2025. évi Aggteleki Nemzeti Park ezüst emlékérme, Proof
Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben, hazánk 4. nemzeti parkjaként alapították. Ez volt az ország első nemzeti parkja, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni karsztjelenségek és a cseppkőbarlangok megóvása érdekében hoztak létre. A Nemzeti Park területe megközelítőleg 20.000 hektár. A terület nagy része összefüggő mészkőhegység, melynek tulajdonságai meghatározzák a táj arculatát. A parkon belül található a híres Aggteleki-karszt, melyet a Szlovák-karszt barlangjaival együtt az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé nyilvánított. A nemzeti park bővelkedik a felszínen található értékekben is: növény- és állatvilága egyaránt számos
ritkaságot rejt, melyből 413 védett és fokozottan védett állatfaj.
Előlap: Az emlékérme a nemzeti park két jellegzetességét, a park címerállataként is kiemelt, védett foltos szalamandrát, illetve a fokozottan védett tornai vértő (Onosma tornense) virágot ábrázolja, mely kizárólag a Gömör–Tornai-karszt néhány pontján fordul elő. Ennek az észak-kárpáti bennszülött növényfajnak a teljes világállománya kizárólag a Tornai-várhegyen és az Alsó-hegy déli lejtőjén, a sziklagyep- és karszt-bokorerdő foltok alkotta mozaik nyíltabb részein található. Az emlékérme előoldalának fő motívuma az Aggteleki Nemzeti Park címerállata – mely egyben hazánk legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűje – a foltos szalamandra, amint az állat vizes, kavicsos környezetben egy kövön sütkérezik. Az előlapon szerepelnek a kötelező éremképi elemek is: a “MAGYARORSZÁG” felirat,” a “20 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, a “BP.” verdejel és a „2025” verési évszám.
Hátlap: Az emlékérme hátlapja az Aggteleki Nemzeti Park karsztos jellegzetességeit megragadó tájképet ábrázolja,
valamint az Európa 100 legritkább védett növényfaja közt számontartott tornai vértő egy csoportosulását. A hátlapon “AGGTELEKI NEMZETI PARK” és “ TORNAI VÉRTŐ” felirat olvasható. A jobb alsó sarokban az emlékérmét tervező Imre Boglárka iparművész mesterjegye látható.
2025. évi Aggteleki Nemzeti Park színesfém emlékérme, BU
Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben, hazánk 4. nemzeti parkjaként alapították. Ez volt az ország első nemzeti parkja, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni karsztjelenségek és a cseppkőbarlangok megóvása érdekében hoztak létre. A Nemzeti Park területe megközelítőleg 20.000 hektár. A terület nagy része összefüggő mészkőhegység, melynek tulajdonságai meghatározzák a táj arculatát. A parkon belül található a híres Aggteleki-karszt, melyet a Szlovák-karszt barlangjaival együtt az UNESCO 1995-ben a világörökség részévé nyilvánított. A nemzeti park bővelkedik a felszínen található értékekben is: növény- és állatvilága egyaránt számos
ritkaságot rejt, melyből 413 védett és fokozottan védett állatfaj.
Előlap: Az emlékérme a nemzeti park két jellegzetességét, a park címerállataként is kiemelt, védett foltos szalamandrát, illetve a fokozottan védett tornai vértő (Onosma tornense) virágot ábrázolja, mely kizárólag a Gömör–Tornai-karszt néhány pontján fordul elő. Ennek az észak-kárpáti bennszülött növényfajnak a teljes világállománya kizárólag a Tornai-várhegyen és az Alsó-hegy déli lejtőjén, a sziklagyep- és karszt-bokorerdő foltok alkotta mozaik nyíltabb részein található. Az emlékérme előoldalának fő motívuma az Aggteleki Nemzeti Park címerállata – mely egyben hazánk legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűje – a foltos szalamandra, amint az állat vizes, kavicsos környezetben egy kövön sütkérezik. Az előlapon szerepelnek a kötelező éremképi elemek is: a “MAGYARORSZÁG” felirat,” a “3 000” értékjelzés, a „FORINT” felirat, a “BP.” verdejel és a „2025” verési évszám.
Hátlap: Az emlékérme hátlapja az Aggteleki Nemzeti Park karsztos jellegzetességeit megragadó tájképet ábrázolja,
valamint az Európa 100 legritkább védett növényfaja közt számontartott tornai vértő egy csoportosulását. A hátlapon “AGGTELEKI NEMZETI PARK” és “ TORNAI VÉRTŐ” felirat olvasható. A jobb alsó sarokban az emlékérmét tervező Imre Boglárka iparművész mesterjegye látható.
2023. évi Hortobágyi Nemzeti park ezüst emlékérme, Proof
A hazánkban elsőként alapított Hortobágyi Nemzeti park alapításának 50 éves jubileuma alkalmából kibocsátott különleges, téglalap alakú emlékérme a 2010-ben indult magyar nemzeti parkokat bemutató sorozat következő eleme az Őrségi, a Duna-Dráva, a Duna-Ipoly, a Bükki és a Kiskunsági Nemzeti Park emlékérmék sorában.
Az emlékérme témaválasztásában, motívumvilágában is a sorozat eddigi darabjait követi: előlapján az egyes nemzeti parkokra jellemző állat- vagy növényfaj jelenik meg, míg hátlapján egy tájrészlet vagy látképszerű épületábrázolás szerepel. A Hortobágyi Nemzeti Park emlékérme a nemzeti park két jellegzetességét, a címerállatként is kiemelt darumadarat, illetve a pusztai látképet mutatja be, gémeskúttal a középpontban.
A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található. A Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon elterülő hatalmas nemzeti park, melyet 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület alkot.
Előlap: Az előoldalon a táj egyik legjellegzetesebb állatfajának számító, vízben gázoló darumadarak csoportja látható, egy éppen felszállni készülő darumadárral az előtérben. Az ábrázolást jobbról a „DARU” felirat zárja le. Az emlékérme kötelező alaki kellékei az előoldalon kerültek elhelyezésre: bal oldalon a „MAGYARORSZÁG” felirat, jobb oldalon, egymás alatti két sorban, fent a „15000” értékjelzés, valamint „FORINT” felirat, lent a „BP.” verdejel és „2023” verési évszám olvasható.
Hátlap: A hátoldalon hortobágyi pusztai látkép jelenik meg háttérben a napkoronggal, középpontjában egy egyedi tájértékkel bíró gémeskúttal, amely a mai napig találkozási pontként szolgál az emberek és a természet számára. A központi motívum felett a „HORTOBÁGYI NEMZETI PARK” felirat olvasható. Az emlékérméket tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye a hátoldal bal alsó sarkában található.
2023. évi Hortobágyi Nemzeti park színesfém emlékérme, BU
A hazánkban elsőként alapított Hortobágyi Nemzeti park alapításának 50 éves jubileuma alkalmából kibocsátott különleges, téglalap alakú emlékérme a 2010-ben indult magyar nemzeti parkokat bemutató sorozat következő eleme az Őrségi, a Duna-Dráva, a Duna-Ipoly, a Bükki és a Kiskunsági Nemzeti Park emlékérmék sorában.
Az emlékérme témaválasztásában, motívumvilágában is a sorozat eddigi darabjait követi: előlapján az egyes nemzeti parkokra jellemző állat- vagy növényfaj jelenik meg, míg hátlapján egy tájrészlet vagy látképszerű épületábrázolás szerepel. A Hortobágyi Nemzeti Park emlékérme a nemzeti park két jellegzetességét, a címerállatként is kiemelt darumadarat, illetve a pusztai látképet mutatja be, gémeskúttal a középpontban.
A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található. A Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon elterülő hatalmas nemzeti park, melyet 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület alkot.
Előlap: Az előoldalon a táj egyik legjellegzetesebb állatfajának számító, vízben gázoló darumadarak csoportja látható, egy éppen felszállni készülő darumadárral az előtérben. Az ábrázolást jobbról a „DARU” felirat zárja le. Az emlékérme kötelező alaki kellékei az előoldalon kerültek elhelyezésre: bal oldalon a „MAGYARORSZÁG” felirat, jobb oldalon, egymás alatti két sorban, fent a „3000” értékjelzés, valamint „FORINT” felirat, lent a „BP.” verdejel és „2023” verési évszám olvasható.
Hátlap: A hátoldalon hortobágyi pusztai látkép jelenik meg háttérben a napkoronggal, középpontjában egy egyedi tájértékkel bíró gémeskúttal, amely a mai napig találkozási pontként szolgál az emberek és a természet számára. A központi motívum felett a „HORTOBÁGYI NEMZETI PARK” felirat olvasható. Az emlékérméket tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye a hátoldal bal alsó sarkában található.
2020. évi Kiskunsági Nemzeti Park ezüst emlékérme
Az emlékpénzérme a 2020-ban fennállásának 45. évfordulóját ünneplő Kiskunsági Nemzeti Park tiszteletére került kibocsátásra. Az emlékérme a „Nemzeti parkok Magyarországon” nagysikerû tematikus gyűjtői sorozat ötödik tagja.
Előlap:Az emlékérme elõlapján egy vízben álló táplálkozó gulipán ábrázolása látható tükörképével. A gulipán bár nem unikális madárfaj, speciális élõhely-igénye miatt kiválóan jelképezi a Kiskunsági Nemzeti Parkra jellemzõ szikes tavakat. Az előlapon láthatóak az emlékérmék kötelező alaki kellékei: fent a MAGYARORSZÁG felirat, és a 10 000 FORINT értékjelzés. A 2020 verési évszám és a BP. verdejel az emlékérme alján, jobb oldalon kapott helyet.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján egy a nemzeti park jellegzetes természeti képzõdményének, széltõl barázdált felületû homokbuckának az ábrázolása látható, háttérben néhány fa és bokor. Az ábrázolás felett, két vízszintes sorban, középre rendezve a „KISKUNSÁGI” és a „NEMZETI PARK” felirat olvasható. Az emlékérme szélén lent, bal oldalon, két vízszintes sorban a „FÜLÖPHÁZI” és a „BUCKAVIDÉK” felirat olvasható, jobb oldalon Kereszthury Gábor tervezõmûvész mesterjegye látható.
2020. évi Kiskunsági Nemzeti Park színesfém emlékérme
Az emlékpénzérme a 2020-ban fennállásának 45. évfordulóját ünneplő Kiskunsági Nemzeti Park tiszteletére került kibocsátásra. Az emlékérme a „Nemzeti parkok Magyarországon” nagysikerû tematikus gyűjtői sorozat ötödik tagja.
Előlap:Az emlékérme elõlapján egy vízben álló táplálkozó gulipán ábrázolása látható tükörképével. A gulipán bár nem unikális madárfaj, speciális élõhely-igénye miatt kiválóan jelképezi a Kiskunsági Nemzeti Parkra jellemzõ szikes tavakat. Az előlapon láthatóak az emlékérmék kötelező alaki kellékei: fent a MAGYARORSZÁG felirat, és a 2000 FORINT értékjelzés. A 2020 verési évszám és a BP. verdejel az emlékérme alján, jobb oldalon kapott helyet.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján egy a nemzeti park jellegzetes természeti képzõdményének, széltõl barázdált felületû homokbuckának az ábrázolása látható, háttérben néhány fa és bokor. Az ábrázolás felett, két vízszintes sorban, középre rendezve a „KISKUNSÁGI” és a „NEMZETI PARK” felirat olvasható. Az emlékérme szélén lent, bal oldalon, két vízszintes sorban a „FÜLÖPHÁZI” és a „BUCKAVIDÉK” felirat olvasható, jobb oldalon Kereszthury Gábor tervezõmûvész mesterjegye látható.
2017. évi Bükki Nemzeti Park ezüst emlékérme PP
A „Nemzeti parkok Magyarországon” sorozat IV. tagja.
A hazánk csodás tájait bemutató „Nemzeti parkok Magyarországon” sorozat IV. tagja.
1976. december 28.-án jelent meg a határozat a Bükki Nemzeti Park létesítéséről, és 1977. január 1-én megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja - ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába. Az igazgatóság irodája 1979-ig Miskolcon volt, majd Egerbe költözött. A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. Napjainkban a Bükki Nemzeti Park csaknem az egész Bükk hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit
Előlap: Előlapját a Bükki Nemzeti Park emblematikus növényének, a nemzeti park logójában is megjelenő szártalan bábakalácsnak ábrázolása tölti ki.
Az előlapon találhatóak továbbá a kötelező érmeképi elemek: a 10 000 FORINT értékjelzés, a „MAGYARORSZÁG” felirat,
a 2017 verési évszám és a mikro méretű biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel.
Hátlap:Hátlapján a legismertebb hazai őskori régészeti lelőhelyünk, a Szeleta-barlang jelenik meg, a barlang belsejéből ábrázolva. Itt találtak hazánkban először ősemberre utaló leleteket. Az érme bal oldalán olvasható a „SZELETA-KULTÚRA” felirat, amely a benne elsőként feltárt leletek jellemzői és leletgazdagsága okán a barlangról nyerte elnevezését, és egy olyan közép-európai régészeti kultúrát jelöl, melyet elsősorban a kétoldalt megmunkált babér- és fűzfalevél formájú pattintott kőeszközökkel (kaparókkal és hegyekkel) jellemeznek, és a neandervölgyi ősemberrel hoznak kapcsolatba. A kompozíció bal oldalán a barlangból előkerült, valószínűleg i. e. 40 000-re datálható lándzsahegy ábrázolása szerepel, a központi érmeképi elemtől leválasztva. Itt olvasható továbbá a „BÜKKI NEMZETI PARK” felirat is. Az emlékérmét Kereszthury Gábor iparművész tervezte, mesterjegye a hátoldal jobb alsó sarkában található.
Keresőszavak:természet, nemzeti park, ezüst, sorozat,
Hungarikum, tájak, 2017
2017. évi Bükki Nemzeti Park színesfém emlékérme BU
A „Nemzeti parkok Magyarországon” sorozat IV. tagja.
A hazánk csodás tájait bemutató „Nemzeti parkok Magyarországon” sorozat IV. tagja.
1976. december 28.-án jelent meg a határozat a Bükki Nemzeti Park létesítéséről, és 1977. január 1-én megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja - ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába. Az igazgatóság irodája 1979-ig Miskolcon volt, majd Egerbe költözött. A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. Napjainkban a Bükki Nemzeti Park csaknem az egész Bükk hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit
Előlap: Előlapját a Bükki Nemzeti Park emblematikus növényének, a nemzeti park logójában is megjelenő szártalan bábakalácsnak ábrázolása tölti ki. Az előlapon találhatóak továbbá a kötelező érmeképi elemek: a 2000 FORINT értékjelzés, a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 2017 verési évszám és a mikro méretű biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel.
Hátlap:Hátlapján a legismertebb hazai őskori régészeti lelőhelyünk, a Szeleta-barlang jelenik meg, a barlang belsejéből ábrázolva. Itt találtak hazánkban először ősemberre utaló leleteket. Az érme bal oldalán olvasható a „SZELETA-KULTÚRA” felirat, amely a benne elsőként feltárt leletek jellemzői és leletgazdagsága okán a barlangról nyerte elnevezését, és egy olyan közép-európai régészeti kultúrát jelöl, melyet elsősorban a kétoldalt megmunkált babér- és fűzfalevél formájú pattintott kőeszközökkel (kaparókkal és hegyekkel) jellemeznek, és a neandervölgyi ősemberrel hoznak kapcsolatba. A kompozíció bal oldalán a barlangból előkerült, valószínűleg i. e. 40 000-re datálható lándzsahegy ábrázolása szerepel, a központi érmeképi elemtől leválasztva. Itt olvasható továbbá a „BÜKKI NEMZETI PARK” felirat is. Az emlékérmét Kereszthury Gábor iparművész tervezte, mesterjegye a hátoldal jobb alsó sarkában található.
Keresőszavak:természet, nemzeti park, színesfém, sorozat,
Hungarikum, tájak, 2017
2015. évi Duna-Ipoly Nemzeti Park ezüst emlékérme PP
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították meg, a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit. A nemzeti park természetvédelmi kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), amely a nemzeti parkon kívül sok védett természeti területet kezel. Működési területe nem azonos a nemzeti park területével, annál jóval nagyobb: kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére, továbbá Nógrád megye egy kisebb területére is. Központja Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom.
Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el.
Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben a Dunakanyar Zebegény-Visegrád közötti folyószakaszának ábrázolása látható, előtérben, jobb oldalon a havasi cincérrel, a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállatával. A bal felső sarokban, négy vízszintes sorban az értékjelzés, a „FORINT” felirat, valamint – a névérték első számjegye alatt – a „2015” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme szélén, jobb oldalon, egymás alatti két vízszintes sorban a „havasi” és a „cincér”, lent a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, a középmezőben a Dunakanyar Zebegény-Visegrád közötti látképének ábrázolása látható. Az emlékérme felső részén, középen, egymás alatti két vízszintes sorban a „DUNA-IPOLY” és a „NEMZETI PARK”, lent, középen – a látkép ábrázolásában elhelyezve, kézírással – a „Dunakanyar” felirat olvasható. Az emlékérme jobb alsó szélén – a látkép ábrázolásában elhelyezve – Kósa István tervezőművész mesterjegye látható.
Keresőszavak:természet, nemzeti park, ezüst, sorozat,
Hungarikum, tájak, 2015
2015. évi Duna-Ipoly Nemzeti Park színesfém emlékérme BU
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították meg, a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit. A nemzeti park természetvédelmi kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), amely a nemzeti parkon kívül sok védett természeti területet kezel. Működési területe nem azonos a nemzeti park területével, annál jóval nagyobb: kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére, továbbá Nógrád megye egy kisebb területére is. Központja Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom.
Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el.
Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben a Dunakanyar Zebegény-Visegrád közötti folyószakaszának ábrázolása látható, előtérben, jobb oldalon a havasi cincérrel, a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállatával. A bal felső sarokban, négy vízszintes sorban az értékjelzés, a 2000„FORINT” felirat, valamint – a névérték első számjegye alatt – a „2015” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme szélén, jobb oldalon, egymás alatti két vízszintes sorban a „havasi” és a „cincér”, lent a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, a középmezőben a Dunakanyar Zebegény-Visegrád közötti látképének ábrázolása látható. Az emlékérme felső részén, középen, egymás alatti két vízszintes sorban a „DUNA-IPOLY” és a „NEMZETI PARK”, lent, középen – a látkép ábrázolásában elhelyezve, kézírással – a „Dunakanyar” felirat olvasható. Az emlékérme jobb alsó szélén – a látkép ábrázolásában elhelyezve – Kósa István tervezőművész mesterjegye látható.
Keresőszavak:természet, nemzeti park, színesfém, sorozat,
Hungarikum, tájak, 2015
2011. évi Duna-Dráva Nemzeti Park ezüst emlékérme PP
A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50 000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható.
Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben egy repülő fekete gólya átlósan elhelyezkedő ábrázolása látható. A gólya ábrázolásától jobbra, három vízszintes sorban az „5000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „2011” verési évszám, balra a „BP.” verdejel, a gólya ábrázolása alatt a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, a középmezőben a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik jellegzetes táji eleme, a partifecske üregeivel teli szakadópart ábrázolása látható. A szakadópart ábrázolása fölött, egymás alatti vízszintes sorokban balra zártan a „DUNA-DRÁVA” és a „NEMZETI PARK” felirat, középre zártan a „szakadópart” felirat olvasható. Az emlékérme jobb alsó sarkában Kereszthury Gábor tervezőművész mesterjegye található.
Keresőszavak:természet, nemzeti park, gyűjtői sorozat, ezüst, PP, 2011
2011. évi Duna-Dráva Nemzeti Park ezüst emlékérme BU
A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50 000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható.
Előlap: Az emlékérme előlapján, a középmezőben egy repülő fekete gólya átlósan elhelyezkedő ábrázolása látható. A gólya ábrázolásától jobbra, három vízszintes sorban az „5000” értékjelzés, a „FORINT” felirat és a „2011” verési évszám, balra a „BP.” verdejel, a gólya ábrázolása alatt a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat olvasható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján, a középmezőben a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik jellegzetes táji eleme, a partifecske üregeivel teli szakadópart ábrázolása látható. A szakadópart ábrázolása fölött, egymás alatti vízszintes sorokban balra zártan a „DUNA-DRÁVA” és a „NEMZETI PARK” felirat, középre zártan a „szakadópart” felirat olvasható. Az emlékérme jobb alsó sarkában Kereszthury Gábor tervezőművész mesterjegye található.
Keresőszavak:
2010. évi Őrségi Nemzeti Park ezüst emlékérme BU
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett.
Előlap: Előlapján a kötelező éremképi elemek („5000 FORINT” értékjelzés, a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat, a 2010 verési évszám, valamint a BP. verdejegy) mellett fő motívumként az Őrségi Nemzeti Park címerállata (zanótboglárka) látható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján az Őrségi Népi Műemlékegyüttes egyik, szalafő-pityerszeri épületcsoportjának ábrázolása látható. Az épületcsoport ábrázolásától balra fent az „ŐRSÉGI NEMZETI PARK”, jobbra lent a „Szalafő – Pityerszer” felirat olvasható. Az épületcsoport ábrázolása alatt, bal oldalon található a tervezőművész mesterjegye.
Keresőszavak:természet, nemzeti park, ezüst, 2010
2010. évi Őrségi Nemzeti Park ezüst emlékérme PP
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett.
Előlap: Előlapján a kötelező éremképi elemek („5000 FORINT” értékjelzés, a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat, a 2010 verési évszám, valamint a BP. verdejegy) mellett fő motívumként az Őrségi Nemzeti Park címerállata (zanótboglárka) látható.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján az Őrségi Népi Műemlékegyüttes egyik, szalafő-pityerszeri épületcsoportjának ábrázolása látható. Az épületcsoport ábrázolásától balra fent az „ŐRSÉGI NEMZETI PARK”, jobbra lent a „Szalafő – Pityerszer” felirat olvasható. Az épületcsoport ábrázolása alatt, bal oldalon található a tervezőművész mesterjegye.
Keresőszavak:természet, nemzeti park, ezüst, 2010