2025. évi Vöröskereszt egykori székháza színesfém emlékérme - „Nemzeti Hauszmann Program” emlékérme sorozat IV.
A Budavári Palotanegyed megújulásának egyik legkiemelkedőbb eredménye a Dísz tér 1-2. szám alatt álló egykori Vöröskereszt-székház újjáépítése a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Az eredeti épület 1901 és 1903 között épült a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete számára, Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján. A historizáló stílusban megalkotott, ötemeletes sarokpalota nemcsak reprezentatív székhely volt, hanembérlakásokat, valamint minisztériumi és diplomáciai irodákat is magában foglalt. Az épület gazdag díszítettségével és kupolás tömegével jól illeszkedett a Várnegyed eklektikus városképébe. A második világháború végén az épület megsérült, majd 1946-ban politikai döntés eredményeként elbontották. A terület jelentőségére való tekintettel a Nemzeti Hauszmann Program célul tűzte ki az épület rekonstrukcióját, amely végül 2021-ben vette kezdetét.
Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben a Budavári Palota Szent István-termének falikárpit-mintáját idéző két díszítőmotívum-sor ívelt ábrázolása látható, a díszítőmotívum-sorokat elválasztó két körív közötti gyöngysort középen megszakítva a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható. A díszítőmotívum-sorok ábrázolása alatt, az elő̋térben a Budavári Palota XIX–XX. századi századfordulós állapotot tükröző homlokzatának részlete látható. Az előlap szélén, fent, két sorban a „MAGYARORSZÁG” felirat és a „2025” verési évszám, bal oldalon a „BP.” verdejel olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a Vöröskereszt Egylet egykori székháza homlokzati díszítő elemeinek, valamint egyik oroszlánfejes, posztamensen nyugvó oszlopának részlete látható, vonalas, makettszerű, illetve plasztikus ábrázolással. A hátlap szélén, lent, két sorban a „VÖRÖSKERESZT EGYLET EGYKORI SZÉKHÁZA” felirat olvasható, jobb oldalon Endrődy Zoltán tervezőművész mesterjegye látható.
2024. évi Főőrség színesfém emlékérme - „Nemzeti Hauszmann Program” emlékérme sorozat III.
A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy Magyarország kiemelkedő Értékű szellemi és kulturális öröksége, a Budavári Palotanegyed újra a 19-20. század fordulóján, a városrész fénykorában kialakult arcát mutassa úgy, ahogy azt Hauszmann Alajos építész megálmodta. Horthy Miklós kormányzóvá választása és a Habsburg-ház trónfosztása után alakult meg a Magyar Királyi Testőrség, amely megőrizte a korábbi testőrségek hagyományait és a kor követelményeinek megfelelően látta el a napi szolgálatot a Budai Várban. Az új testület feladatkörét kiterjesztették Horthy Miklós kormányzó és családtagjainak védelmére is. Az őrszolgálat számára 1853-1854 között külön főőrségi épületet emeltek a budai Várban, az elit katonák szolgálati helyén, melyet 1901-ben elbontottak. A Főőrség új épülete Hauszmann Alajos tervei alapján 1903-ra épült fel, trófeákkal és katonai sikereket ábrázoló reliefekkel és domborművekkel díszítették. A Főőrségi épület földszintjén a szolgálati helyiségek, míg az emeleten a katonák körletei kaptak helyet. A második világháborúban az épület megsérült, majd később lebontották. A ma látható épület 2020-ban épült újjá és a Királyi Palota Hunyadi udvarában található.
Előlap: Az emlékérme előlapján, középmezőben a Budavári Palota Szent István-termének falikárpit-mintáját idéző két díszítőmotívum-sor ívelt ábrázolása látható. A díszítőmotívum-sorok ábrázolása alatt, az előtérben a Budavári Palota 19-20. századi századfordulós állapotot
tükröző homlokzatának részlete látható. Az előlapon találhatóak a törvényes fizetőeszközök kötelező elemei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „3000 FORINT” értékjelzés, a “2024” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépített Főőrség épületrészletének – bal oldalon vonalas, középen makettszerű, jobb oldalon plasztikus – ábrázolása látható. Az épületábrázolás alatt a „FŐŐRSÉG” felirat olvasható. A hátlap szélén, jobb oldalon található az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye.
2023. évi Lovarda színesfém emlékérme - „Nemzeti Hauszmann Program” emlékérme sorozat II.
2019-ben a Nemzeti Hauszmann Program azzal a céllal indult, hogy Magyarország kiemelkedő értékű szellemi és kulturális öröksége, a Budavári Palotanegyed újra a 19-20. század fordulóján kialakult arcát mutassa úgy, ahogy azt Hauszmann Alajos építész megálmodta. A Program keretében építették újjá a közel 1500 négyzetméteres Lovardát, amely 2021-ben multifunkcionális rendezvénytérként nyílt meg. A Magyar Királyi Lovarda eredeti, neobarokk stílusú, de szecessziós jegyeket is viselő épülete 1899 és 1901 között készült el Hauszmann tervei alapján. Az épület magyar jellegét hangsúlyozandó, előtte állították fel ifj. Vastagh György négy méter magas Lovát fékező csikós szoborkompozícióját 1901-ben. A Lovardát 1938-ig az udvartartás használta, ezután az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolája is itt működött. Ünnepélyes lovasjátékokat, zenekari muzsikával kísért nyilvános bemutatókat tartottak benne. A második világháborúban megsérült épületet a kommunista hatalomátvétel után elbontották. Az újjáépített lovarda szerkezete követi az eredeti geometriát, de a mai előírások és az új funkciók is befolyásolták a kialakítását. A restaurálást követően a Csikós udvar névadója, a Lovát fékező csikós szobra is visszaköltözött eredeti helyére, az épület főbejárata elé.
Előlap: A „Lovarda” emlékérme előlapján a Budavári Királyi Palota D épületének 19.-20. századi századfordulós állapotot tükröző homlokzati részlete látható. A fölötte köríven futó díszítő motívum a Szent István-terem falikárpit-mintáját idézve, az érmesorozat kezdő elemére utal vissza, és egyben fonódó motívumként a sorozat következő tagjait is összeköti Az előlapon találhatóak a törvényes fizetőeszközök kötelező elemei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „3000 FORINT” értékjelzés, a "2023” verési évszám és a „BP.” verdejel.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépített Lovarda homlokzatának ábrázolása látható, az előtérben ifj. Vastagh György „Lovát fékező csikós” szobrával. Az épületábrázolás a széleken "tervrajzszerű˝ szerkesztett vonalakkal jelenik meg, amelyeket a középpont felé egyre magasabb plasztika vált fel, utalva a tervek megvalósulásának folyamatára. Az épületábrázolás alatt a „LOVARDA” felirat olvasható. Az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye az ábrázolásba rejtve, jobb oldalon található.
2022. évi Szent István terem emlékérme Proof-like - „Nemzeti Hauszmann Program” emlékérme sorozat I.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében született újjá a Budavári Palota csodája, a Szent István-terem. A díszes történelmi helyiség a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Zsolnay Vilmos kezdeményezését a Királyi Palota bővítéséért felelős építész, Hauszmann Alajos karolta fel, és végül három történelmi termet hozott létre a nagy magyar uralkodók tiszteletére. A neoromán és magyaros szecessziós stílusú Szent István-terem az Árpád-háznak állít emléket, a terem kivitelezésében a kor legnevesebb művészei és iparosai vettek részt. A különlegesen megmunkált intarziás parketta és faburkolatú falak, egyedi függönyök és bútorok, csodálatos Zsolnay-kerámiák alkotta helyiség önálló műalkotásként is értelmezhető. A terem az 1900-as párizsi világkiállításon nemzetközi elismerésekben is részesült. A Szent István-terem a második világháborúban teljesen megsemmisült, helyén
irodákat és metszettárat alakítottak ki az 1950-es évektől kezdődően. Az elmúlt években szakemberek százai dolgoztak a helyiség korhű, és az eredetivel mindenben megegyező újraalkotásán. Az újjászületett termet 2021. augusztus 20-án nyitották meg a látogatók előtt a Budavári Palotában. Az emlékérme a Nemzeti Hauszmann Program eredményeit bemutató 7 tagúra tervezett emlékérme-sorozat első tagja. A sorozat tagjainak különlegessége a hatszög alak, valamint alapanyaguk: az ún. Nordic gold
Előlap: A Szent István-terem emlékérme előoldalán az újjászületett terem falikárpitjának körre komponált részlete látható, középpontjában az apostoli kettős kereszttel, körülötte a kárpit egyéb díszítő elemeivel. Az előlapon találhatóak a törvényes fizetőeszközök kötelező elemei: a díszítő motívumot megszakítva, félköriratban fent „MAGYARORSZÁG” felirat, lent a „3000 FORINT” értékjelzés, a bal szélen a „2022” verési évszám, a jobb szélen a „BP.” verdejel látható.
Hátlap: Az érme hátoldalán a Szent István-terem meghatározó központi eleme, a Zsolnay-kandallóbrészlete látható, központjában Szent István mellszobrával. A motívum a széleken tervrajzszerű szerkesztett vonalakkal jelenik meg, amelyeket a középpont felé egyre magasabb plasztika vált fel, utalva a tervek megvalósulásának folyamatára. A központi motívum alatt a „SZENT ISTVÁN-TEREM” felirat olvasható. Az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán iparművész mesterjegye az ábrázolásba rejtve, jobbra lent található.