2025. évi Szent László király arany emlékérme, PP - „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 3. elem
Szent László magyar király (1077–1095), igazságos uralkodóként megerősítette a keresztény államot, és jelentős törvényeket hozott, melyekkel a magántulajdon és az egyházszervezet védelmét szolgálta. Uralkodása alatt sikeresen védte az országot a besenyő és kun külső támadásoktól, ezzel megerősítve az ország keleti határait másfél évszázadra. 1192-ben avatták szentté. Öröksége a középkori magyar államiság egyik pillére.
Előlap: Az emlékérme előoldalán a Szent László király által kibocsátott egyik ezüst dénár előlapjának ábrázolása látható. Az előlap szélén, köriratban, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent az „500000”, értékjelzés és a „FORINT” felirat, vízszintesen, bal oldalon a „2025” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán, jobb oldalon Szent László király hermája részletének ábrázolása látható, félprofilból. A hátlap bal oldalán, három sorban a „SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY” felirat, alatta, két sorban a Szent László király uralkodásának kezdetét és végét jelölő „1077” és „1095” évszám olvasható, lent Tóth Zoltán tervezőművész mesterjegye látható. A sima széleken az „UNGARORUM REX PIISSIMUS LADIZ-
LAUS” felirat fut körbe, melynek jelentése: László, a magyarok igen jámbor királya (a felirat forrása egy 1086-ból fennmaradt, a bakonybéli monostor javainak összeírását szolgáló dokumentum).
2025. évi Szent László király ezüst emlékérme, PP - „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 3. elem
Szent László magyar király (1077–1095), igazságos uralkodóként megerősítette a keresztény államot, és jelentős törvényeket hozott, melyekkel a magántulajdon és az egyházszervezet védelmét szolgálta. Uralkodása alatt sikeresen védte az országot a besenyő és kun külső támadásoktól, ezzel megerősítve az ország keleti határait másfél évszázadra. 1192-ben avatták szentté. Öröksége a középkori magyar államiság egyik pillére.
Előlap: Az emlékérme előoldalán a Szent László király által kibocsátott egyik ezüst dénár előlapjának ábrázolása látható. Az előlap szélén, köriratban, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent az „20000”, értékjelzés és a „FORINT” felirat, vízszintesen, bal oldalon a „2025” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán, jobb oldalon Szent László király hermája részletének ábrázolása látható, félprofilból. A hátlap bal oldalán, három sorban a „SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY” felirat, alatta, két sorban a Szent László király uralkodásának kezdetét és végét jelölő „1077” és „1095” évszám olvasható, lent Tóth Zoltán tervezőművész mesterjegye látható. A sima széleken az „UNGARORUM REX PIISSIMUS LADIZ-LAUS” felirat fut körbe, melynek jelentése: László, a magyarok igen jámbor királya (a felirat forrása egy 1086-ból fennmaradt, a bakonybéli monostor javainak összeírását szolgáló dokumentum).
2025. évi Szent László király színesfém emlékérme, patinázott - „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 3. elem
Szent László magyar király (1077–1095), igazságos uralkodóként megerősítette a keresztény államot, és jelentős törvényeket hozott, melyekkel a magántulajdon és az egyházszervezet védelmét szolgálta. Uralkodása alatt sikeresen védte az országot a besenyő és kun külső támadásoktól, ezzel megerősítve az ország keleti határait másfél évszázadra. 1192-ben avatták szentté. Öröksége a középkori magyar államiság egyik pillére.
Előlap: Az emlékérme előoldalán a Szent László király által kibocsátott egyik ezüst dénár előlapjának ábrázolása látható. Az előlap szélén, köriratban, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent az „3000”, értékjelzés és a „FORINT” felirat, vízszintesen, bal oldalon a „2025” verési évszám, jobb oldalon a „BP.” verdejel olvasható.
Hátlap: Az emlékérme hátoldalán, jobb oldalon Szent László király hermája részletének ábrázolása látható, félprofilból. A hátlap bal oldalán, három sorban a „SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY” felirat, alatta, két sorban a Szent László király uralkodásának kezdetét és végét jelölő „1077” és „1095” évszám olvasható, lent Tóth Zoltán tervezőművész mesterjegye látható. A sima széleken az „UNGARORUM REX PIISSIMUS LADIZ-LAUS” felirat fut körbe, melynek jelentése: László, a magyarok igen jámbor királya (a felirat forrása egy 1086-ból fennmaradt, a bakonybéli monostor javainak összeírását szolgáló dokumentum).
2023. évi I. András színesfém emlékérme, BU – „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 2. elem
I. András (1046-60) magyar király, aki a Szent István halálát követő zűrzavaros időszakban anélkül állíttatta vissza a keresztény rendet, hogy az ország a Német-Római Birodalom hűbéresévé vált volna. Az országépítő jelzőt emellett azzal érdemelte ki, hogy az országot dinasztikusan megosztotta fivérével, Béla herceggel; Szent István férfiági leszármazottjaként uralkodott az államalapító király tiszteletét megalapozva, értékrendjét követve; 1055-ben Tihanyban bencés monostort alapított, és az uralkodói szuverenitás megnyilvánulásaként okleveleket adott ki, köztük a tihanyi apátság alapítólevelét, melyet az első hazai eredetiben fennmaradt oklevélként és magyar nyelvű szórványemlékként tartunk számon. Az apátság altemplomában található az uralkodó sírhelye.
Az „I. András király” emlékérme az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” című sorozat második elemeként jelenik meg, mely sorozat a legjelentősebb Árpád-házi királyokat hivatott bemutatni. A sorozat a történeti hűség megsértése nélkül tíz uralkodóra fókuszál, és az előzetes tervek szerint két évente bővül egy-egy új taggal.
Előlap: Az emlékérme előlapján az uralkodó által veretett ún. második típusú ezüst dénár előlapjának ábrázolása látható, a tihanyi apátság alapítólevelét megidéző pergamenszerű felületen. A poncolásos technikával készült középkori pénzérme körirata „REX ANDREAS” megnevezi a kibocsátót, és a kereszt motívummal kifejezi az uralkodó elkötelezettségét a keresztény rend visszaállítása mellett. A pénzverés egyben az uralkodói szuverenitás megnyilvánulása.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján – ugyancsak pergamenszerű felületen – I. András idézőpecsétjének ábrázolása látható, amely hiteles forrásként szolgál az uralkodó stilizált ábrázolásához. Az idézőpecsét képétől balra I. András tihanyi apátság alapítólevelén szereplő ligatúrájának, névbetűinek összevont ábrázolása, jobbra a latin nyelvű „REX” (király) felirat szerepel. Fent félköriratban az uralkodó neve, míg lent az uralkodásának idejét jelölő „1046 – 1060” évszámok olvashatók, alatta az emlékérmét tervező Szilos András fémműves formatervező iparművész mesterjegye látható.
2023. évi I. András arany emlékérme, PP – „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 2. elem
I. András (1046-60) magyar király, aki a Szent István halálát követő zűrzavaros időszakban anélkül állíttatta vissza a keresztény rendet, hogy az ország a Német-Római Birodalom hűbéresévé vált volna. Az országépítő jelzőt emellett azzal érdemelte ki, hogy az országot dinasztikusan megosztotta fivérével, Béla herceggel; Szent István férfiági leszármazottjaként uralkodott az államalapító király tiszteletét megalapozva, értékrendjét követve; 1055-ben Tihanyban bencés monostort alapított, és az uralkodói szuverenitás megnyilvánulásaként okleveleket adott ki, köztük a tihanyi apátság alapítólevelét, melyet az első hazai eredetiben fennmaradt oklevélként és magyar nyelvű szórványemlékként tartunk számon. Az apátság altemplomában található az uralkodó sírhelye.
Az „I. András király” emlékérme az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” című sorozat második elemeként jelenik meg, mely sorozat a legjelentősebb Árpád-házi királyokat hivatott bemutatni. A sorozat a történeti hűség megsértése nélkül tíz uralkodóra fókuszál, és az előzetes tervek szerint két évente bővül egy-egy új taggal.
Előlap:Az emlékérme előlapján az uralkodó által veretett ún. második típusú ezüst dénár előlapjának ábrázolása látható, a tihanyi apátság alapítólevelét megidéző pergamenszerű felületen. A poncolásos technikával készült középkori pénzérme körirata „REX ANDREAS” megnevezi a kibocsátót, és a kereszt motívummal kifejezi az uralkodó elkötelezettségét a keresztény rend visszaállítása mellett. A pénzverés egyben az uralkodói szuverenitás megnyilvánulása.
Hátlap:Az emlékérme hátlapján – ugyancsak pergamenszerű felületen – I. András idézőpecsétjének ábrázolása látható, amely hiteles forrásként szolgál az uralkodó stilizált ábrázolásához. Az idézőpecsét képétől balra I. András tihanyi apátság alapítólevelén szereplő ligatúrájának, névbetűinek összevont ábrázolása, jobbra a latin nyelvű „REX” (király) felirat szerepel. Fent félköriratban az uralkodó neve, míg lent az uralkodásának idejét jelölő „1046 – 1060” évszámok olvashatók, alatta az emlékérmét tervező Szilos András fémműves formatervező iparművész mesterjegye látható.
2023. évi I. András ezüst emlékérme, PP – „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 2. elem
I. András (1046-60) magyar király, aki a Szent István halálát követő zűrzavaros időszakban anélkül állíttatta vissza a keresztény rendet, hogy az ország a Német-Római Birodalom hűbéresévé vált volna. Az országépítő jelzőt emellett azzal érdemelte ki, hogy az országot dinasztikusan megosztotta fivérével, Béla herceggel; Szent István férfiági leszármazottjaként uralkodott az államalapító király tiszteletét megalapozva, értékrendjét követve; 1055-ben Tihanyban bencés monostort alapított, és az uralkodói szuverenitás megnyilvánulásaként okleveleket adott ki, köztük a tihanyi apátság alapítólevelét, melyet az első hazai eredetiben fennmaradt oklevélként és magyar nyelvű szórványemlékként tartunk számon. Az apátság altemplomában található az uralkodó sírhelye.
Az „I. András király” emlékérme az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” című sorozat második elemeként jelenik meg, mely sorozat a legjelentősebb Árpád-házi királyokat hivatott bemutatni. A sorozat a történeti hűség megsértése nélkül tíz uralkodóra fókuszál, és az előzetes tervek szerint két évente bővül egy-egy új taggal.
Előlap: Az emlékérme előlapján az uralkodó által veretett ún. második típusú ezüst dénár előlapjának ábrázolása látható, a tihanyi apátság alapítólevelét megidéző pergamenszerű felületen. A poncolásos technikával készült középkori pénzérme körirata „REX ANDREAS” megnevezi a kibocsátót, és a kereszt motívummal kifejezi az uralkodó elkötelezettségét a keresztény rend visszaállítása mellett. A pénzverés egyben az uralkodói szuverenitás megnyilvánulása.
Hátlap: Az emlékérme hátlapján – ugyancsak pergamenszerű felületen – I. András idézőpecsétjének ábrázolása látható, amely hiteles forrásként szolgál az uralkodó stilizált ábrázolásához. Az idézőpecsét képétől balra I. András tihanyi apátság alapítólevelén szereplő ligatúrájának, névbetűinek összevont ábrázolása, jobbra a latin nyelvű „REX” (király) felirat szerepel. Fent félköriratban az uralkodó neve, míg lent az uralkodásának idejét jelölő „1046 – 1060” évszámok olvashatók, alatta az emlékérmét tervező Szilos András fémműves formatervező iparművész mesterjegye látható.
2021. évi Szent István király arany emlékérme, PP - „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 1. elem
Vajk, a késõbbi I. (Szent) István apja, Géza fejedelem halála után megörökölte annak hatalmát, amelyet a dinasztiához pontosan nem ismert módon kötõdõ rokona, Koppány legyõzésével biztosított (997), majd királlyá koronáztatta magát (1000). Ezt követõen kezdett bele a Kárpát-medence politikai egyesítésébe, felszámolva azokat a hatalmi központokat, amelyek nem hódoltak meg neki. Ezzel párhuzamosan indult meg a keresztény királyság világi és egyházi intézményrendszerének kiépítése, melynek során megszervezte az ország területi igazgatásának alapegységeit, a vármegyéket, püspökségeket és monostorokat alapított, s gondja volt a plébániahálózat kiépítésére is. Az államszervezés alapelveit és az új viszonyok között követendõ normákat foglalják írásba törvényei, melyek szövegét csak késõbbi másolatok tartották fenn. Az államszervezés során felhasznált német (bajor) mintákat, a tevékenysége nyomán létrejött Magyar Királyság azonban szuverén államalakulat volt, önálló pénzveréssel, latin nyelvû hivatali írásbeliséggel. A magyar középkor politikai gondolkodásában már az egyházi tiszteletét hivatalossá tévõ szentté avatása (1083) elõtt példaként tekintettek személyére.
Előlap: Az érme előlapján a Szent István által veretett ún. „Lancea Regis” denár hátlapja alapján készült ábrázolás látható, amelyet tíz stilizált keresztmotívum vesz körbe. A templomként értelmezhető éremképi elem utalás Szent István államalapító és egyházépítő szerepére, pénzkibocsátói tevékenységére, míg a keresztmotívumok Szent István uralkodásának egyik legjelentősebb eredményét, a tíz egyházmegyéből álló magyar egyházszervezet kiépítését reprezentálják. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek (15000 forint értékjelzés, Magyarország felirat, BP. verdejegy és a 2021-es verési évszám).
Hátlap:A hátlap központi motívuma az 1031-ben eredetileg miseruhának készült koronázási palást Szent Istvánt ábrázoló részletének plasztikus átirata. A koronázási paláston látható Szent István egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása, amelyen a koronás király baljában országalmával, jobbjában hatalmi, királyi jelvényével, a lándzsával jelenik meg. Az emlékérme szélén félköriratban, lent a SZENT ISTVÁN KIRÁLY felirat olvasható, míg az ábrázolástól balra, egymás alatti két sorban a Szent István uralkodását jelző évszámok (az 1000 és az 1038) jelennek meg, jobbra, az emlékérmét tervező Tóth Zoltán ötvösművész mesterjegye látható. Az emlékérmék sima peremén István király 1001-ben kelt pannonhalmi oklevélben szereplő megnevezése, a „STEFANUS SUPERNA PROVIDENTE CLEMENTIA UNGRORUM REX ●” szélfelirat fut körbe.
Keresőszavak:
2021. évi Szent István király színesfém emlékérme - „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 1. elem
Vajk, a késõbbi I. (Szent) István apja, Géza fejedelem halála után megörökölte annak hatalmát, amelyet a dinasztiához pontosan nem ismert módon kötõdõ rokona, Koppány legyõzésével biztosított (997), majd királlyá koronáztatta magát (1000). Ezt követõen kezdett bele a Kárpát-medence politikai egyesítésébe, felszámolva azokat a hatalmi központokat, amelyek nem hódoltak meg neki. Ezzel párhuzamosan indult meg a keresztény királyság világi és egyházi intézményrendszerének kiépítése, melynek során megszervezte az ország területi igazgatásának alapegységeit, a vármegyéket, püspökségeket és monostorokat alapított, s gondja volt a plébániahálózat kiépítésére is. Az államszervezés alapelveit és az új viszonyok között követendõ normákat foglalják írásba törvényei, melyek szövegét csak késõbbi másolatok tartották fenn. Az államszervezés során felhasznált német (bajor) mintákat, a tevékenysége nyomán létrejött Magyar Királyság azonban szuverén államalakulat volt, önálló pénzveréssel, latin nyelvû hivatali írásbeliséggel. A magyar középkor politikai gondolkodásában már az egyházi tiszteletét hivatalossá tévõ szentté avatása (1083) elõtt példaként tekintettek személyére.
Előlap: Az érme előlapján a Szent István által veretett ún. „Lancea Regis” denár hátlapja alapján készült ábrázolás látható, amelyet tíz stilizált keresztmotívum vesz körbe. A templomként értelmezhető éremképi elem utalás Szent István államalapító és egyházépítő szerepére, pénzkibocsátói tevékenységére, míg a keresztmotívumok Szent István uralkodásának egyik legjelentősebb eredményét, a tíz egyházmegyéből álló magyar egyházszervezet kiépítését reprezentálják. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek (3000 forint értékjelzés, Magyarország felirat, BP. verdejegy és a 2021-es verési évszám).
Hátlap: A hátlap központi motívuma az 1031-ben eredetileg miseruhának készült koronázási palást Szent Istvánt ábrázoló részletének plasztikus átirata. A koronázási paláston látható Szent István egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása, amelyen a koronás király baljában országalmával, jobbjában hatalmi, királyi jelvényével, a lándzsával jelenik meg. Az emlékérme szélén félköriratban, lent a SZENT ISTVÁN KIRÁLY felirat olvasható, míg az ábrázolástól balra, egymás alatti két sorban a Szent István uralkodását jelző évszámok (az 1000 és az 1038) jelennek meg, jobbra, az emlékérmét tervező Tóth Zoltán ötvösművész mesterjegye látható. Az emlékérmék sima peremén István király 1001-ben kelt pannonhalmi oklevélben szereplő megnevezése, a „STEFANUS SUPERNA PROVIDENTE CLEMENTIA UNGRORUM REX ●” szélfelirat fut körbe.
2021. évi Szent István király ezüst emlékérme, PP - „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – 1. elem
Vajk, a késõbbi I. (Szent) István apja, Géza fejedelem halála után megörökölte annak hatalmát, amelyet a dinasztiához pontosan nem ismert módon kötõdõ rokona, Koppány legyõzésével biztosított (997), majd királlyá koronáztatta magát (1000). Ezt követõen kezdett bele a Kárpát-medence politikai egyesítésébe, felszámolva azokat a hatalmi központokat, amelyek nem hódoltak meg neki. Ezzel párhuzamosan indult meg a keresztény királyság világi és egyházi intézményrendszerének kiépítése, melynek során megszervezte az ország területi igazgatásának alapegységeit, a vármegyéket, püspökségeket és monostorokat alapított, s gondja volt a plébániahálózat kiépítésére is. Az államszervezés alapelveit és az új viszonyok között követendõ normákat foglalják írásba törvényei, melyek szövegét csak késõbbi másolatok tartották fenn. Az államszervezés során felhasznált német (bajor) mintákat, a tevékenysége nyomán létrejött Magyar Királyság azonban szuverén államalakulat volt, önálló pénzveréssel, latin nyelvû hivatali írásbeliséggel. A magyar középkor politikai gondolkodásában már az egyházi tiszteletét hivatalossá tévõ szentté avatása (1083) elõtt példaként tekintettek személyére.
Előlap: Az érme előlapján a Szent István által veretett ún. „Lancea Regis” denár hátlapja alapján készült ábrázolás látható, amelyet tíz stilizált keresztmotívum vesz körbe. A templomként értelmezhető éremképi elem utalás Szent István államalapító és egyházépítő szerepére, pénzkibocsátói tevékenységére, míg a keresztmotívumok Szent István uralkodásának egyik legjelentősebb eredményét, a tíz egyházmegyéből álló magyar egyházszervezet kiépítését reprezentálják. Az előlapon szerepelnek a kötelező érmeképi elemek (15000 forint értékjelzés, Magyarország felirat, BP. verdejegy és a 2021-es verési évszám).
Hátlap: A hátlap központi motívuma az 1031-ben eredetileg miseruhának készült koronázási palást Szent Istvánt ábrázoló részletének plasztikus átirata. A koronázási paláston látható Szent István egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása, amelyen a koronás király baljában országalmával, jobbjában hatalmi, királyi jelvényével, a lándzsával jelenik meg. Az emlékérme szélén félköriratban, lent a SZENT ISTVÁN KIRÁLY felirat olvasható, míg az ábrázolástól balra, egymás alatti két sorban a Szent István uralkodását jelző évszámok (az 1000 és az 1038) jelennek meg, jobbra, az emlékérmét tervező Tóth Zoltán ötvösművész mesterjegye látható. Az emlékérmék sima peremén István király 1001-ben kelt pannonhalmi oklevélben szereplő megnevezése, a „STEFANUS SUPERNA PROVIDENTE CLEMENTIA UNGRORUM REX ●” szélfelirat fut körbe.