található kopjafák és egy harangláb ábrázolása látható. A hátoldal peremén körbefutó „RÁKOSKERESZTÚRI ÚJKÖZTEMETŐ NEMZETI EMLÉKHELY” feliratot a nemzeti emlékhelyek kettős csomós emblémája zárja le, amely közös elemként tűnik fel a sorozat korábban megjelent emlékérméin is.
Keresőszavak:
2017. évi Kossuth tér színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 4. elem
„Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 4. elem
Előlap: Az emlékérme előoldalának központi motívuma az Országház főbejáratánál található emblematikus bronz oroszlánszobrok egyike, valamint a nemzeti lobogó, Magyarország hivatalos állami jelképe, a magyarság egyik nemzeti szimbóluma. Az előlapon található a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 2000 forint értékjelzés, a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel, mely az emlékérme hamisítás elleni védelmét szolgálja, valamint a „2017” kibocsátási évszám, melyek minden törvényes fizetőeszköz kellékei.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján a budapesti Kossuth Lajos tér perspektivikus ábrázolása látható, a teret déli irányból nézve, hazánk egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelyét, az „Országházat és környékét” meghatározó épületekkel. A Kossuth tér Magyarország szimbolikus politikai központja, a legtöbb állami megemlékezés és ünnepség színtere, politikai tömegrendezvények helyszíne; helyet ad a hazánk államiságát és függetlenségét leginkább kifejező intézmény, az országgyűlés állandó épületének. Az Országház Steindl Imre tervei alapján készült el 1904-ben, neogótikus formájával az angol parlamentet felidézve. Impozáns kialakításával Budapest képét döntően meghatározó ikonikus épületté vált. A tér ábrázolását az emlékérmén „körbeöleli” a felső félköriratban olvasható „KOSSUTH TÉR”, és az alsó félköriratban szereplő „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat. Ugyancsak itt jelenik meg a nemzeti emlékhelyek kettős csomós emblémája, amely közös elemként a sorozat korábbi emlékérméit is díszíti.
Keresőszavak:
2015. évi Mohácsi Nemzeti Emlékhely színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 2. elem
„Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 2. elem
Előlap: Az emlékérme előlapján, a jobb oldali mezőben a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen található szélcsengős kopjafa részletének ábrázolása látható. Az ábrázolástól balra, fent, az emlékérme széléhez igazítva, két vízszintes sorban a „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, lent, az emlékérme szélén, köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. Az ábrázolástól jobbra, fent, köriratban a „BP.” verdejel és a „2015” verési évszám olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, a középmezőtől kissé jobbra egy, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen található kopjafa részletének ábrázolása látható. Az ábrázolástól balra a Mohácsi Nemzeti Emlékhely emblémája látható, az emlékérme szélén, köriratban a „MOHÁCSI NEMZETI EMLÉKHELY” felirat olvasható. Az ábrázolástól jobbra a nemzeti emlékhelyek emblémája látható, alatta, vízszintesen az „1526” évszám olvasható. Az emlékérme jobb alsó szélén Szabó Virág tervezőművész mesterjegye látható.
Keresőszavak:
2014. évi Somogyvár-Kupavár színesfém emlékérme, patinázott – „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – 1. elem
Szent László király 1091-ben Somogyváron alapította meg a Szent Egyed bencés monostort, amely fontos egyházi központtá vált a XII. században.
Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben a Somogyváron feltárt, griffmadarat formázó kő dombormű ábrázolása látható. Az emlékérme szélén, felső köriratban a „MAGYARORSZÁG”, alsó köriratban a „FORINT” felirat, fölötte vízszintesen a „2000” értékjelzés olvasható. Az emlékérme szélén, bal oldalon, középen a „BP.” verdejel, jobb oldalon, középen a „2014” verési évszám olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, középen a somogyvári Kupavár-hegyre épült Szent Egyed-bazilika és bencés apátság alaprajzának ábrázolása látható, háttérben a rekonstruált kerengő-részlet. Az emlékérme szélén, felső köriratban a „SOMOGYVÁR-KUPAVÁR”, alsó köriratban a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat olvasható. Az alsó és a felső köriratot bal oldalon, középen a nemzeti emlékhelyek emblémájának ábrázolása, jobb oldalon, középen Tóth Zoltán tervezőművész mesterjegye választja el.
Keresőszavak: